A Fekete Macska

Diszkrét erotika az örök szellemi fiatalság jegyében – ez a Fekete Macska –, legalábbis a tarpai ágyaspálinka-család megalkotói szerint. A termék ebben az esztendőben kiérdemelte az Észak-alföldi Regionális Innovációs Díjat, amelyet minden évben a Magyar Tudomány Napján adnak át, idén Debrecenben november 7-e volt a jeles nap.

A Tarpa Manufaktúra Kft. – mint ahogy azt a díjátadó ünnepségen tartott bemutatkozó előadásában Csernyák László, a cég kereskedelmi és marketingigazgatója elmondta – 1996 óta működik, annak idején minőségi lekvárok és pálinkák előállítására hozták létre. Tarpa egyébként a Szatmár-Beregi térség kiváló gyümölcstermő területeként ismert, messze földön nincs párja az ottani szilvának. A települést a szilvalekvárfőzés és a pálinka fővárosának is szokták nevezni. A társaság honlapján egy 1755-ből származó írás részlete olvasható: „Tarpa, a leggyümölcsösebb hely egész Szatmárban. Szántófölde kevesnek vagynak, azokat is az árvizek gyakran megfolyták … a lakosok nem szántással, hanem gyümölcs hordozással keresik kenyerüket, melyből szép hasznot vesznek.” A tradíció az ezeréves múltra visszatekintő Tisza-parti faluban az idők folyamán ugyan kissé megkopott, ám az 1990-es években a Tarpa Manufaktúra Kft. megalakulásával visszaállították, sőt megújították a hagyományokat.

Dr. Grasselli Norbert, az INNOVA igazgatója, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díjazottja:
Csernyák László, a Tarpa Manufaktúra Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója,
valamint Nagyné Varga Katalin, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara titkára

A regionális innovációs díjjal kitüntetett manufaktúra csapata ezúttal igazi különlegességet alkotott, erről a díjátadó ünnepség résztvevői személyesen is meggyőződhettek, hiszen a cég munkatársai egy kis kóstolóval kedveskedtek a vendégeknek. A Fekete Macska fantázianevű ágyaspálinka-család hat tagból áll: a szilva mellett almából, körtéből, barackból, meggyből és szőlőből is készítenek ágyaspálinkát. A sötét üvegekbe töltött finom nedűkhöz különleges elnevezések társulnak. A szilva a szenvedélyesség, az alma a bájosság, a körte az érzékiség, a barack a gyönyörűség, a meggy a tündöklés, a szőlő pedig az ártatlanság szimbóluma. A nőiség, a finom erotika a palackokon is megjelenik, a címkéken a női test sziluettje bizonyos testrészek diszkrét, ízléses kiemelésével mutatja meg, milyen gyümölcsből készült a pálinka. A Tarpa Manufaktúra Kft. célja, hogy új termékcsaládjával a kommersz alkohol fogyasztása helyett a minőségi pálinkafogyasztás kultúráját terjessze el, elsősorban a fiatalok körében. Ezt szolgálják a különböző promóciós kampányaik: az éjszakai szórakozóhelyeken például megkóstoltatják a fiatalokkal a pálinkákat, amelyeknél arra törekszenek, hogy a termék megfizethető maradjon.
A Fekete Macska kellemes kiegészítője lehet nemcsak az éjszakai szórakozásnak, hanem akár egy meghitt, gyertyafényes vacsorának is – hangsúlyozta Csernyák László.

A magyar szájíznek szokatlan

Az Észak-alföldi Regionális Innovációs Díj hajdú-bihari kitüntetettje ebben az esztendőben a Kőröstej Kft. Közép-Európában egyedülálló fejlesztése, a „Hajdúsági tejszínes friss sajt”. Ám még mielőtt bárki azt gondolná, hogy olyan sajt ez, amely csak egy újabb polcot foglal majd el az áruházak egyébként igen széles hazai és külföldi sajtkínálatában, ki kell emelnünk, hogy ezúttal igazi különlegességről van szó. Libanonban, Szaúd-Arábiában, Jemenben, Irakban és a legtöbb arab országban jól ismerik ezt a terméket, amely állagát és ízét tekintve a tejföl és a sajtkrém között helyezhető el. Jól használható akár a hagyományos vajkrém helyett szendvicskészítésnél, a tejföl helyettesítőjeként a rakott krumpliban, illetve sütemények tölteléke és készülhet belőle.

Tóth László, a Kőröstej Kft. Hajdúböszörményi Sajtüzemének igazgatója a díjátadó ünnepségen egy receptet is megosztott a közönséggel, eszerint ha ezt a friss sajtkrémet a cég egy másik termékével, a ricottával összekeverjük és tésztába töltjük, kiváló sörkorcsolyát készíthetünk belőle. Az innovációs díjjal jutalmazott, a Hajdúböszörményi Sajtüzemben készülő sajtkrém eredeti neve: labneh. Ez – hagyományos meghatározása szerint – egy kecsketejből készült sajtféleség, amely Libanonból származik, ám a görögök is azt állítják, hogy ők találták ki és görög joghurtnak nevezik.

Hajdú-Bihar megye díjazottja, Tóth László, a Kőröstej Kft. üzemigazgatója átveszi a díjat
Bitskey Istvántól, a debreceni Akadémiai Bizottság elnökétől, valamint Miklóssy Ferenc,
a Hajdú-Bihar Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöke és dr. Grasselli Norbert

A törökök szintén sajátjukként tartják számon. A magyar szájíznek – Tóth László szerint is – szokatlan tejszínes sajtkrémet a tejfeldolgozás mellékterméke, a savó hasznosításával állítják elő. Ehhez komoly, az Európai Unió által támogatott beruházást hajtottak végre Hajdúböszörményben, ahol a beérkezett tejet immár hulladékmentesen tudják feldolgozni. Tóth László elmondta, hogy korábban ingyen adták oda a savót például állattartóknak, akik azt a disznókkal itatták meg, később különböző adalékanyagok készültek a savóból előállított porból, sőt volt időszak, amikor még a cég fizetett azért, hogy valaki elszállítsa e mellékterméket. Most viszont – az új technológiának köszönhetően – a Kőröstej Kft. egy versenyképes exportterméket állít elő, jelentősen növelve a cég árbevételét. A Kőröstej Kft.-nek Hajdúböszörmény mellett Kőröstetétlenen és a Pécs melletti Kacsótán is működnek üzemei, éves forgalmuk mintegy 15 milliárd forint.

Intelligens kártya – utazásra is

A regionális innovációs díjak sajátossága, hogy az adott régió minden megyéjéből díjaznak egy vállalkozást, annak valamely újítását. Idén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei díjazott a Jászkun Volán Közlekedési Zrt., amely azzal érdemelte ki az elismerést, hogy a szolnoki önkormányzat által – a Debreceni Egyetemi Kártya mintájára – kibocsátott városkártya alkalmazását kiterjesztette a közösségi közlekedésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyébként ingyenesen igényelhető kártya mostantól nemcsak különböző kedvezményekre, elektronikus véleménynyilvánításra jogosít, mint eddig, hanem a szolnokiak buszbérleteiket, menetjegyüket is megvásárolhatják a kártya segítségével. A kismamák bérlete Szolnokon ingyenes, ők automatikusan élhetnek továbbra is e lehetőséggel. Eddig mintegy ezer darab intelligens kártyát adtak ki, a felhasználásnak – Pozsonyi István vezérigazgató szerint – csak a finanszírozás szabhat gátat.

Bitskey István, dr. Grasselli Norbert, dr. Sziráki András,
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke,
a díjat Pozsonyi István, a Jászkun Volán Közlekedési Zrt. vezérigazgatója veszi át

A Jászkun Volán ugyanis teljes mértékben megteremtette a lehetőséget az alkalmazásra. A buszokon leolvasó készülékeket telepítettek, az ellenőrzésre is megvannak a megfelelő eszközök, és a társaság honlapján olvasható utazói hozzászólásokból az is kiderül, hogy a szolnokiak alapvetően elégedettek az új rendszerrel. Terveik szerint áprilistól már mobiltelefonról is fel lehet majd tölteni a városkártyát, ami – figyelembe véve az évi 50 milliós utasszámot – nagy könnyebbséget jelent majd a szolnokiaknak. Mivel a közlekedési cégnek a várossal, illetve a telekommunikációs szolgáltatóval is együtt kellett és kell működnie ahhoz, hogy az új rendszer beváltsa a hozzá fűzött reményeket, ezért a Jászkun Volán újítása az összhang jó példája – hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott díjátadó rendezvényen.

A Magyar Tudomány Ünnepén

Összhang – ez volt a magyar tudomány ünnepének mottója az idén, a szervezők a Tudomány a gazdaságban és a társadalomban alcímet választották a november 3-a és 30-a között az ország számos pontján megtartott rendezvényekhez. A rendezvénysorozathoz mintegy másfél évtizede kapcsolódik az Észak-alföldi Regionális Innovációs Díjak átadása. A díjazottak sorában pedig olyan kisebb és nagyobb cégeket találunk, mint például 2009-ben a Zsindelyes Pálinkafőzde Kft., amely 1984-ben, családi vállalkozásként alakult Érpatakon, és két esztendeje a Pócsi Bazilita Keserű fantázianevű termékével nyert. Egy évvel később a Nádudvari Élelmiszer Kft. is díjat kapott saját fejlesztésű körített túrójáért. De nem csak az élelmiszeripar újításai részesültek elismerésben az elmúlt években: innovációs díjat kapott 2010-ben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei QN Creative Studio Kft. egy országos ügyeletfigyelő rendszer kiépítéséért, továbbá szintén tavaly a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei BT&SONS Kft. egy olyan épületszerkezet kialakításáért, amelyben az épület belső terének hővesztesége úgy működik, mintha a külső hőmérséklet közel állandó lenne. A helyiségek hővesztesége így jelentősen kisebb az ugyanolyan vastagságú hagyományos épületszerkezethez képest.

Sorolhatnák még azoknak a cégeknek a nevét, amelyek elismerést érdemlő újításokkal szerepeltek az eddigi pályázatokon, de talán a fentiek alapján is megállapítható: a hazai vállalkozások egyre inkább megértik az innováció fontosságát. A latin eredetű kifejezés újítást jelent, ám tartalma ennél jóval több. Az újítást közzé kell tenni, a kreatív ötleteket a fogyasztók, a gazdaság szolgálatába kell állítani. Ahogy Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az ünnepségsorozat miskolci megnyitóján fogalmazott: a tudománynak a társadalom boldogulását kell szolgálnia. Ezért alapította 15 évvel ezelőtt az Észak-alföldi Innovációs Díjat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Területi Bizottságának kezdeményezésére a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB), továbbá a régió három megyei kereskedelmi és iparkamarája. A kiírás szerint a díj célja a nemzeti vagy regionális szinten kiemelkedő eredménnyel járó olyan fejlesztő munka, valamint kimagasló egyéni teljesítmény elismerése, amely termékfejlesztést, technológiai fejlesztést, informatikai rendszerfejlesztést, szolgáltatásfejlesztést valósított meg. Az elismerés tehát innovációra, fejlesztésre sarkallja a vállalkozásokat, kicsiket és nagyokat egyaránt. A pályázatot az MTA Debreceni Területi Bizottsága, a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint 2009-től az Innova Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség közösen hirdeti meg. A pályázat elbírálását az MTA DAB elnöke, a kamarák és az INNOVA véleményezése, illetve rangsorolása alapján, szakértők bevonásával végzik.

INNOVA: „Ahol a tehetség, ott az innováció”

Az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. bevonása a pályázati folyamatba új lendületet adott az innovatív technológiák megjelenésének, frissítette a gazdaság szereplőinek gondolkodását. Az INNOVA ugyanis – alapításakor meghatározott céljainak megfelelően – segíti a vállalkozásokat ötleteik piacra juttatásában: kutatás-fejlesztési és innovációs projektek előkészítésével, menedzselésével, forrás- és partnerkereséssel. Segíteni próbálják a vállalkozásokat és a régió kutatási szervezeteit abban is, hogy külső piacokra tudjanak lépni, külföldi partnereket és forrásokat találjanak fejlesztéseikhez.

Dr. Grasselli Norbert ügyvezető igazgató az ügynökség 2010-es esztendejét értékelő összefoglalójában megfogalmazta, hogy az elmúlt néhány évben tapasztalható gazdasági bizonytalanság azt eredményezte, hogy az innováció sok esetben a költségcsökkentés áldozatául esik. Ám emellett nem lehet szó nélkül elmenni, hiszen hosszú távon csak az előre menekülés az elfogadható stratégia. Már most készülniük kell a vállalkozásoknak a fellendülés időszakára, új termékekkel, új fejlesztésekkel, új ötletekkel. Az elmúlt évben az Innovációs Stratégia kijelölt ágazatai alapján az egészségipar és termálvíz, az élelmiszeripar, az informatika és telekommunikáció került az ügynökség tevékenységének középpontjába. 2010-ben az INNOVA azon öt szervezet közé került Európában, amely mindhárom uniós kutatás-fejlesztési és innovációs programban sikeres (7. Kutatási és Technológiai Keretprogram, Versenyképességi és Innovációs Program és INTERREG program Innovációs prioritása). Másrészt elkötelezte magát amellett, hogy – a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve – az Észak-alföldi régió felelős szervezeteként azt a közösséget is gyarapítsa, amelyben dolgozik. Ezekkel a célkitűzésekkel összhangban az INNOVA egyfajta híd szerepet tölt be a tudományos és a vállalkozói szféra között. Így könnyebben megteremthető a kutatási eredmények piaci hasznosításának lehetősége, a hiányzó kapcsolatok kialakítása, a már meglévők megerősítése. A régió három nagyvárosában, Szolnokon, Debrecenben és Nyíregyházán havonta egyszer biztosít találkozási lehetőséget a feltalálók, vállalkozók és kutatók számára az Innovációs Klub.

A Magyar Tudomány Ünnepének idei mottója jegyében pedig az INNOVA tevékenységei között egyre nagyobb hangsúlyt kap az innováció és a tudomány népszerűsítése.
A Kutatók Éjszakája, a LEGO robot programozási verseny, az innovációs kisfilmek segítségével a fiatalok érdeklődését próbálják felkelteni a természettudományok és a kutatás-fejlesztés iránt – az eddigi tapasztalatok szerint komoly sikerrel.•