2011. április 6.

Szerző:
Dr. Drávucz Péter

Innováció és iparjogvédelem

Kreativitás, ötlet, találmány – ezzel sohasem álltunk hadilábon. Ám megfelelő-e a jogi környezet a szellemi tulajdon e formájának védelméhez? Miként segít a magyar jog, milyen jogintézményeket érdemes ismernie annak, aki az innovációt jogvédelemben kívánja részesíteni?


A z innováció a szellemi alkotás fogalomkörét jelenti, és ide tartozik legtágabb értelmezésben találmány, ötlet, felfedezés… A szellemi alkotások első nagy csoportja maga a szerzői jog (irodalom, zene, képzőművészet, tudományos alkotás stb.), a második nagy csoport az iparjogvédelem, a szűkebb értelemben vett műszaki innováció. A jogvédelem azt jelenti, hogy az adott dolog szerzőjének az elkészült dologhoz kizárólagos joga fűződik, valamint felléphet az ellen, aki jogait sérti, azzal visszaél. Ebben a körben elsősorban szabadalom, védjegy, formatervezési és használatiminta-oltalom segíti az innováció jogos tulajdonosainak védelmét.

Használatiminta-oltalom
Gyakran előfordul, hogy a kitalált, megálmodott műszaki megoldás a szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott szigorú követelményeknek nem felel meg, mégis jó és méltányos lenne az egyszerűbb szerkezetre valamilyen egyszerűbb oltalmat szerezni. Ennek a jogos feltalálói igénynek a figyelembevételével született a használatiminta-oltalom mint iparjogvédelmi kategória.
Ez az oltalmi forma általában a szabadalomnál egyszerűbb, kisebb jelentőségű műszaki megoldások védelmére szolgál. Az oltalmazható minták jellemzője a kézzelfogható, háromdimenziós alak. Oltalomban részesíthető egy tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére szolgáló megoldás.

Az oltalom engedélyezésének három lényeges feltétele van: az újdonság, a feltalálói lépés és az ipari alkalmazhatóság. Az újdonság követelménye a szabadalom abszolút, világviszonylatban vett előírásaihoz képest enyhébb, ami azt jelenti, hogy az írásos nyilvánosságra jutáson kívül csak a magyar, tehát a belföldi gyakorlatba vétel számít újdonságrontónak.
A használatiminta-oltalom ideje a bejelentés napjától számítva tíz év. Ez alatt az idő alatt a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy mintáját hasznosítsa, vagy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Ha az oltalmi idő lejárt, a használatiminta-oltalomba foglalt megoldás is közkinccsé válik, amit bárki szabadon hasznosíthat.

A szabadalom
A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számítva húsz évig tart. Ez idő alatt a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására, illetve a hasznosítás másnak történő engedélyezésére. Ha bárki a szabadalom jogosultjának engedélye nélkül hasznosítja az oltalmazott találmányt, bitorlást követ el, a szabadalmas beperelheti, és a bíróság a bitorlót kártérítésre kötelezheti.

A Magyarországon megszerzett szabadalom – territoriális jog – csak hazánkban hatályos, ahhoz, hogy valaki több országban is szabadalmi oltalmat szerezzen, minden országban külön-külön le kell folytatni az eljárást, és meg kell szerezni a kizárólagos jogot. Az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján egy bejelentéssel az egyezmény összes tagországában oltalmat lehet szerezni. Azt a gazdasági helyzet és más körülmények alapján kell eldönteni, hogy hány országban van esély a találmány gyártására, forgalmazására, és csak ott érdemes szabadalmat szerezni.

Több segítség, kapaszkodó
A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja, amely a tulajdonos számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológia piacán. Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.

A magyar jogi környezet általában színvonalasnak mondható, néhány területen azonban talán több segítséget, kapaszkodót nyújthatna a feltalálóknak. Például a szabadalmi díjak tekintetében jelenleg is kapnak kedvezményeket az egyéni feltalálók, a kis- és középvállalatok, ám itt még volna tartalék a rendszerben. Nagyon fontos lenne annak a pályázati rendszernek a bővítése, amely a magyar feltalálók szabadalmaztatási eljárásához ad támogatást.

A formatervezési mintaoltalom
A formatervezési mintaoltalom a termék külső kialakítását, a formatervezői tevékenység eredményét helyezi kizárólagos oltalom alá. A formatervezés, az áruk esztétikai színvonalának emelése mindinkább előtérbe kerülő feladat. A piacgazdaság az egyre növekvő árubőség miatt ugyanis annak a terméknek az eladási esélyeit növeli meg, amelyiknek a jó műszaki tartalom mellett tetszetős a külseje is.

A formatervezési mintaoltalmat a termék külső kialakítására lehet igényelni. Ez a formai kialakítás sík- vagy térbeli lehet, a skála végtelenül széles, beszélhetünk vadászlesről, szőnyegről, horgászszékről, vázáról, játék babáról. A minta lényeges sajátja, hogy könnyen megismerhető és utánozható, ezért különösen fontos lehet a kizárólagos oltalom megszerzése.

Az oltalom megszerzésének feltétele – a többi iparjogvédelmi formához hasonlóan – a minta újdonsága. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő bejelentése előtt bárki, bárhol a mintát megismerhette, akkor az már nem tekinthető újnak, és oltalom nem szerezhető rá.
Az újdonság mellett a formai kialakításnak egyéni jelleggel is kell rendelkeznie, vagyis a tájékozott vásárlóra az ismert mintáktól eltérő összbenyomást kell gyakorolnia. A minta oltalmazhatóságának két alapfeltétele: az újdonság és az egyéni jelleg.

A védjegy
A védjegy az árujelzők legfontosabb formája. Arra szolgál, hogy segítse az áruk vagy szolgáltatások egymástól való megkülönböztetését. Jelzi a minőséget, és lényeges a reklámban betöltött helye is.

Mivel a gyártó a megkülönböztető jelzéssel ellátott és hosszú ideig jó minőségben gyártott árujával kapcsolatban bizalmat ébreszthet a vásárlókban, a védjeggyel ellátott áru megőrzi a megszokott jó minőségét, értéke az idő múlásával egyre nő. Ezért a védjegy olyan iparjogvédelmi kategória, amely nemcsak meghatározott időre ad kizárólagos jogot, hanem oltalma bármeddig fenntartható, nincs időkorlát, mint például a formatervezési mintaoltalomnál, a használati mintaoltalomnál vagy a szabadalom esetében.
Védjegyoltalomban a grafikailag ábrázolható megjelölés részesülhet, azaz a szó vagy szóösszetétel, az ábra vagy kép, a betű vagy szám, a sík- vagy térbeli alakzat, a szín vagy színösszetétel, a fényjel vagy hologram, a hang, illetve ezek kombinációja.

Pereskedés
Mi van, ha valaki úgy érzi, jogosulatlanul bitorolják találmányát, amelyre egyébként oltalmat is kapott a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál? Ha a sértett úgy találja, hogy a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul az ő mintájából vették át, követelheti – akár a jogutódja is – a szerinte elkövetett jogsértés megállapítását és kártérítést. Az Európai Unió tagállamai a minták jogi védelmét egyébként nem csupán iparjogvédelmi, hanem akár szerzői alapon is biztosíthatják, mindez a nemzeti szabályozás függvénye.

A megjelölés lényeges ismérve a megkülönböztető képesség, mert csak ilyen megjelölés képes betölteni a védjegy funkcióit. Ki van zárva az oltalomból a megjelölés bármilyen áruval kapcsolatban – ezek feltétlen kizáró okok –, ha kizárólag olyan adatokból áll, amelyeket az áruval kapcsolatban szokásosan alkalmaznak, vagy olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru lényegét hordozza.

Nem kaphatnak oltalmat a közrendbe, közerkölcsbe, illetve jogszabályba ütköző, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas vagy a rosszhiszeműen bejelentett megjelölések, továbbá a kizárólag felségjelekből vagy közérdekű jelekből álló megjelölések sem.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka