2014. június: jegyzet, portré, tudomány, it, disszemináció, innováció, paragrafus, atomenergia, közlekedés, zöldkörnyezet, építés, robotika
2014. június 2.

Szerző:
Szegedi Imre

Innovációs központ leszünk? Legyünk!

A magyar gazdaság életképességének legújabb bizonyítéka, hogy a bruttó hazai termék az idei év első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt, amivel Magyarország Románia és Lengyelország után a harmadik legjobb eredményt érte el az uniós tagállamok között. Meg kell becsülni ezt a 3,5 százalékot, s ha a következő negyedévek is hasonlóan kedvező adatokat produkálnak, akkor azt mondhatjuk, hogy a vitalitás nem átmeneti, hanem hosszú távon is az ország gazdaságát jellemzi.

A szervezetváltás jelei már mutatkoznak, de a magyar export jelentős része még mindig a szállítószalagok mellett összeszerelt autókból és más gépipari berendezésekből áll. Nem mondom, hogy az ilyen munkához nem kell tudás, de túlzott magyar hozzáadott értékről nem beszélhetünk. Ha valóban tudásalapú társadalomban szeretnénk élni, az ebben rejlő lehetőséget szeretnénk kihasználni, akkor nagyon sok mindenen változtatni kell.
Ha valamiben, abban bízhatunk, hogy az uniós fejlesztési forrásokat a jövőben nem közterek lebetonozására, díszkutak építésére fordítjuk, hanem gazdaságfejlesztésre. Az előző fejlesztési ciklus uniós pénzeinek 16 százaléka ment gazdaságfejlesztésre, a következőnek a hatvan százaléka – 2020-ig négyezer milliárd forintot invesztálunk ebbe. Ennyi pénzből innovatív vállalkozások sora alakulhat.
A váltás jegyében negyven százalékkal több kutatót akar a kormány, ami ambiciózus cél, ha arra gondolunk, hogy jelenleg 37 ezer ilyen státuszú ember dolgozik az országban. Idén márciusban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára még ötven százalékos kutatói létszámbővülést tartott fontosnak. Ne legyünk telhetetlenek, valósuljon meg a negyven százalék, az is azt jelenti, hogy évről évre legalább kétezer ifjú tehetséggel többnek kell ezen a pályán dolgoznia. Azt nem látjuk még, hogy a magyar gazdaság melyik szegmense bővülhet ilyen ütemben, de ha arra gondolunk, hogy minden jel szerint jelentősen átalakul a kutatói munka, a hagyományos, „fehér köpenyes” kutatólaboratóriumok szerepét átveszik a startup cégek, akkor van remény. Az akár a garázsokból induló, innovatív kisvállalkozások egyre jelentősebb szerepet kapnak a kutatásokban, a fejlesztőmunkákban, ahol farmeres, tornacipős lányok és fiúk indítják útjukra innovatív találmányaikat. Nélkülük nem lesz versenyképes a magyar gazdaság, nem tud bekapcsolódni az ország a világ tudományos, innovációs vérkeringésébe. Csak merjenek vállalkozni ezek a tornacipős lányok és fiúk.
Ha összejön a létszámbővülés, ha a feltételek adottak lesznek stratupok százainak dinamikus fejlődésére, akkor Magyarország nemcsak Kelet-Közép-Európa termelési, hanem innovációs központja lehet.

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka