2017. június: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, atomenergia, innováció, energiagazdálkodás, közlekedés, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, agykutatás, it
2017. június 6.

Szerző:
Bogdán Zoltán

Innovációs stratégia – újratöltve

Elfogadták a Magyar Innovációs Szövetség megújított középtávú stratégiáját a május 11-i közgyűlésen, valamint bejelentették, hogy a MISZ a III. kerületből a XI.-be költözik. A hagyományos vendég előadó Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója volt, aki Közép-Európa legnagyobb olajtársaságának innovációs hátterét világította meg.


Mivel a tagintézmények képviselői kellő számban megjelentek, nem volt akadálya annak, hogy határozatot hoznak a MISZ éves beszámolójáról, a felügyelőbizottság jelentéséről és egyebekről. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolókat, változatlanul hagyta a tagdíjakat, és alapszabályt módosított a júniusi kényszerköltözés – ugyanis a korábbi szerződést a bérbeadó rapid módon felmondta – miatt. Átadták a hagyományos Média Díjat is, amelyet idén az MTVA M1 csatornája érdemelt ki.
A szövetség Szabó Gábor vezette elnöksége korábban kellő időt hagyott a tagoknak a 23 oldalas beszámoló, illetve a háromoldalas felügyelőbizottsági jelentés áttanulmányozására, a helyszínen pedig Greiner István általános elnökhelyettes, illetve Ormándi Sándor, a felügyelőbizottság elnöke egészítette ki élőszóban a részletes összefoglalókat.

Az egyhangú szavazások azt mutatták, hogy az idén 27 éves MISZ a múlt évben is megbízhatóan és eredményesen tevékenykedett. Szakmai érdekképviseletként 21 országos testületben emelte magasba az innováció zászlaját, közel 20 szakmai fórumon tartottak előadást, és 11 alkalommal tették közzé véleményüket vagy állásfoglalásukat a hazai K+F+I tevékenységgel kapcsolatban. Tavaly is átadták az egyre tekintélyesebb Magyar Innovációs Nagydíjat, folytatódott a Meet the scientist projekt, valamint több innovációt népszerűsítő ifjúsági rendezvényt hoztak tető alá.

A közgyűlés elfogadta a beszámolókat és az új stratégiáról szóló előterjesztést.

Volt viszont a közgyűlésnek egy olyan napirendi pontja is, amely a MISZ középtávú stratégiájának megújításáról szólt. Márpedig stratégiát megújítani leginkább akkor szoktak, ha a régi már elfáradt, és a rutin, a megszokás, a belterjesség kezd elhatalmasodni, ahogy ezt ők maguk is megfogalmazták a tervezetben.
A MISZ 2016. novemberi elnökségi ülésén határozott úgy, hogy szükségessé vált a szövetség stratégiájának megújítása. Megbízta a Frischmann Gábor alelnök vezette munkabizottságot, hogy a komplett stratégiatervezetet – a szükséges viták és tagsági véleményezés után – a 2017. májusi közgyűlésen mutassa be. A szűkös határidő ellenére áprilisra már elkészült az új, 21 oldalas stratégiatervezet, a hozzá kapcsolódó akciótervvel együtt. A tervezet stratégiai céljai között szerepel a MISZ megerősítése, az eredményesebb érdekképviseletet, a tagsági igényeket jobban kielégítő szolgáltatások, illetve az innovációbarát gazdasági és társadalmi környezet kialakításának proaktív előmozdítása. Az egyik eszköz ehhez új munkacsoportok létrehozása, a stratégia megvalósításáért felelős személyeket pedig a későbbiekben az elnökség fogja felkérni és megbízni.
A közgyűlés elfogadta az új stratégiáról szóló előterjesztést, amelynek igen hangsúlyos része, hogy a stratégiát legalább kétévente, az akciótervet pedig évente felül kell vizsgálni.

Innováció egy olajtársaságnál

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a közönség valószínűleg nem várt a Mol elnök-vezérigazgatójától informatív, érdekfeszítő előadást, mégis azt kapott: Egy olajtársaság újragondolva – innováció és új stratégia a Mol-csoportnál címmel.

Hernádi Zsolt előadásában a hangsúlyt jó példaként a Mol kiemelkedően sikeres szervezési-szervezeti innovációjára helyezte.

Az eredetileg közgazdász Hernádi Zsolt saját bevallása szerint kissé meghökkent, amikor megkapta a felkérést Szabó Gábor MISZ-elnöktől, hiszen ő nem műszaki ember, a Mol-csoport pedig nem igazán büszkélkedhet a szűken vett K+F+I terén elért eredményeivel. Az viszont igaz, hogy ha az innovációt nem szűkítjük le a hagyományos kutatás-fejlesztésre, hanem idevesszük a szervezési-szervezeti innovációt is, akkor a Mol-csoport (Group) kifejezetten innovatívnak számít, sőt Közép-Európának nemcsak a legnagyobb, de az egyik leginnovatívabb vállalatáról beszélhetünk.
A Mol 2000-ben egy tipikus kelet-európai olajvállalat volt, nem kiemelkedő, de elfogadható nyereséggel, amely a tartósan magas kőolajárakra épült. Ekkor kellett szembesülniük azzal a ténnyel, hogy lezuhantak az olajárak, és valószínűleg hosszú ideig nem is fognak visszatérni a régi szintre. A Mol előtt két út állt: a stagnálás, vagy egy olyan vállalat kialakítása, amely a változó körülmények között is jól fenntartható, stabil működést tud felmutatni. Itt rejlik a Mol igazi nagy innovációja: egy tökéletesen új szervezetet kellett kialakítani és azt működtetni.
Az elmúlt másfél évtizedben a Mol Group növekedni kezdett. Ma 22 országban van jelen, értéke pedig az ötszörösére növekedett. Közép-Európában egyértelműen meghatározó olaj-, gáz- és petrolkémiai céggé vált, sporthasonlattal élve a régió bajnoka lett – főleg a szervezeti innovációnak köszönhetően. Mára igazi nemzetközi vállalattá fejlődtek, világszintű versenyképességgel és világszínvonalú munkatársakkal. 2000-ben három százalék körül volt a külföldi munkavállalók aránya a Mol-központban, ma 24 százalék, a 300 felső vezető átlagéletkora pedig negyven év alatt van. Akár magasak az olajárak, akár alacsonyak, a cég eredménytermelő képessége, jövedelmezősége stabil, mert több lábon áll.
Óriási hibát követne el viszont a Mol, ha most hátradőlne, hiszen új megatrendek, forradalmi változások tűntek fel a láthatáron: digitalizáció, hálózatok, közösségi gazdaság, zöldenergia. Zöldnek lenni már nem „úri huncutság”, hanem gazdasági, politikai valóság. Ma már olcsóbb napelemmel villamos energiát előállítani, mint földgázzal vagy olajjal. Feltartóztathatatlanul jönnek az elektromos gépkocsik és teherautók is, ami egyértelműen előrevetíti a motorikus üzemanyagok értékesítésének a csökkenését.
Most van csak igazán szükség az innovációs kultúrára, a nyitottságra, a vál­tozásra, változtatásra képes, kreatív vezetőkre – hiszen olyan problémákra kell felkészülni, amelyeket jelenleg nemhogy megoldani, de jórészt megnevezni sem tudunk.•

 
Innotéka