2013. június: jegyzet, portré, tudomány, biotechnológia, mikroszkópia, innováció, egyetem, disszemináció, zöldkörnyezet, közlekedés, paragrafus, atomenergia, vízgazdálkodás, it
2013. június 4.

Szerző:
Szegedi Imre • Fotó: Csanádi Márton

Innovációt segítő hitelprogram indul

Huszonnegyedik közgyűlését tartotta május 29-én a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). A közgyűlésen eredményekről és kudarcokról egyaránt szó esett, azzal viszont mindenki egyetértett, hogy a vállalkozások számára nagy jelentőségű a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett növekedési hitelprogram.


„A 2012-es év nem hemzseg a sikertörténetektől” – e szavakkal nyitotta meg a Magyar Innovációs Szövetség idei közgyűlését Szabó Gábor elnök, aki kiemelte: nem a szövet­ségen múlott, sőt, erőteljesen tiltakoztak az ellen, hogy 2012-től a vállalatok számára megszűnt a kutatás-fejlesztési ráfordítások leírhatósága az innovációs járulékból. A szövetség előre jelezte, hogy ez a lépés várhatóan csökkenteni fogja a vállalkozások innovációs aktivitását. Ez bekövetkezett. A szövetséget számos vállalat és felsőoktatási intézmény kérte, hogy próbálja meg elérni az intézkedés visszavonását.

Szabó Gábor elnök

A MISZ levelet írt a döntéshozóknak, de eredményt nem ért el. Ugyancsak figyelmeztettek arra, hogy a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tu­do­mánypolitikai Tanács (NKITT) tavaly jú­liusi megszüntetése szintén káros következményekkel járhat. Előre látható volt, hogy a tanács nélkül lazul a különböző pályázati források összehangolása. Ez is bekövetkezett. Ugyanakkor siker, hogy a társadalomban nőtt az Innovációs Nagydíj presztízse, illetve Szabó Gábor eredményesnek ítélte a fiatalok körében végzett tevékenységüket. Az elnök szerint a nemzetközi ifjúsági innovációs versenyeken elért magyar eredmények azt mutatják, továbbra is kreatív a magyar nemzet.

A szövetség előtt álló egyik feladat annak végiggondolása, hogy miként segíthetné a szövetség a kis- és középvállalkozások (kkv) alacsony innovációs aktivitásának növelését. A jó példa adott: Kanada és Ausztria átvészelte a gazdasági válságot, amit elsősorban a masszív és innovatív kkv szektorának köszönhet. Szintén feladat a hazai kutatás-fejlesztési eredmények minősítési rendszerének, elsősorban a szabadalmaztatásnak az újragondolása. Ezen a téren elkezdődtek az egyeztetések a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, de ahhoz, hogy bármilyen előrelépés legyen, jogszabályi változások kellenek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 750 milliárd forintra emelte a júniusban induló, három pilléren nyugvó növekedési hitelprogram keretösszegét – jelentette be a közgyűlésen Gerhardt Fe­renc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A döntés szerint az első pillér keretösszege 425 milliárd forintra, a második pilléré 325 milliárd forintra emelkedik. A bankok nagy érdeklődést mutattak a hitelprogram iránt, az első pillér esetében az eredeti összeg háromszorosát, a másodiknál annak kétszeresét igényelték. A vártnál nagyobb igény alapján nagy az esélye az eredetileg három hónaposra tervezett program meghosszabbításának. A tíz évre szóló program lényege, hogy az MNB által a kereskedelmi bankoknak átadott pénzből a bankok legfeljebb 2,5 százalékos kamatra adhatnak hitelt a cégeknek. Ezzel kiválthatják a jelenlegi 7,8 százalékos átlagkamatú hiteleiket. A bankok legalább hárommillió és legfeljebb hárommilliárd forintot adhatnak hitelként. Az MNB számításai szerint a 425 milliárdos összegből 40-50 százalék, 150-200 milliárd forint juthat új beruházásokra, ennyivel bővülhet a kis- és közepes vállalatok jelenlegi 3500 milliárdos hitelállománya. Az MNB szerint hitelezési fordulatot hozhat a megnövekedett méretű hitelprogram, ami növekedési fordulatot is eredményezhet, de legalább két negyedév kell majd, hogy ez kiderüljön. Az MNB nem határozta meg a pontos kereteket, a bankok maguk fogják eldönteni, hogyan osztják szét a jegybanktól kapott összeget.

Gerhardt Fe­renc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

A pillér másik részeként a vállalkozások a korábban felvett devizahiteleiket forint alapú hitelre válthatják át. Erre a programra az eredetileg tervezett 250 milliárd forint helyett 325 milliárd jut. A növekedési hitelprogram harmadik pillére értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát. Gerhardt Ferenc reményei szerint ezek a lépések 2014 végéig a nemzeti összterméket 0,2-0,5 százalékkal növelhetik, de legjobb esetben akár 1-1,8 százalékponttal is gyorsíthatja a növekedést.

Hegedűs Éva, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója szerint a bankok és a befektetők üdvözlik ezt a programot. A tíz évre szóló kiszámítható program például egy harmincmillió forintos hitel esetén kilencmilliós megtakarítást jelenthet a cégnek, ezt az összeget a vállalkozás beruházásra fordítja. Általános hatásként pedig azt várja, hogy felpezsdül a bankok közötti verseny, csökken az ország sebezhetősége a devizakitettség enyhülése miatt. Reméli, hogy a kkv-k élnek ezzel a lehetőséggel.•

 
Innotéka