2014. május: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, mikroszkópia, lézer, biotechnológia, disszemináció, egyetem, megújuló energia, innováció, startup, agrárium, zöldkörnyezet, közlekedés, it
2014. május 5.

Szerző:
S. K.

Innovációval versenyképes a vegyipar

Az ipari átlagnál jóval gyorsabban bővült 2013-ban a hazai vegyipar, hiszen a növekedés elérte a 6,4 százalékot, azonban a további hasonlóan dinamikus eredmény eléréséhez és az iparág versenyképességének megőrzéséhez szükség van az innováció, valamint a kutatás-fejlesztés felpörgetésére. Ehhez elengedhetetlen, hogy a most induló európai uniós költségvetési időszakban a vegyipar a súlyának és a potenciáljának megfelelő mértékű támogatást kapjon.


A  Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar ipari termelés 2013-ban 1,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi teljesítményéhez képest, ezen belül a vegyipari termelés bővülése jóval az ipari átlag felett volt a maga 6,4 százalékával. „Az ágazat további növekedése azonban elképzelhetetlen innováció nélkül, amely a versenyképesség megőrzésének is kulcsmomentuma” – jelentette ki Blazsek István, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) elnöke a Vegyipari Innováció 2014 szakmai konferencián. A szakember szerint a vegyipar gazdasági jelentőségét egyértelműen mutatja, hogy a nemzetgazdaság valamennyi ága számára állít elő kiváló minőségű termékeket. Itthon a versenyszféra kutatás-fejlesztési ráfordításainak mintegy 15 százaléka a vegyiparban hasznosul, a legutóbbi, 2012-es adatok szerint ez az összeg mintegy 28 milliárd forintot tett ki.

Hiába vagyunk azonban tisztában azzal, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció a gazdaság fejlődésének motorja, a hazai innovációs aktivitás az Európai Unió kimutatása szerint (és ez általában egész Közép-Európára igaz) a közepes kategóriába sorolható. Örvendetesnek tekinthető viszont, hogy az EU 2020-as stratégiája szerint megfogalmazott intelligens növekedéshez, a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításához kapcsolódó célként hazánk 2020-ig 1,8 százalékra növelné a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat. Ha ezt elérjük, akkor se dőlhetünk hátra, mert ez az arány még mindig elmarad a 3 százalékos EU-s célkitűzéstől. A vegyiparban azért is kiemelt jelentőségű az aktív és sikeres kutatás-fejlesztés, mert az ágazat innovatív képességeinek köszönhetően új alapanyagok és termékek jönnek létre, illetve olyan technológiák, amelyek az energia, a nyersanyagok vagy a víz hatékonyabb felhasználásával környezetkímélővé teszik a termelési folyamatokat. Ilyen körülmények között logikus az a kérés, hogy a hazai vegyipari innováció támogatását a most induló uniós költségvetési időszakban az iparág súlyának és potenciáljának megfelelően kell kezelni. A vegyiparban hatalmas, és részben kihasználatlan infrastrukturális adottságok vannak, ezekre alapozva a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenysége számos versenytársukénál könnyebben és olcsóbban bővíthető.

Az innováció és a kutatás-fejlesztés jelentőségét természetesen több meghatározó magyarországi vállalkozás is felismerte, ennek megfelelően már több fejlesztésre került sor a hatékonyabb és alacsonyabb költségű termelés, valamint az energiafelhasználás csökkentése érdekében. Szimics Dragan, a Mol Downstream Magyarország munkatársa szerint egyértelmű jelek mutatják, hogy a szintetikus műgumi szerepének felértékelődése várható a gépjárműiparban. Ezért egy japán vállalkozással közösen a Tiszai Vegyi Kombinátnál butadiénüzem, valamint műgumigyár létrehozásáról döntöttek, amely várhatóan 2017-ben kezdi meg a termelést. Blazsek István, Mavesz elnöke és a Nitrogénművek Zrt. vezérigazgatója szerint a társaság fejlesztési stratégiájának fókuszában a tömegtermékek versenyképes áron való előállítása, a korszerű és megbízható technológiák alkalmazása, valamint a környezetbarát termelés áll. E szempontok alapján a Nitrogénművek a kapacitásbővítést és az energiafelhasználást szem előtt tartva fejleszti az ammónia- és salétromsavgyártó üzemét, de folyamatban van a műtrágyagyár kapacitásának bővítése, valamint a műtrágyaraktár korszerűsítése is.

A BASF Hungária Zrt. közép-európai regionális értékesítési vezetője, Nick Márton a társaság globális innovációs tevékenységét kiemelve arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013-ban világszerte 1,84 milliárd eurót fordítottak 3000 kutatás-fejlesztési projektre. Ezek hasznából a magyarországi vegyipari társaságok is részesültek, hiszen a BASF beszállítóként több hazai gyártót is ellát korszerű alapanyagokkal. A társaság szerint napjainkban a funkcionális megoldások korát éljük, így például a víztisztításnál alkalmazott membránok, a könnyűszerkezetes autó­karosszériák vagy éppen a minél hosszabb élettartamú akkumulátorok kifejlesztése áll a kutatások középpontjában.•

 
Innotéka