2012. január 3.

Szerző:
B. Szabó Edina

Intelligens közösségi közlekedés

A jól működő városokban minden terület működése pozitívan hat egy másik területre. Az energia­felhasználás a zöldkörnyezetre, annak fenntarthatóságára, a zöldkörnyezet a közlekedésre is hat­hat, a közle­kedés pedig – minden másra. De mi az, hogy jól működő város? Okos város sorozatunk e részében az „okos közlekedésre” vetünk egy pillantást.


Az okos közlekedés – úgy tűnhet – egy város működtetési tervének, szervezésének az alapja. Hogy mit nevezhetünk okos közlekedésnek, egyáltalán, pontosan miről beszélünk, ha a közösségi közlekedésről ejtünk szót? A téma többrétegű, és minden réteggel újabb kérdések, újabb válaszok merülnek fel. Hiszen okos a közlekedés, ha tudjuk, hol van dugó, ha tudjuk, melyik útvonalon fogyaszt a járművünk – az aktuális útviszonyoknak megfelelően – kevesebbet. Okos akkor is, ha a légszennyezettség alakulását kedvezően befolyásolni tudja, s akkor is, ha a közlekedő elegendő és megfelelő információt kap ahhoz, hogy utazása tervezhető legyen.

Az Intelligens Közlekedési Rendszerek (Intelligent Transport Systems = ITS) a technikai fejlődésnek köszönhetően kiemelkedő tényezőt jelentenek az „okos városok” életében. A lefektetett optikai kábelek, a fejlett távközlés és a digitális, ezért gyors és megbízható adatfel­dolgozási rendszerek nem csupán az elsődleges forgalomszabályozási feladatokban segítik a működést. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi és közlekedés-biztonsági kérdésekre is, nem meglepő hát, hogy az uniós követelmények – bár néhol lassabban megvalósíthatók, de – egyértelműen a „szükséges kötelező” megítélés alá tartoznak.

A forgalomszabályozás és a kapcsolódó területek fejlesztésének egyik célja a különböző útszakaszok – városi vagy országos közút – átlátható, tiszta és biztonságos üzemeltetése. Az ehhez kapcsolódó célértékeket, azok előzetes statisztikai vizsgálatát az egységes európai előírások határozzák meg, melyek több millió, a közlekedésben részt vevő ember életét befolyásolják. Nem elhanyagolhatóak az intelligens megoldások által generált, szintén jelentősnek minősíthető gazdasági hatások, amelyek a megfelelő ITS rendszerrel optimálisan összehangolhatóak.

Az ITS rendszerek fejlődését meghatározó tendenciák fontos feladatokat rónak a hazai szakemberekre. A közlekedés tervezésében olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a közlekedés globalizációja, amely elkerülhetetlen Európában. Emellett az európai és regionális együttműködés felerősödése (például a MIP I–II.; euroregionális projektek: CONNECT; EasyWay) szükségessé tesz egy sajátos, összességében mégis egységes közlekedési politikát. Természetesen nem elhanyagolható a közlekedésbiztonság szerepének előtérbe kerülése, aminek az eSafety kezdeményezés (EU-közlemények, -ajánlások, eCall MoU) ad helyet.

A technológiai fejlődés következtében társadalmilag mára általános elvárás lett a „mindenki számára, minden időben, mindenhol rendelkezésre álló” információs szolgáltatás, így az újabb és újabb műszaki megoldások egyre szélesebb körű intelligens közlekedési szolgálta­tásokat kínálnak, s e szolgáltatások alapjai a valós idejű adatok. Mindezt pedig a megfelelő rendszerintegráció fogja össze.

Az Egységes Közlekedési Stratégia megvalósításának első, 2007-től 2020-ig tartó folyamatában a Fehér Könyv szolgál irány­mutatóként. A benne megfogalmazott alapvető cél az, hogy a közlekedés tervezett módon és megfelelő mértékben járulhasson hozzá – fejlett infrastruktúrával, korszerű személy- és áruszállítással – a gazdaság növekedéséhez, versenyképességéhez, figyelembe véve azt a tényt, hogy a közlekedés már számos új kihívással kénytelen szembenézni. Miközben egyrészt a világgazdaság fejlődésének egyik fontos alapeleme, mobilitásunk és adott esetben a jobb életminőség záloga, másrészt károkat okozhat a környezetben, a közösségi életben, a fenntarthatóságban. Vagyis: ki kell alakítani azt az egyensúlyt, amely lehetővé teszi a folyamatos fejlődést jelentős károktól mentesen.

Hogyan képes mindezt biztosítani a Fehér Könyv? Az Európai Unió immár második közös közlekedéspolitikáját 2001-ben jelentette meg, ennek prioritásai a következők voltak:

  • a regionális egyenlőtlenségek csökkentése;
  • a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetése;
  • a forgalmi torlódások mérséklése;
  • a közlekedési módozatok közötti egyensúly helyreállítása;
  • a használóknak a közlekedéspolitika középpontjába állítása;
  • a közlekedés globalizálódásának kezelése.

Természetesen hazánk is részese annak a folyamatnak, amely az Európai Unió országaiban a sokszintű megvalósítást segíti elő. Magyarország, mint a kelet-közép-európai régió tagországa, 1998 óta tagja az ERTICO-nak (Intelligent Transport Systems and Services Europe; Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Európai Szervezete), amely – figyelembe véve az egyes országok sajátosságait – szorgalmazta a nemzeti ITS szervezetek létrehozását.

A nemzeti és európai munka eredményesebbé tétele érdekében alakult meg az ITS Hungary Egyesület, amely 2006. június 6. óta az intelligens közlekedési rendszerek legfontosabb hazai képviselőivel végzi munkáját. A közreműködők az érintett minisztériumok, úthálózat-üzemeltetők, a hazai gyártók, fejlesztők és szolgáltatók, kutatással foglalkozó intézmények, tanácsadó cégek közül kerülnek ki.

A szervezet főbb célkitűzései között szerepel – a közlekedés minden alágazatára kiterjedően – a konszenzus és együttműködés elősegítése a hazai telematikai alkalmazásokban; a hazai intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások megvalósításának támogatása és integrálása a transzeurópai hálózat szolgáltatásaihoz; a nemzeti, a regionális és a nemzetközi szintű együttműködés, közös projektekben való részvétellel és technológiatranszfer segítségével; az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó nemzeti stratégia megvitatása.

Példaként álljon itt a BKV FUTÁR projektjének néhány eleme
FUTÁR = A Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer fejlesztése és korszerűsítése, amely a BKV Zrt. villamos-, trolibusz- és autóbusz-hálózata használóinak tájékozódását korszerűsíti.

Célja
A közösségi közlekedési információk rendszerszemléletű begyűjtésével, feldolgozásával, értékelésével és hasznosításával jelentősen javítja a közösségi közlekedési rendszerek versenyképességét.
A közlekedési infrastruktúra és a járműpark fejlesztéséhez képest lényegesen kisebb beruházással biztosítja a meglévő járműpark hatékonyabb működtetését, valamint az utasok színvonalasabb és kiszámíthatóbb kiszolgálását.


Eszközei
  • műholdas jármű-helymeghatározó rendszer (GPS),
  • új forgalomirányító rendszer és diszpécserközpont,
  • dinamikus utastájékoztató rendszer,
  • jelzőlámpa-befolyásolás,
  • adat- és beszédkommunikáció.
A tömegközlekedési járművek pozíciójának ismeretében azok közlekedéséről a nap 24 órájában pontos előrebecslés adható, hogy melyik megállóhelyről mikor fog indulni a jármű, valamint forgalmi zavar esetén az utazóközönség információt kaphat az alternatívaként rendelkezésre álló egyéb utazási lehetőségekről. Az információ átadására használt eszközök: az internet, mobil eszközök, megállóhelyeken és járművekben elhelyezett tájékoztató rendszerek.

A közterületi utastájékoztatás egységei
  • 257 új közterületi utastájékoztató egység,
  • 19 csomóponti kijelző (hangosítással),
  • 201 megállóhelyi kijelző (hangosítással),
  • 37 monitor, valamint további 74, már meglévő eszköz integrálása.
A járműfedélzeti utastájékoztatás egységei
  • automatikusan működő akusztikus tájékoztatás minden járművön,
  • meglévő kijelzők illesztése 987 járművön,
  • új kijelzők beépítése 545 járművön.
A projekt háttérrendszere új beszédkommunikációs hálózaton, megfelelő adatkommunikáción, új diszpécserközponton, a megfelelő szoftvertámogatás fejlesztésén, valamint a megfelelő jelzőlámpa-befolyásoláson alapul.

A projekt beruházási költsége 6,7 milliárd forint, a telepítendő eszközök száma:
  • forgalomirányításba vont, járműfedélzeti eszközzel szerelt jármű – 2295
  • közterületi kijelző – 257 megállóhely
  • járműfedélzeti kijelző – 2024 új eszköz
  • diszpécserközpont kialakítása – 32 munkaállomás
  • adat- és beszédkommunikációs hálózat – Budapest + agglomeráció
  • telephelyi adatkommunikáció – 14 telephely
  • jelzőlámpa-befolyásolás – 30 csomópont
A fejlesztéstől egyebek között a tömegközlekedési járművek előnyben részesítését, így a tömegközlekedés versenyképességének javulását, kedvezőbb és tervezhetőbb forgalomirányítást, dinamikus utastájékoztatást, egészében szolgáltatófüggetlen, térben kiterjeszthető, integrált informatikai rendszer megvalósulását várják a szakemberek.
A jövőbe tekintve pedig – a metró és a HÉV bevonását követően, a társszolgáltatókkal megvalósítható integrációban – teljes körű intelligens közösségi közlekedési rendszer létrehozása a cél.

Az ITS Hungary 2011 decemberében workshop keretében foglalta össze a közös munka eddigi eredményeit, és bemutatta a további ma­gyarországi feladatokat. A jelentős eredmények ellenére összességében a hazai fejlesztés minden területén van még tennivaló. Egyelőre mind a közlekedésbiztonsági, mind a társadalmi elvárásoknak való megfelelés igen komoly kihívás, főként a fenntartás és fenntarthatóság területeit illetően. Az Új Széchenyi Terv közlekedéspolitikai fejezete hosszabb időszakra (2030–2050) előretekintve erőteljes, önállóan fenntartható ágazatokat és változó finanszírozási lehetőségeket vázol fel – mindehhez igazítva a nemzeti sajátosságokból adódó egyéb minőségi tényezőket.

A workshopon az egyes felszólalók előadásából kiderült, hogy komoly eredményekkel zárult a tavalyi év. Nem csupán forgalomszabályozási, de -számlálási, közlekedésbiztonsági, informatikai, humánerőforrás-csoportosítási és környezetvédelmi szempontból is történt előrelépés, természetesen bevonva mindebbe a különböző közlekedési alágazatokat, így a vasúti üzemeltetést is.

Az alágazati előadásokat megelőzően még egy fontos tényező került előtérbe: egyre bővül az intelligens közlekedési rendszerek felhasználói köre, a tervezéskor már nemcsak a gépjárműveket, a logisztikai szolgáltatásokat vagy a parkolásirányítás fejlesztését, de magát a felhasználót, a közlekedő embert is figyelembe kell venni. A mindezt átfogó EasyWay vízió így fogalmaz: „A fenntartható közlekedési rendszer lehetővé teszi az európai közúti személy- és áruforgalomban részt vevők számára a biztonságos (balesetmentes), hatékony (késéseket elkerülő) és tiszta (környezetbarát) utazást.

A felhasználókat mindenhol és mindenkor, az utazás minden fázisában (utazás előtt, közben, után) segítik az összehangolt és akadálymentes ITS szolgáltatások.” A projekt megvalósítása a második fázisba lépett, és működésében interoperábilis ITS megoldásokat tesz lehetővé. Ilyen megoldásokat Budapesten és egyes nagyvárosokban vagy kiemelt közutak mellett már ma is láthatunk.

Az intelligens megoldások az autópályák üzemeltetésének elengedhetetlen részei. Ezek segítségével ma lehetőség van a közúti munkálatok pontos tervezésére (hol, milyen időszakban terheli forgalom az útszakaszt), a téli védekezés megszervezésére (időjárási körülményeket figyelő állomás), eseményérzékelés idejének és a kapcsolódó reakcióidőnek a csökkentésére (baleset-megelőzés), általános információnyújtásra (sebességkorlátozás, pihenőhely jelzése). Ez például 164 kamerát és 134 forgalomszámláló állomást jelent. A digitális információs jelzőtáblák világos kommunikációs felületet biztosítanak a közlekedéssel összefüggő információk megjelenítéséhez, akár a sokat emlegetett közlekedésbiztonsági teendőkhöz.

Összességében elmondható, hogy az ITS rendszerek szinte mindenre képesek, ami az intelligens közösségi és közúti közlekedéstől elvárható, ha mégoly futurisztikusnak is hat mindez a bedugult főutakról, városi vonalakról és közúti balesetekről szóló hírek ismeretében. Mégis, a valós idejű közlekedési információk mobileszközökön való megjelenítése (lásd „Sebessége 160 km/h. Kérem, lassítson!”) vagy az utastájékoztatás változása (digitális és dinamikus táblák, jegyvásárlási opciók együttes mutatásával) tíz éve még a futuristák elvadult ötleteinek tűnhettek Magyarországon.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka