2013. október: jegyzet, portré, startup, tudomány, nanotechnológia, paragrafus, innováció, it, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, megújuló energia
2013. október 2.

Szerző:
B. Szabó Edina

Iskolai digitália

Mint minden ősszel, most is elkezdődött a tanév, iskolapadba ültek a diákok, katedrára álltak a tanárok. Ez nem változik, de az oktatásban használt eszközök sok helyen újak lehetnek. Az iskolák eszközei évek óta egyre korszerűbbek, rá­adá­sul egyre hatékonyabban és olcsóbban jutnak el az oktatásban szereplőkhöz.


Digitális osztályterem

Az interaktív oktatás megvalósulásában természetesen szerepe van az osztályteremnek is. Amellett, hogy a terem bútorainak (asztalok, padok, székek) elrendezése, a tanár mozgástere kedvezzen a kétoldalú kommunikációnak, át kell gondolni, hogy az adott helyen milyen oktatástechnikai eszközök elhelyezése célszerű. Nem mindenre van mindenhol szükség, illetve értelemszerűen más-más eszköz lehet hatékony például az általános vagy a középiskolában. Sőt az sem biztos, hogy feltétlenül digitális eszközökkel kell telerakni egy osztálytermet.

A digitális eszközök felhasználása az oktatásban egyértelműen a diákok figyelmének felkeltését, a tananyag szemléletesebb előadását hivatott segíteni, és emellett rendkívüli módon megkönnyítheti a ma egyre fontosabb statisztikagyűjtést, elemzést és reagálást az oktató, az intézmény részére is.
Hogy mire van szükség egy tanteremben, az függ az intézmény jellegétől, a tanterem szakirányától, a tantárgy jellegétől, és igen, a pedagógustól is. Az okos vagy interaktív tanterem legfőbb eleme az interaktív tábla, amely képes megmutatni az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó színes, érdekes tartalmat. Biztosan megtalálható benne olyan hálózatelérés, amely gördülékennyé teszi az eszközök közötti kommunikációt. Felsőbb szinten az egyes diákok előtt is van digitális készülék, sőt akár a számonkérés folyamata is áthelyezhető digitális platformra. És persze ebbe a témakörbe tartozik a teremvezérlés, a kiszolgáló bútorok és az egyéb, rendszerbe integrálható elemek. Hogy betekintést nyerjünk egy interaktív tanterem működésébe és a hozzá kapcsolódó alkalmazások kezelésébe, összeállítottuk álmaink tantermét, amelyben minden adott, amit szívünk szerint használnánk, ha diákok, vagy ha tanárok lennénk.

A digitális eszközök esetében lényegtelen, hogy melyik tantárgyról van szó, mert a felületeket, eszközöket bármelyik, szoftverrel rendelkező tantárgy használhatja, így egy tanterem helyet adhat a biológia, a rajz vagy az ének-zene oktatásának is.

Interaktív tábla

Az infokommunikációs eszközök között az interaktív tábla az első és talán a legkézenfekvőbb, alapvető eszköz, amely mára csaknem karnyújtásnyira van minden iskolától. Beszerzésére számos pályázat, akció, de még nyereményjáték is kínál lehetőséget az intézményeknek. Természetesen a tábla csak a megfelelő szoftveranyaggal együtt használható, amely időről időre bővül.

Itthon évek óta sok gyártó különböző gyártmányverziói kaphatók, és ezeket a hazai iskolák használják is. Optimális esetben a hardver és szoftver itt is kapcsolódik egymáshoz, vagyis a kereskedők komplex megoldásokat nyújtanak az intézményeknek: aki a táblát és a kapcsolódó eszközöket adja, biztosítja a megfelelő konfigurációt is (ez természetesen nem egyenlő a tartalommal).

A megfelelő konfiguráció nem jelent mást, mint a rendszerbe kapcsolt eszközök hatékony működését, azaz például azt, hogy a számítógépek nagy száma nem megy a mű­­ködés rovására. Különösen fontos szempont a bővíthetőség, hiszen a pedagógusok jelentős része a diákokkal együtt tanulja az új megoldásokat – mivel ezek is folyamatosan fejlődnek –, és a teljesítmény tervezésekor gondolni kell a megfelelő mértékű „ráhagyásra” is. Így is elkerülhetetlen a bővítés, felújítás, de okos tervezéssel, az intézmény informatikai igényeinek felmérésekor ezt is meglehetősen pontosan lehet kalkulálni.

Az interaktív táblákról szólva a Hitachitól a Panasonicon át a WII megoldásaiig szinte minden gyártó készülékeit használják az oktatásban, a legnépszerűbbek talán mégis a Smart, az Interwrite vagy az eBeam eszközei (nem csupán a táblák terén). A választáskor az ár mellett minden bizonnyal sokat számít a már említett megfelelő szupport biztosítása, például tanfolyam a használat gyors és megfelelő elsajátítására.

Mire képes egy remek tábla? Gyakorlatilag ma már bármire. Felületük könnyen tisztítható, nem hordoz aktív elemeket, vagyis kevésbé sérülékeny, kombinálható a hagyományos tábla szerepkör, és a hozzá használatos projektor sem kötött, vagyis a szükségletek és költségkeret szerint szerezhető be. Bluetooth vagy USB kapcsolaton keresztül csatlakoztathatók rendszerbe.

A táblák szoftvere folyamatos frissítés alatt van, mint bármely más rendszeré, ezek a gyártók honlapjain elérhetők, letölthetők. Elérhetők Windows, Mac, Linux rendszerre is, magyar nyelven és magyar súgóval. A tollak, tolltartók külön is tárolhatók, és csupán 1-2 óra töltés szükséges a használatba vételhez (az első 24 órás töltés után).

A piacon megtalálható szupertáblák közül tantermünkbe azt választanánk, amelyik a fenti elvárások mellett az alábbiakat is tudja:

  • többfelhasználós felületelérés, a dual technológiának köszönhetően egyszerre két tollal is lehet dolgozni a felületen;
  • 100 inches (215 × 118 cm), ami már igen meggyőző méret, természetesen figye­lembe véve a terem adottságait.


Kézitáblák, asztalok

A tananyag vagy az órai munka aktivizálását, a digitalizálás során választott interaktív táblától eltávolodva a tanár irányíthatja, illetve kontrollálhatja az eseményeket.
A tábla irányítására alkalmazható eszközök közül a speciális tollak elektromágneses elven működnek, a tábla közvetlen irányítására szolgálnak. Egyes táblák használhatók hagyományos filctollakkal is.

Ha álmaink tantermét kellene „felépítenünk”, akkor nem mehetünk el szó nélkül a vezérlőpanelek mellett sem. Ezek a kisméretű táblák átveszik a vezérlést az interaktív tábla fölött, így távolról is megjeleníthetünk, változtathatunk vagy tárolhatunk információt. A távvezérlő panelek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a pedagógus mozgásban lehessen az órán, de a diákoknak is lehetőséget ad arra, hogy a helyükről reagáljanak a feladatokra. Erre akár a terem mérete, akár a diákok helyzete vagy állapota miatt (például mozgásukban korlátozott gyermekeknél) is szükség lehet. A táblák, panelek között megkülönböztetünk távvezérlő, interaktív vagy rajztáblát, így a praktikus kistáblák lehetővé teszik a tananyagnál lehetséges maximális együttműködést.

Álmaink tantermében természetesen egyaránt rendelkezésre áll a tanulói létszámnak megfelelő kézitábla és az oktatóhoz rendelt távvezérlő tábla is.
Ha két termet is berendezhetnénk, és az egyiket kisiskolások vennék birtokba, mindenképpen interaktív asztalokkal helyettesítenénk a hagyományosakat. Az eredetileg üzleti környezetbe tervezett megoldás az utóbbi időben az oktatásban is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A több méretben elérhető eszköz ugyanis mind a pedagógus, előadó, mind a diák, hallgatóság számára intenzív munkát tesz lehetővé. Természetesen a papír és ceruza mellőzése nem mindig megoldható, vagy inkább ajánlott nem elfeledkezni róla, de tény, hogy a többlet vizuális élmény és az aktivitás lehetősége pozitívan befolyásolja egy-egy anyagrész befogadását, gyakorlását. A négyszemélyes megoldás egészen kis kortól kezdve hatékony csoportmunkát tesz lehetővé, a konkrét tartalomra fókuszálva. Az interneten fellelhető, az asztal használatáról megfogalmazott véleményeket olvasva, megosztott tapasztalatokat, videókat nézve úgy tűnik, mintha lassan kezdenénk utolérni a „levegőben lapozunk” tartalomkezelést, mint valami sci-fiben.

Dokumentumkamera
Helyszíni adatrögzítéssel, a dokumentumkamerák által rögzített és menthető bevitellel izgalmassá tehető bármilyen, a figyelmet nem annyira lekötő oktatás, előadás, prezentáció. Ezek a vizualizáló egységek lehetővé teszik egy-egy dokumentum, elkészült tárgy vagy akár folyamat (rajzolás, kísérlet) rögzítését, miközben a kivetítő segítségével minden nyomon követhető. Mindez elmenthető, a későbbiekben kiegészíthető, fejleszthető, rendszerezhető. Ezek a kamerák hordozhatóak, távirányíthatóak, rendelkeznek beépített mikrofonnal és hangszóróval, és akár 16x-os az optikai zoomjuk. Álmaink tantermében is lenne belőlük néhány, a kiscsoportos foglalkozások izgalmassá tételéhez interaktív táblánk multitouch funkciójára alapozva négy darabot ter­veznénk.

Feleltető-válaszadó rendszerek

Visszakanyarodva a jelenbe, hazánkban az e-oktatás bevezetése korántsem zárult le, inkább valahol a döcögő kezdetek után vagyunk. A fogadókészség adott, az intézmények és dolgozóik jelentős része szeretné alkalmazni a technológia adta lehetőségeket mindennapi munkájában. A rendelkezésükre álló tanfolyamokon nem csupán az eszközhasználatról, de az egyéb olyan szoftverekről is ismereteket szerezhetnek, amelyek nem közvetlenül segítik az oktatás folyamatát. Ilyenek az adminisztrációt megkönnyítő, integrált oktatásirányítási szoftverek, melyek hatékonyan támogatják a növekvő adminisztráció megfelelő elvégzését.

Ezeket a megoldásokat az e-naplóval és e-ellenőrzővel együtt folyamatosan vezetik be, amelyek a kezdeti lehetőségből a 2013/2014-es tanévre minden közoktatási intézmény számára már kötelezőek. Ennek köszönhetően, amikor az osztályzatok bekerülnek a hagyományos naplóba és ellenőrzőbe, egyidejűleg megjelennek a digitális felületen is, megkönnyítve az átmeneti időszakot. Ahogy a pedagógusok fogalmaznak, ezt is együtt tanulják a diákokkal.

Addig is az interaktív eszközökhöz rendelt szoftverekkel az órák alatt majdnem bármi elérhető: az önálló, rendszerbe kapcsolt gépek képernyőire kiküldhető akár az aktuális tanári képernyő – így biztosan nem az interneten kalandozik a diák –, vagy akár elsötétíthető, így irányítva a tanulók figyelmét. Küldhető önálló, egyedi kérdés a tanárhoz vagy a tanártól, lehetővé téve a csendes órai munkát is. A számonkérés is élőben követhető a tanári képernyőn való megjelenéssel (osztott képernyőn az egyes gépek képernyője), az eredmények rögzíthetők közben is, a teljesítmény monitorozható, exportálható.

Az elektronikus mérés minden korosztályra (alsótól az egyetemig), vagy a speciális oktatást igénylők, de akár egyedi körülmények között dolgozók esetében is alkalmazható. Az eszközökhöz fejlesztett szoftverek megfelelő esetben módosíthatják a hardvert is, azaz a célcsoportnak megfelelő kijelzővel, irányítással és mérettel rendelkezik.

A feleltető rendszerek természetesen nem csupán az oktatásban játszhatnak szerepet, válaszadó funkciójuk egy-egy prezentációt is színesíthet. Adott helyzetben felmérhetővé válik a hallgatóság figyelme, vagy akár igényei a témával kapcsolatban, a feleletválasztó funkció pedig kiválóan rögzít minden adott választ akár a későbbi statisztikák elkészítése érdekében. Tulajdonképpen a lehetőségeknek csak a kreativitás hiánya szabhat határt.

Hardverigénye speciális, de könnyen kezelhető, a kimeneti egységeket csomagokban érdemes, a tanári eszközöket pedig külön lehet beszerezni. A rádiófrekvenciás technológiával operáló technika egyébként az interaktív tábla és projektor nélkül is alkalmazható, önálló eszközként és számítógép nélkül is működik, ám mindez együtt nyilván látványosabb és hatékonyabb eredményt ad. Látványos összegzések készíthetők a kapott eredményekből, és névvel vagy anélkül is lehetőséget ad a munkára.

Az interaktív oktatásban részt vevők magabiztos eszközhasználatát támogatja a tananyagcsomagok egyre bővülő köre is, nem csupán a természettudományos tantárgyak – matematika, fizika vagy földrajz –, hanem a nyelvtanulás, vagy az élethosszig tartó tanulás számára létrehozott tartalmak tekintetében is. Ezek a tantervi anyagokon túl számos fejlesztő, gyakorló, kreatív vagy különleges ismeretanyaggal bővítik az oktatást, elektronikus formátuma pedig a diákoknak akár otthoni keretek között is hozzáférhető. A tartalomfejlesztés mindig új lehetőségeket rejt magában, hiszen a feldolgozható tények rendszerezése, bemutatása gyakorlatilag végtelen számú megjelenést tehet lehetővé.

„eTwinning”

 Á lomtantermünkből visszatérve a realitás nem biztos, hogy kiábrándítóan hat, hiszen számos lehetőség van pályázat keretében IKT (információs és kommunikációs technológiai) eszközök beszerzésére. A pedagógusok, intézményvezetők pedig természetesen nincsenek magukra hagyva, bár maga az eszközhasználat valójában a gyakorlati felhasználás során tökéletesíthető.

Az interaktivitás, az internet és a virtua­lizáció, a közösségi kapcsolatok előnyét még egy az Európai Unió által a Comenius programon belül működtetett projekt is segíti. Ez a projekt 2005-ben az Európai Bizottság eLearning progamjának legfőbb alprogramjaként indult el, 2007 óta pedig az Egész életen át tartó tanulás elnevezésű program részeként működik. A központot a European Schoolnet (Európai Iskola­hálózat) működteti, amely 33 európai ország oktatási minisztériumának nemzetközi partnere. Működését 35 nemzeti szolgáltatópont támogatja, természetesen Magyarországon is.

Az „eTwinning” tulajdonképpen európai iskolák közössége, amely olyan kommunikációs teret biztosít a résztvevőknek, ahol a tapasztalatok megosztása, a közös projektek indítása és gondozása során kihasználhatókká válnak egy valóban széles oktatási rendszer lehetőségei.

Az interaktív technológia területén ez a program nem csupán a profi felhasználóknak nyújt segítséget, sőt elsődleges céljainak egyike éppen az információs és kommunikációs technológiák széles körű megismertetése, az eszközök bemutatása, az egyes típusokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok megosztása. Arra is törekednek, hogy a program weboldalán keresztül elérhető, testreszabott eszközök segítségével azonnal elindíthassák a közös munkát. A honlap adatai szerint mára 107 782 iskola 28 861 projektjét 209 617 tanár viszi. Ezek igazán imponáló számok.

Az érdeklődők minden lehetséges kérdésre – a program alapjairól éppúgy, mint az egyes országok résztvevőiről vagy konkrét projektekről, esetleg a minősítésekről – megtalálhatják a választ a magyar nyelven is elérhető honlapon (www.etwinning.net). Részletes és jól célzó keresőjével akár projektnyelvre, akár iskolára, témára vagy projektkorosztályra is kereshet, de projektminták is rendelkezésre állnak a közös munkához.

Érdekességképpen: hazánkat 1218 regisztrált iskola, 1974 regisztrált résztvevő, 113 folyamatban lévő projekt és 844 lezárt projekt képviseli.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka