2015. november: jegyzet, portré, tudomány, biotechnológia, it, egyetem, innováció, kiállítás/konferencia, megújuló energia, zöldkörnyezet, energiagazdálkodás

Kapós mérnökök

Magyarország legrégebbi felsőoktatási intézményeinek egyike, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem idén ünnepelte alapításá­nak 380. évfordulóját. Ebből az alkalomból Szolgay Péterrel, az Információs Technológiai és Bionikai Kar (ITK) dékánjával beszélgettünk az egyetem legfiatalabb karán folyó munkáról.


Október közepén, az egyetem alapításának 380. évfordulója alkalmából rendezett Ünnepi Pázmány Napok egyik helyszíne az ITK aulája volt…

– Itt zajlott az egyetem új doktorainak az avatása. A Kar doktori iskolájából tizenhárman szereztek PhD-fokozatot. Néhányan közülük nálunk folytatják kutatói munkájukat, azok közül pedig, akik elmennek, vannak, akik a Max Planck Intézetben vagy a Cambridge-i Egyetemen fognak dolgozni.

Az elmúlt években folyamatosan építette nemzetközi kapcsolatrendszerét az egyetem, idén is számos együttműködési megállapodást kötöttek úgy a kutatás, mint az oktatás területén. Milyen lehetőségeket jelent ez a Karon a saját és a külföldi hallgatók számára?

– A bizalmi kapcsolatok lassan épülnek, nem véletlenül, mert meg kell ismernünk egymást. Megemlíteném a Madridi Autonoma és a Bordeaux-i Egyetemmel közös nemzetközi mesterképzésünket. A spanyol, francia és magyar hallgatók együtt töltenek el egy-egy szemesztert Madridban, Bordeaux-ban és Budapesten, ez most 15-20 hallgatót érint a Karon. Az elsők most másodévesek, ők jelenleg Bordeaux-ban tanulnak, a következő évfolyam első félévesei pedig Budapesten. A negyedik szemeszterben fogják a diplomamunkájukat megírni. A képzést közösen dolgoztuk ki és valósítjuk meg, és ha majd elég tapasztalatot szereztünk benne, szeretnénk ezt a lehetőséget megnyitni más egyetemek előtt is. Egy másik PhD-program keretében villamosmérnöki és informatikai tudományokban két doktori diplomát szerezhetnek a résztvevők az egyesült államokbeli University of Notre Dame-mal, valamint az olaszországi Politecnico di Torinóval kötött együttműködési megállapodásunk alapján. Kutatási együttműködés keretében töltenek például 3-4 hónapot a Notre Dame Egyetemről hallgatók a Karon, természetesen a kinti egyetemmel egyeztetett kutatási témában.

Az egyetem legfiatalabb karán mit oktatnak, miért egyedülálló az itt folyó molekuláris bionikai képzés?

– Azért, mert innen indult. A Kar első dé­kánja, Roska Tamás professzor kezdeményezte e szak indítását, elsőként az országban. Ez a villamosmérnöki, informatikai tudományok és a biológia érdekes elegye. Olyan mérnököket képzünk, akik ezeknek a tudományoknak a metszetében fognak tervezni, valami újat létrehozni. Amíg az alapkutatás a természettudományokban egy létező, de addig ismeretlen törvény felfedezését jelenti, addig a mérnökség esetében valami addig nem létező új feltalálását. Ennek nagy jelentősége van piaci érték szempontjából is.
A Semmelweis Egyetemről oktatnak ná­lunk részmunkaidőben tanárok. Roska professzor indította el az együttműködést a neuro­biológusokkal, ahogy azt is, hogy or­vostanhallgatók egy része matematikai és fizikai ismereteket szerezzen az ITK-n, a molekuláris bionikus, illetve a mérnök informatikus alapképzésnek az első évét végzik el nálunk. Mindegyik képzésünk kétnyelvű, hiszen az informatika nyelve az angol. Hosszú távú terveink között szerepel az egyciklusú, ötéves képzés visszaállítása, ugyanis a mérnök informatikusokra a cégek gyakran lecsapnak az alapképzés után. Az alapozás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, ezért azt szeretnénk, hogy 2016 szeptemberétől az első félév közös legyen minden hallgató számára a Karon, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jövendő kollégák közös nyelvet beszéljenek. Az pedig elfogadhatatlan szerintünk, hogy valaki úgy szerezzen diplomát, hogy nem tud programozni, illetve bizonyos matema­tikai, természettudományi – elsősorban fizikai – ismeretei hiányoznak.

Mi a különbség a mérnök informatikus és a molekuláris bionika mérnöki tanterv között?

– Más modellvilágban, de mindkét területen azonos absztrakciót használnak, csak míg a molekuláris bionika lemegy egészen az atomi méretekig, addig a mérnök informatika ennél nagyobb léptékben dolgozik.

Milyen pontszámmal lehet bekerülni az ITK-ra?

– A molekuláris bionika szakra eddig is magas pontszámokkal lehetett bekerülni, ez idén 398 pont volt. A mérnök informatikus szakon pedig huszonegy ponttal lett magasabb a ponthatár a tavalyinál, és ez a második legmagasabb az országban a hasonló szakok között.•

 
Innotéka