2017. január: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, agrárium, genomika, innováció, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, kiállítás/konferencia, építés, it

Kémiai biológia

„Az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében olyan könnyen hozzáférhető fluoreszcens jelzővegyületek kifejlesztését kutatjuk, amelyek a jövőben széles körben alkalmaz­hatók lesznek a képalkotó eljárásokban és a biokémiai folyamatok követésében egyaránt” – mutatta be szakterületét Kele Péter, a kutatócsoport vezetője, kiemelve, hogy ezek a vegyületek a korai rákdiagnosztikában is felhasználhatóak lesznek.


Kutatását a világviszonylatban is fiatalnak számító kémiai biológia területén végzi a Lendület program keretében. Mi vonzotta ehhez a tudományághoz?

– Eredetileg biológia–kémia szakos tanárként végeztem az ELTE-n, és bár a szintetikus kémia felé vettem az irányt, mindig fontos volt az eredmények biológiai alkalmazhatósága. A témaválasztásomhoz a lökést a németországi Regensburgi Egyetemen töltött két év adta, itt ismerkedtem meg ugyanis a kémiai biológia egy speciális ágával, a bioortogonális kémiával, mely biokompatibilis és szelektív reakciókkal foglalkozik. A Lendület programnak köszönhetően két és fél évvel ezelőtt lerakhattuk Magyarországon is ennek a tudományágnak az alapjait. Szerencsére a pályázati rendszer komoly mozgásteret engedélyezett, és csak az első évre kértek konkrét kutatási tervet, a következő időszakra elég volt az irányokat meghatározni. Más pályázati struktúrában is érdemes lenne ezt az elvet követni, hiszen egy viszonylag ismeretlen szakterület esetében az első időszak eredményei komoly hatással lesznek a következő évek irányvonalának meghatározására is.

Milyen lépésekre volt szükség ahhoz, hogy elindulhasson a konkrét munka itthon?

– Első feladatunk egy minden szempontból modern labor felállítása volt, ezzel párhuzamosan pedig a kutatásban részt vevők szakmai képzésére koncentráltunk. Ez a tanulási folyamat egyrészt tanulmányutakon és konferenciákon való részvételből, a nemzetközi szakirodalom folyamatos tanulmányozásából, másrészt külföldi intézményekkel való kapcsolattartásból állt. Gyümölcsöző az együttműködésünk a Párizsi, a Karlsruhei, a Freiburgi Egyetemmel és a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal is, ahol elsősorban a biológiai ismereteinket sikerült bővítenünk. A kiválósági program keretei lehetőséget nyújtanak arra, hogy a jövőben külföldön végző magyar posztdoktorokat alkalmazhassunk. Kezdetben öt-hat fős kutatócsoportunk létszáma az alapkutatásban részt vevő hallgatókkal együtt mára megközelíti a húsz főt. A lágymányosi egyetemi kampuszon minden ideális a munkához, a Természettudományi Kutatóközpont új épülete infrastruktúrájának, illetve két fontos hazai partnerünk, az ELTE és a BME közelségéből adódó lehetőségeknek köszönhetően.

Kísérlettervezés
Egészen pontosan mi a kutatás fő témája?

– Kutatócsoportunk olyan vegyületek kifejlesztését tűzte ki célul, amelyek lehetővé teszik a szervezeteket felépítő biomolekulák, fehérjék, nukleinsavak, cukrok szelektív és helyspecifikus módosítását szintetikus kismolekulákkal, például fluoreszcens markerekkel. Ezek a módo­sí­tások akár élő környezetben, a biológiai rendszer működését nem befolyásolva is végrehajthatók. A specifikus jelöléshez a kifejlesztett reagenseket olyan biológiai építőelemekbe – aminosavakba, cukrokba és nukleotidokba – integráljuk, amelyeket anyagcsere útján vagy genetikai módszerek segítségével tudunk beépíteni a vizsgálni kívánt biomolekulákba. A kifejlesztett vegyületeket a jövőben széles körűen lehet alkalmazni például biológiai tesztekben, biokémiai folyamatok követésében vagy akár a korai rákdiagnosztikában.

Fluoreszcens markerek
Milyen feladatok állnak még a kutatócsoport előtt?

– Éppen a minap érkezett meg az Akadémia elnökétől a hároméves tevékenységünkről az értékelés, melyben kiváló minősítést kaptunk. Elégedettek lehetünk eddigi eredményeinkkel, talán még előrébb is járunk, mint ahogy terveztük. Az elkövetkező két évben meg akarjuk teremteni annak a lehetőségét, hogy ne mindenben legyünk rászorulva külföldi partnereinkre, éppen ezért szeretnénk olyan molekuláris biológiai eljárásokat kifejleszteni itthon, amelyek a nyugati országokban már rutinszerűen működnek, idehaza azonban egyelőre gyerekcipőben járnak. A kémiai Nobel-díjat 2014-ben a molekulák nagy felbontású láthatóvá tételéért ítélték oda, azaz minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben robbanásszerű fejlődésnek indul a molekuláris biológia, illetve a diagnosztikai eljárások kémiai biológiai megközelítése. Ezért is lenne fontos e tudományterület bástyáját minél előbb felépíteni Magyarországon.•

 
2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017

Innotéka