Kockázati tőkések és startupok

A startup vállalkozások egyik legfőbb problémája egy bizonyos működési szint elérése után a likviditás hiánya. Induló vagy korai fázisban lévő cégek egyebek között kockázati tőke (Venture Capital; VC) be­vonásával is lendíthetnek ügyükön, céljaik megvalósítása érdekében.


Ez azonban a magyar piaci résztvevőknek még mindig olyan terület, amelyen sok a fehér folt. Júliusban került sor a VC Grill nevű rendezvényre, amelyen induló, még csak ötletelő, és már bevételt produkáló cégek képviselői gyűltek össze, hogy a rájuk időt szánó hazai VC képviselőknek feltegyék kérdéseiket. A HVCA (Hungarian Private Equity and Venture Captial Association) égisze alá tartozó cégek munkatársai válaszoltak, vagy igyekeztek válaszolni. A korábban beküldött és a helyszínen feltett kérdések pontosan azt az állapotot tükrözték, amely évekkel ezelőtt jellemezte a sokat emlegetett hazai startup ökoszisztémát: világosan látszik, hogy a hirtelen vállalkozni vágyók általában nem olvasgatják a vonatkozó szakblogokat, nem járatnak szakmai hírleveleket, viszont rengeteget beszélnek egymással és vonnak le téves következtetéseket ezekből és a megjelenő hírekből.

A körülbelül ötven feltett kérdésből hármat közzéteszünk, természetesen a válasszal együtt. A Hild Imre (iCatapult) moderálásával lezajlott rendezvényen Zsembery Levente (X-Ventures), Hradszki László (3TS Capital Partners), Kiss Gábor (Bonitás), Tóth Zoltán (Euroventures) és Ferke János (Docler Investments) voltak a válaszolók.

Mikor érdemes kockázatitőke-befektetőt keresni?

Semmiképpen sem a kezdeti, a magvető időszakban. A VC-k alapvető működési rendje ugyanis az, hogy a már működő – nem a nyereséges, hanem a működő, ezt fontos kiemelni – vállalkozások következő szintre lépését támogatja. Emellett nem csupán a TOP iparágak, mint például az IT, a telekommunikáció vagy a biotechnológia vonzó számukra, akár hagyományos szektor is érdekes lehet, ha annak az üzleti modellje megfelel a megkeresett VC-nek. Ez természetesen hamar kiderül, mivel egyik félnek sem érdeke az időhúzás vagy a felesleges munka.

Hol akadhat el a gépezet? Milyen bakikat lehet elkövetni egy startup esetében?

A válaszadók egyértelműen a csapat összetételén, valamint a vállalkozás menedzsmentjén és a CEO pozíción történő változtatást tartják az egyik meghatározó potenciális veszélyforrásnak. Többször elhangzott, hogy alapvetően nem ötletbe fektetnek be, hanem az azt megvalósító csapatba, személyekbe, így az egyik legfőbb garancia a sikerhez a csapat hosszú távú és tudatos el­köteleződése a cél mellett. Az időközi személycserék felboríthatják a terveket, kibillenthetik a csapatot az egyensúlyából, és ennek súlyos következményei lehetnek.

A következő komoly rizikó az időzítés, a krízispontok és a piaci pozicionálás helytelen felmérése. Erre például kiválóan felhasználható akár a VC-k kapcsolati háttere is, hiszen minél szélesebb körből szereznek információt, annál stabilabban lehet tervezni a fontos fordulópontokat.

Mi védi az ötletgazdát attól, hogy egy VC bemutatkozást követően az ideának „lába keljen”?

A legőszintébben elhangzott a „semmi”, megtoldva azzal, hogy természetesen nem a VC-től kell félteni az ötleteket. Ezek a társaságok egyrészt nem iparági, szakértői befektetői alapokat kezelnek, tehát nem lehetnek konkurenciák – erre azért érdemes az elején rákérdezni –, és sem idejük, sem kapacitásuk nincs csapatot szervezni egy ötlet köré. Egyébként pedig a saját jó hírét és pozícióját egy kockázatitőke-befektető cég sem reszkírozza meg egy ötletért…

A kiemelt három kérdéshez hasonló, néhol akár az alapvető tájékozottság hiányára utaló felvetések bizony azt igazolják, hogy efféle rendezvényre még sokáig szükség lesz. Ráadásul segítség lehetne az is, ha a startup jellegű vállalkozást már kipróbált ötletgazdák, cégvezetők is csatlakoznának válaszadóként, ezzel az információáramlás megteremtené az alapját annak a bizonyos építeni vágyott hazai ökoszisztémának.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka