2019. április: jegyzet, ökológia, portré, élelmiszer, orvostudomány, tudomány, kémia, innováció, egészségipar, mikroszkópia, it, közlekedés, építés, urbanisztika, zöldkörnyezet, okostechnológia, egyetem, disszemináció, környezetvédelem

Közlekedj okosan!

Az ENSZ előrejelzése szerint az évtized végére mintegy ötmilliárdan fognak városokban élni, ez a népességnövekedési folyamat pedig radikálisan alakíthatja át a (közösségi) közlekedésünket, szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt. Vajon milyen innovatív megoldások születtek eddig e téren a legnagyobb hírértékkel bíró önvezető autókon kívül? A futurisztikus rajzfilmekből ismert mozgójárdák és repülő járművek szintjét ugyan még nem (teljesen) értük el, azonban így is be tudunk mutatni számos remek fejlesztést. Akad közöttük több magyar is!


Mára a közlekedés életünk egyik legmeghatározóbb ele­me lett, ám miután az infra­struktúra bővítése egyre na­gyobb korlátokba ütközik, ezért elsősorban a már meglévő rendszereinket kell újra átgondolni, minél hatékonyabban kihasználni, és arra kell törekednünk, hogy még jobban meg tudjuk szervezni a közlekedési folyamatokat. Elsőként a közlekedés alapját jelentő utakkal kapcsolatos fejlesztések közül szemezgetünk.


Az ókori asszírok és perzsák még kizárólag arra figyeltek, hogy útjaikat a víz ne rongálja meg, ezért azokat kissé domborúra képezték, és az út mindkét oldalán szivárgóárkokat alakítottak ki. Napjainkban már jóval több szempontot vesznek figyelembe az utak tervezésekor és kivitelezésekor. Tavaly év végén Köln közelében megnyitották Németország első napelemes útját, amely nemcsak elolvasztja a jeget, de áramot is termel, sőt még a zajt is elnyeli. A 90 méteres útszakaszt 150 napelemmel fedték le, ezek 16 ezer kilowattóra áramot termelnek, ami egy négytagú család éves fogyasztásának felel meg. Miután a modulok feszültsége csak 30 volt, így sem emberre, sem állatra nem veszélyes. Hollandiában is találkozhatunk „smart” autópálya-projektekkel. Oss város környékén egy 500 méteres szakaszon zöldes fémizzású vonalak kerültek az úttest szegélyére, illetve a középső szaggatott vonalra. A speciális festék napközben elnyeli a napfényt, cserébe egész éjjel megvilágítja az autósok számára az úttestet. Az amerikai Integrated Roadways nevű startup cég az „okos útburkolatban” látja a jövőt. Az általuk fejlesztett különleges beton képes lenne megállapítani a járművek pontos tartózkodási helyét, és baleset esetén azonnal értesítené a hatóságokat. A folyamatosan változó útviszonyokról, a dugók mértékéről is adatokat gyűjtene, majd integrált optikai szálon küldene hasznos információkat a felhasználóknak az optimális útvonal kiválasztásához.

Az intelligens útburkolat képes megállapítani a járművek pontos tartózkodási helyét, ha baleset történik, azonnal értesíti a hatóságokat, valamint hasznos információkat küld a közlekedőknek az optimális útvonal kiválasztásához.

Meglepetés nélkül

Folytassuk a sort egy magyar fejlesztéssel: a Route4U startup cég hiánypótló applikációja kerekesszékkel, babakocsival vagy bármely más guruló eszközzel közlekedők számára kínál járdanavigációs útvonalter­vezést, természetesen akadálymentes útszakaszokra koncentrálva. Segítségével bár­ki előre láthatja, hogy az adott üzlet, bank, étterem vagy épp középület akadálymentes-e. Annak mértékéről a magyar csapat által kifejlesztett térképen látható ikonok színe tájékoztat, melyekre kattintva bővebb információhoz jutunk a lehetőségekről. A zölddel jelölt helyek bejárata vagy megközelítése biztosan akadálymentes, a sárga jelűek segítséggel használhatók, míg a piros a nem akadálymentes útvonal színe. A térképen feltüntetett információkat maguk a felhasználók saját tapasztalataikkal bővíthetik, módosíthatják, tehát az applikációt letöltők száma komoly hatással van a feltérképezett városrészek nagyságára is. A technológiai innováció másik fontos előnye, hogy a hagyományos okostelefonok szenzorait használva a rendszer automatikusan gyűjti az információkat a járdainfrastruktúra állapotáról, így az is leolvasható lesz, mennyire rázkódik az adott útszakasz, vagy hogy milyen magas a járdaszegély. Az applikációt androidos és iOS-s okostelefonra egyaránt le lehet tölteni, első lépésként be kell állítani, hogy a felhasz­náló milyen eszközzel szeretne közlekedni, ennek alapján kap pontos információt arról, hogy hol, mennyire akadálymentes az útszakasz. Az épített környezet teljes körű akadálymentesítése utópia, ám pontos információkkal kikerülhetők az akadályok, a fejlesztők pedig találóan úgy fogalmazták meg missziójukat: „céljuk a meglepetés nélküli közlekedés megteremtése”. Ennek alapjait nemcsak Budapesten tették le, de feltérképezték már Dublin Docklands nevű városrészét, egy Swords nevű ír kisváros főutcáját és az angliai Portsmouth egyes részeit is.

A közlekedési balesetek megelőzésére színes fénnyel jelző okosjárdát, valamint a veszélyt jelző rezgő cipőfűzőt és ruházatot kínál egy másik fejlesztés. Az ihletet az elektromos autók adták, melyek, mivel extrémül halkan mennek, növelik a gázolás kockázatát az átkelőhelyeken. Nem is kevéssel: az amerikai Közlekedésbiztonsági Hivatal tanulmánya szerint mintegy 20 százalékkal. Az alkalmazás segítségével az okostelefonjaikból sokszor fel sem néző gyerekek rezgő cipőfűzője jelezné, ha az átkelő széléhez érnek, a felhővel összekötött okosjárda pedig fénnyel hívná fel a figyelmet a veszélyhelyzetre. Debrecenben ehhez hasonló fejlesztés már meg is valósult: a zebra mindkét oldalán érzékelőket szereltek fel, amelyek jelet küldenek a zebra közvetlen közelébe beépített LED-lámpáknak. A lámpák fehér fénnyel villognak, így jelzik az arra haladó sofőröknek, hogy bár közlekedési lámpa nem állítja meg őket, lassítsanak vagy álljanak meg, ugyanis a gyalogosoknak van elsőbbségük.

Fókuszban a környezet

Klímabarát közlekedést népszerűsít egy litván applikáció az egyik, helyben közkedvelt utazástervező honlapba integrálva. Tervezéskor a kalkulátor a szükséges idő mellett azt is kiszámítja, hogy a különböző közlekedési eszközökkel mekkora szén-dioxid-kibocsátással terhelné a környezetet az adott utazás, így ennek ismeretében lehet kiválasztani a legkörnyezetbarátabb megoldást. Németországban is ehhez hasonló szemlélet alapján indítottak el egy kezdeményezést, melynek lényege, hogy az utazók a város szempontjából meghozott előnyös döntéseit jutalmazzák. Például, ha valaki a belvároson kívül teszi le az autóját, vagy bizonyos járatokat használ, jutalompontot kap, és azt közlekedési kedvezményekre – fizetős zónák behajtási engedélyeire, parkolóhasználatra – válthatja be.

Ugyancsak a környezetet helyezi középpontba egy amszterdami kezdeményezés: a város egyik élelmiszerpiacának kirakodó­állomásán új informatikai rendszer segíti a parkolást és a pakolást. A sofőrök szabad kirakodási helyet és időt igényelhet­nek maguknak egy weboldalon vagy okos­tele­fonon keresztül. Az úgynevezett digitális útfelügyelet segítségével radikálisan csökkent a várakozási idő, és jelentős levegőminőség-javulást értek el a központ környékén. A hollandiai Helmond városában indult program célja a helyi fuvarozók szén-dioxid-kibocsátásának és a kiszállítás idejének csökkentése volt, ezért a település fontosabb útkereszteződéseit szenzorokkal látták el, az érintett járművekre pedig a FREILOT kooperatív platformot telepí­tették, amelynek révén a kamionok és te­herautók kommunikálni tudtak a közleke­dési lámpák vezérlésével. A rendszer biztosítja a járműveknek az áthaladást a csomópontokon, és ha a sofőrök betartják az általa ajánlott sebességet, kevesebbszer kell megállniuk. A programnak köszönhetően nem csak a káros gázok kibocsátása csökkent jelentős mértékben, a járművek rövidebb idő alatt érték el céljukat.

Ha a kamionok és teherautók kommunikálni tudnak a közlekedési lámpák vezérlésével, a rendszer biztosítja a járművek számára az áthaladást. Az ajánlott sebesség betartása mellett kevesebbszer kell megállniuk a sofőröknek, így jelentős mértékben csökken a káros gázok kibocsátása és a menetidő.


Londonban 2017 nyara óta az okosjárda már energiát is termel. A járműforgalom elől lezárt Bird Street közepén található burkolólapos ösvény felveszi a gyalogosok lépéseiből származó energiát, és az így termelt áram működteti az út mentén elhelyezett éjszakai LED-es fényjátékokat és hangszórókat, amelyekből madárcsicsergés hallatszik. A projekt érdekessége, hogy az utcán a padok felületét olyan speciális festékkel vonták be, amely elnyeli a kipufogó­gázból származó nitrogén-oxidot.

Intelligens kiegészítők

Párizsban nemrég intelligens buszmegálló egyik prototípusát állították fel, melyben szélesebbek az ülőhelyek, és világítótestként funkcionál az üvegtető, amely a napsugárzást is képes megszűrni. Technológiailag hatalmas ugrást jelent, hogy ingyenes wifi-csatlakozással és mobiltelefon-töltővel rendelkezik, egy beépített érintőképernyő segítségével pedig a francia fővárosról informálódhatnak a turisták, akik ráadásul a környékbeli üzletek és szolgáltatások híreiről is olvashatnak. Az intelligens buszmegállóban beépített defibrillátor is van, amelynek felügyeletét egy GPRS-alapú hálózat végzi.

Az intelligens buszmegállóban világítótestként funkcionáló üvegtető van, ingyenes wifi-csatlakozással, mobiltelefon-töltővel és beépített defibrillátorral szerelték fel, a beépített érintőképernyő pedig segít informálódni a városról, a környékbeli üzletekről és szolgáltatásokról.


Az elmúlt években megjelentek a kereszteződésekben az okos közlekedési lámpák is. Egy chilei fejlesztésű, LED technológiájú közlekedési lámpa nemcsak a piros és zöld jelzést váltogatja, hanem beépített biztonsági kamerával és sebességmérővel is felszerelték; információt ad az időjárásról és az út állapotáról, és szükség esetén arra is felhívja a figyelmet, ha elsőbbségi jelzéssel közlekedő jármű – rendőr-, mentő- vagy tűzoltóautó – érkezik a kereszteződésbe. A fejlesztés a felhasznált energia egy részét napelemmel állítja elő.

Alig egy éve Nagy-Britanniában, a yorki A59-es úton vezettek be kísérleti jelleggel olyan okos közlekedési lámpákat, melyek mindig zöldre váltanak, ha egy autó arra jár, és éppen felesleges lenne a piros jelzés. Izraelben egy ideje sikeresen működik az okostelefonokra kifejlesztett HopOn NFC-alapú elektronikus jegyrendszer, mellyel a felszállás pillanatában regisztrálni kell a járatszámot, a felhasználó adatait és kedvezményeit, majd pillanatok alatt elkészül az elektronikus jegy. A fejlesztés nagy előnye, hogy a rendszeren keresztül lehetőség nyílik arra is, hogy a díjat egy másik személy, például a szülő vagy a munkáltató egyenlítse ki. Izraelben azért is lehet sikeres ez a szolgáltatás, mert az egyes buszjáratokat különböző cégek üzemeltetik, a HopOn pedig jelentősen leegyszerűsítette a jegyvásárlásokat és az átszállásokat.

Szellemhajóktól a repülő taxikig

Elszakadva a klasszikus közúti közlekedési fejlesztésektől, elsőként egy 2017 óta elérhető balatoni hajózást érintő fejlesztést veszünk górcső alá. A NauBitBox hajóra felszerelt központi egysége egy applikáción jeleníti meg az IoT hálózaton keresztül érkező adatokat. Ezt a valójában központi számítógéppel felérő boxot giroszkóppal, GPS-szel, hőmérővel és légnyomásmérővel is felszerelték, a hajó elküldi az út során mért értékeket, így a hajózás nyomon követhető és vissza is nézhető, akár 3D-ben. A szenzorok által gyűjtött adatok alapján azt is meg lehet tudni, milyen a szél iránya vagy ereje, az eszköz mindezek mellett alkalmas távoli felügyeletre, az akkumulátortöltés vezérlésére, mozgásérzékelésre és a jelzőfények bekapcsolására is.

Természetesen nem csak a magyar tengeren kezdődtek meg komoly fejlesztések: a világ legnagyobb bányavállalata, az ausztrál BHP Billiton vizsgálni kezdte az óriási méretű, autonóm módon közlekedő teherhajók lehetőségeit. Az évente mintegy másfél ezer tengeri utat lebonyolító, 250 millió tonna ércet és szenet szállító társaság elképzelései szerint a jövőben mindössze egyetlen ember akár több hajó koordinálásáért is felelhetne a távfelügyelet során monitorokon keresztül, a többi feladatot pedig a gépek végeznék el.

A hírek szerint Kínában és Európában is elkezdődtek a kutatások ezen a területen, a tengeri hajókhoz is motorokat gyártó Rolls-Royce Holdings pedig úgy számol, a személyzet nélküli óceánjárók 2035-re jelenhetnek meg a nemzetközi vizeken. A vállalat a tervek szerint 2020-ra készítené el az első, tesztelhető prototípusát.

A digitalizáció új lehetőséget teremt a vasúti közlekedésben is. A Knorr-Bremse szerveroldali adatelemzéssel támogatott iCOM termékcsaládja a menetrend megtartása mellett az energiatakarékos vezetést szolgálja. A rendszer valós időben figyeli és rögzíti az adatokat, ezzel javítja a biztonságot és emellett csökkenti a járműpark-üzemeltetők költségeit is. A Német Légi- és Űrközlekedési Központban már jó ideje tesztelik a következő generációs vasutat: az NGT (Next Generation Train) Cargo autonóm szerelvények 400 km/h-s sebességre is alkalmasak lesznek, akkumulátorait a fékezéskor visszanyert energiából töltenék. A vagonok mozdony és tolatásvezetők használata nélkül, automatikusan képesek lennének eljutni a feladó vagy átvevő raktárbázisra vagy kikötőbe. Az új generációs járművek vezérlése GPS-alapú rendszerrel történne, ezért pontosan nyomon lehetne követni az áru mozgását. A szerelvények belül többszintesek is lehetnek, így egyszerre akár több önmozgó robot is dolgozhatna a szállítmány elren­dezésén.

A kötöttpályás, a vízi és a közúti közlekedés újdonságai után végezetül egy igazán futurisztikus, a légi közlekedést érintő szolgáltatást mutatunk be. Az Európai Űrügynökség inkubátorprogramjának eredménye a Lilium Jet, az egy helyből felszálló, zéró károsanyag-kibocsátású, elektromos hajtású, akár 300 km/h-s sebességű, pilóta nélküli, ötfős légi taxi. A jármű a helikopter és a merev szárnyú repülőgép ötvözete, amelyben egy számítógép hangolja össze a hajtóműveket. Vezérléséhez elég az utas mobiltelefonja, és a gép magától odarepül, ahova az utas szeretné.

A helyből felszálló, zéró károsanyag-kibocsátású, elektromos hajtású, akár 300 km/h-s sebességgel haladó, pilóta nélküli, ötfős légi taxi vezérléséhez elég az utas mobiltelefonja, és a gép magától odarepül, ahova az utas szeretné.

A Lilium Aviation startup tulajdonosai szerint a légi taxi legnagyobb előnye, hogy a sűrűn lakott városi területeken kialakult dugók semmilyen hatással nincsenek a Lilium Jetre, melynek számos potenciális fizikai fel- és leszállóhelye van már most is a fejlett városok irodaházainak tetején vagy parkjában. A légi taxi meglepően sok elemében hasonlít a Hanna–Barbera stúdió által 1962-től vetített amerikai televíziós rajzfilmsorozat, az űrben játszódó, 2062-ben élő Jetson család egyik szuperjárgányára. Ha azt vesszük, úgy negyven évvel megelőztük a jövőt. Legalábbis Jetsonék világában…•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka