2013. április: jegyzet, portré, tudomány, biotechnológia, innováció, egyetem, disszemináció, közlekedés, vízgazdálkodás, zöldkörnyezet, megújuló energia, it, okostechnológia
2013. április 4.

Szerző:
B. Szabó Edina

Közlekedj „okosan”

Amióta az emberiségben felébredt a vágy, hogy gyorsabban jusson el A pontból B pontba, azóta folynak a kísérletek az ezt a célt szolgáló eszközök létrehozására, fejlesztésére. S teszi mindezt földön, vízen, levegőben, űrben – lakossági, ipari-mezőgazdasági, hadászati céllal.


A járművek azonban jó ideje nem csupán fából, fémből, mondhatni hardverből, hanem az azokat figyelő, mozgató és reagálásukat segítő szoftverekből is állnak. Működésük számtalan szakterületet fog össze, a vizsgálható irányok ha nem is végtelen számú, de jelentős mennyiségű megfigyelést és lehetőséget hordoznak magukban. Ezeket pedig akár gépészeti, akár villamossági szempontból vizsgálják, a hatékonyabb feladatvégzés máris a jármű-informatika területére vezet.

A jármű-informatika legegyszerűbben biztonságkomfort, károsanyag-kibocsátás és helymeghatározás egységekre bontható. Ez a három terület viszont számtalan csoportosításban megjeleníthető, lefedik a közlekedési ipar teljes területét, nem csupán járműgyártási, hanem közlekedési, ezáltal akár településfejlesztési szinten is.

Ezt a szerteágazó területet – talán a legegyszerűbben – felhasználói és gyártói csoportokra lehet bontani. Míg előbbi egyértelműen az egyes járművekben alkalmazott, felhasználói szintű megoldásokat jelenti, utóbbi természetesen a tervezést-gyártást elősegítő, az előállítás során a technológiai vívmányokat műszaki és így piaci előnnyé kovácsoló megoldások összessége.

A kutató-fejlesztő szakemberek mérnökök: szenzorfejlesztő mérnök, mérnök-informatikus, gépész-, teszt-, hajó- vagy repülőmérnök és mérnöki tanácsadó… Hogy kiből válik a járműfejlesztésben aktívan részt vevő munkaerő, alig befolyásolja az általa választott tanulmányi ág műszaki iránya. Jelenleg a hazánkban folyó műszaki oktatás a gépészettől a villamosmérnöki vagy a mérnök-informatikus szakokig lehetővé teszi a későbbi fejlesztésben adódó feladatok ellátását a végzett szakember által preferált szakterületen. Az állandó és egyre gyorsabb fejlődés, ami ezen a téren tapasztalható, kiváló felvevő piaca a fiatal, magas szinten képzett munkaerőnek.

Tudástranszfer

Az elmúlt években jelentősen erősödött a nagyvállalatok és az egyetemek összefogása az innovatív oktatás és gyakorlati képzések javára. Számos, több évtizedes múlttal és tapasztalattal rendelkező, hazánkban is jelen lévő nagyvállalat tette le voksát egy-egy hazai egyetem, főiskola képzése mellett, vagy akár alapított tanszéket, dolgozott ki oktatási programot.

Ezek a támogatások elsősorban a tudásbázis bővítésére és a gyakorlati oktatás lehetőségére fókuszálnak, természetesen biztonságos munkaerő-utánpótlást kínálva az egyes vállalatoknak.
Ilyen például a győri Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria együttműködése. Az, hogy a hallgatók járműfejlesztést is tanulhatnak, garantálja, hogy a piac egyik meghatározó vállalatának szakértőitől sajátíthassák el a legújabb innovációs eredményeket is magukban foglaló ismereteket. A hallgatók a német nyelven oktatott járműmérnök mesterszakon kezdik meg a választható tárgyakkal való ismerkedést, ezen belül szembesülnek a járműfejlesztés feladataival, a technológia és környezetvédelem kihívásaival, továbbá belekóstolhatnak az alkalmazott szimulációs, akusztikai és tesztelési eljárásokba is.

Itt említhetjük a Kecskeméti Főiskola és a Mercedes-Benz stratégiai együttműködéséről született megállapodást is, amelynek célja – az utánpótlás biztosítása mellett – a főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karának elsők közé emelése az autóipari szakemberképzés terén, valamint a gyakorlatorientált duális főiskolai képzés kialakításának megvalósulása. (A duális főiskolai képzés lényege, hogy az elméleti oktatás mellett a speciális gyakorlati ismeretek elsajátítására is nagy hangsúlyt fektetnek.)

Hasonló, az oktatási intézmények és nagyvállalatok közötti tudástranszfer jóvoltából dolgozhat például a – mind anyagi, mind technológiai szponzorok támogatását élvező – Paradicsomcsapat is, amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerveződött. Közös fejlesztésű elektromos járművükkel az egyik céljuk az egyetemek közötti megmérettetés, de fontos a járművek megépítésével szerzett tapasztalatok kamatoztatása is. A csapat kitartó munkájának köszönhetően elkészülhetett az a saját műhely is, ahol megépíthetik 2013-as autójukat.

A gödöllői Szent István Egyetem a Rubin Informatikai Zrt. közreműködésével 2011-ben közösen kezdett bele abba a kutatásba, amelynek célja a benzinmotoros gépkocsik üzemeltetését etanollal és tetszőleges arányú benzin-alkohol keverékkel segítő adapter kifejlesztése. Olyan termék prototípusát akarják megalkotni, amely a tudományos kísérletek eredményei alapján biztonsággal használható bármely gépkocsiban, hosszabb távon jelentkező negatív hatások nélkül is.

Az E85 Comfort adapter tervezése olyan komplex projekt volt, amelynek végén az adapter elkészült, vagyis bármely autóba beszerelhető, és így az adott jármű működtethetővé válik a benzin mellett E85 üzemanyaggal is. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló fejlesztés záró rendezvényére idén márciusban került sor.

E85 Comfort adapter

Figyelemre méltó, ahogy a nagyvállalatok bevonásával történő kreatív és kísérletező jellegű projektekből innovatív fejlesztések születnek.

Szoftverfejlesztés vagy mérnöki feladatok?

Leginkább szoros együttműködésben, közös kutató- vagy fejlesztőmunkával létrehozott eredményeken alapuló folyamatokról beszélhetünk. Természetesen van olyan kérdés, amire egy szoftverfejlesztő tud azonnal vagy rövid időn belül válaszolni, és van olyan probléma, aminek megoldása mérnöki gyakorlati tapasztalat beépítése nélkül csupán elmélet marad. Okoseszközeink is azért okosak, mert nemcsak tárolni képesek tartalmainkat, hanem mert korábban elképzelhetetlennek vélt megoldásokat tartalmaznak. Ilyenek azok a szenzorok is, amelyek megteremtik az összeköttetést a valós, a mérhető adatokat produkáló és a virtuális, a mért adatokat összefüggésben feldolgozó, azokat továbbító rendszerek között. Ezek azok az érzékeny egységek, amelyek hőmérsékletet, irányváltoztatást, sebességváltozást, folyadékszintet érzékelnek, alkalmasak külső és belső körülmények érzékelésére és feldolgozására vagy a szerzett információk továbbítására. Ezek révén tudunk mobiltelefonunkkal fizetni, távoli elérésben ellenőrizni házunk riasztórendszerét vagy az autónkban ülve csatlakozni a különböző internet alapú háló­zatokhoz. Az összetett információs rendszerek jelentős fejlődési felületet, fejleszthető technológiák különböző ágazatait jelenítik meg. Legyen szó személygépjárművekről vagy mezőgazdasági járművekről, szervizről vagy biztonságról, szórakoztatóelektronikáról vagy közlekedésbiztonságról.

A haszongépjárműveknél, a mezőgazdasági vagy egyéb munkagépeknél is bekövetkezett az, amikor a gyári szalagról legördülő új gyártmányokhoz nem lehet szerszámkészlettel nyúlni, illetve a szerszámkészlet nem a csavarkulcsokat jelenti. Akár traktorról, akár autóbuszról vagy földmunkagépről van szó, mindet rendszerteszteknek vetik alá. A szervizekben pedig komoly számítógépes bázis áll rendelkezésre a menetminőség és biztonság fenntartásához. Igaz, ebben a környezetben már nehéz márkafüggetlen megoldást találni, hiszen a gyártók a legritkább esetben adják át a hozzáférést rendszereikhez. Ugyanakkor az egyes márkák olyan garanciális szolgáltatásokat nyújtanak, hogy nem is érdemes nem márkahűnek lenni, ha például szervizelésről van szó.

Beépített intelligencia

Adott a járművekbe épített, a közlekedést és egyéb funkciókat támogató informatika, és adott a fejlesztéshez alkalmazott mérnöki informatika. Ez utóbbi az, amihez kiemelt fontossággal kapcsolódik az oktatás, valamint a gyakorlati kutató, fejlesztő bázisok létrehozása. Ahogyan a 2013-as CES-en tapasztalt trendekből is kiderült, a legnagyobb autóipari gyártók az integrált kommunikációs és szórakoztató rendszerek beépítését preferálják. Az okostechnológia térhódításával az autókba is bekerül a Facebook, a Google, a hangfelismerő sms diktafon vagy az olyan applikációk, amelyek az irányításban is aktívan részt vesznek majd. Vagyis hamarosan eljöhet az idő, amikor a telefonunkkal irányítjuk az autónkat.

Természetesen a biztonságos vezetés nem szorulhat háttérbe a szórakoztatóelektronika mellett. A szüntelenül fejlesztett ütközésmegelőző vagy parkolást segítő, sebességet felügyelő (és felülbíráló), út- és útirány-ellenőrző vezérlőegységek egyre professzionálisabbak, és mind érzékenyebbek a hagyományosnak mondható GPS, kormánymű- vagy fékrendszer-megoldások is. Ezek mellett a járműfejlesztésben egyre-másra szerepet kapnak a robotikából kölcsönzött vagy az abban kiemelkedő eredmények, például a beltéri szenzorok fejlesztésében. Mindezek nem csupán a komfort, hanem a vezető vagy az utasbiztonság területén is nagy előrelépést jelenthetnek.

Az autóipar meglehetősen lassan reagál az igazán úttörő megoldásokra, nem elsősorban a gyártástechnológia, hanem inkább az üzleti érdekek, emellett a gyártásban megszokott, bevezetett és regionálisan felépített értékesítési rendszerek miatt is.

A változásokra az egyik leglátványosabban reagáló terület a helymeghatározás, a navigáció és a hozzá kapcsolódó szolgáltatás­rendszer. A számos – nemzetközi és magyar – megoldás közül kiemelünk egyet, amely kiválóan bemutatja, mi az, ami elvárható egy navigációs rendszertől, illetve egy olyan vállalattól, amely navigációs szolgáltatást nyújt.

Az EgérÚt elnevezésű alkalmazást 2007-ben kezdték fejleszteni azzal a céllal, hogy megalkossanak egy olyan dinamikus navigációs rendszert, amely jelentősen javítja az autós közlekedés hatékonyságát. A Geox Kft. és az Antaresnav Kft. munkája nyomán az elmúlt években a navigációs rendszer országos lett, tartalmazza a jelenleg leghosszabb útvonalhálózatot, elérhető Android, iPhone, Java, Windows Mobile klienseken egyaránt, és ingyenesen letölthető mobiltelefonra, így nincs szükség navigációs eszközre. Az egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága a saját szerverparkbázis, amely lehetővé teszi az idő alapú útvonaltervek elkészítését. A beérkező adatok összegyűjtése, feldolgozása és elemzése hármas egységben történik. A felhasználóktól folyamatosan érkezik adat a bejárt útvonalak autózhatóságáról, mégpedig útközben folyamatosan, anonim, a na­vigációt nem zavaró módon küldött valós idejű információkkal. Eközben az operátorok már be is jelölik a beérkezett információkat a térképen. Ezek lehetnek forgalmi dugók, bal­esetek, útlezárások vagy akár az időjárás okozta váratlan helyzetek. Ezeknek a közle­ke­dési eseményeknek a száma akár a napi háromszázat is elérheti. A közlekedők így segítséget nyújtanak a központi rendszernek és a rendszert használó többi résztvevőnek is. Ezzel jön létre az a fajta közösségi tudás, amely vitathatatlanul előnyt jelent az útvonaltervezésben. Végül pedig a szerverek folyamatos elemzésével képezhetők különböző tendenciák, az egyes útszakaszokra vagy napszakokra leképezve, illetve javaslatot adnak a lehető leggyorsabb útvonalra.

Az említett leghosszabb útvonalhálózat az EgérÚt letöltését követően automatikusan frissül a szervereken, tehát ez nem jelent sem pluszfeladatot, sem adatforgalom-növekedést. A hármas kommunikációs rendszernek köszönhetően a bekövetkező változások azonnal megjeleníthetők, így egy esetleges időszakos útlezárás is rögtön megjelenik a térképen, ezért a forgalmi rend változása nem okozhat meglepetést a felhasználóknak.

Amit a rendszer ígér, az egy minden elemében dinamikus navigáció. Ennek egyik része a gyorsabb célba érés, ami a háttérfolyamatok központi szerverre történő áthelyezésével valósul meg, és a rendelkezésére álló információk alapján képes olyan útvonaljavaslatot tenni, amely figyelembe veszi az aktuális forgalmi adatokat adott területen. Másrészt képes arra, hogy a tervezés során ezeket a forgalmi adatokat felhasználja valós idejű információszolgáltatásként, azaz forgalmi anomáliát tapasztalva megváltoztassa az útvonalat. Forgalmi dugók esetén kifejezetten nagy előny ez. Amellett pedig, hogy a közlekedési idő csökken, természetesen nem elhanyagolható a választási lehetőséggel járó üzemanyagkölt­ség-megtakarítás vagy éppen az araszolás okozta ké­sedelem miatti stressz csökkenése…•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka