A biotechnológia szó hallatán az újságokban olvasott génmódosított élelmiszerekre, bioüzemanyagokra vagy a klónozásra gondolunk. Mit is jelent ez pontosan az élelmiszer-tudományban?
– A biotechnológia olyan ősi, hogy szinte az emberiség történetével egyidős – gondoljunk a sör-, a bor- vagy a kenyérkészítésre –, de az új biotechnológia valójában az 1970-es évek végétől, a rekombináns DNS-technika kidolgozásától datálódik. Ezért az élelmiszer-ipari biotechnológiában megkülönböztetjük a hagyományos és a modern eljárásokat. Az élelmiszerek előállítására régóta felhasználnak ugyan mikroorganizmusokat, de a klasszikus és molekuláris genetika segítségével nemesített mikroorganizmusok, valamint az új enzimes technológiák jobb minőségű és biztonságosabb alapanyagok és élelmiszerek előállítását teszik lehetővé.
Milyen képzések folynak az Élel­mi­szertudományi Karon?
– A Kar elsősorban az élelmiszer-gazdaság számára képez szakembereket. A bio­tech­nológia mind az élelmiszermérnök, mind pedig a most indult biomérnök alapképzésben egyaránt fontos, azonban teljes vertikumában a mesterképzésben bontakozik ki. Az élelmiszer biotechnológus képzést az Élelmiszertudományi Kar több tanszékével szorosan együttműködve folytatjuk, külön kiemelném a Sör- és Szeszipari Tanszék által oktatott új fermentációs és enzimes biotechnológiai eljárásokat. Az élelmiszermérnök mesterszakon a biotechnológus szakirány nagy népszerűségnek örvend, ami annak is tulajdonítható, hogy az itt végzett hallgatók olyan képzettséget kapnak, ami a hagyományos élelmiszer-biotechnológiai területeken kívül kutatóintézetekben, gyógyszeripari biotechnológiai vállalatoknál vagy mezőgazdasági biotechnológiai kutatás-fejlesztéssel foglalkozó területen is elhelyezkedési lehetőséget nyújt.

Valós idejű PCR készülék

Milyen kutatási eredményeket értek el a tanszéken?
– Tanszékünkön több évtizede foglalkozunk az élesztőgombákkal kapcsolatos biotechnológiai kutatásokkal. Bevonjuk a végzős hallgatókat is az éppen aktuális kutatási projektekbe, kapnak egy-egy résztémát, amelyen általában minimum fél évig dolgoznak. A közelmúltban fejeződött be egy hazai kutatási projekt, amelyben a keményítőt közvetlenül etanollá erjesztő élesztőtörzseket fejlesztettünk ki. Az EU 6. Keretprogramban konzorciumi tagként részt vettünk abban a kutatásban, melynek egyik célja a környezetet szennyező nehézfémek kiszűrése volt élesztőgombák, mint biofilter segítségével. Ugyancsak nemrég fejeződött be egy élelmiszer-biztonsági szempontból fontos hatalmas, 44 partnerrel folytatott európai uniós K+F projektünk, amelyben egyebek között molekuláris diagnosztikai módszerek fejlesztése és alkalmazása volt a cél patogén mikrobák kimutatására. Ezek a nemzetközi kapcsolatok arra is lehetőséget adnak, hogy hallgatóink az egyetemi vagy a doktori képzésük alatt külföldi laboratóriumokban dolgozhassanak, és mi is rendszeresen fogadunk külföldi hallgatókat kutatólaboratóriumainkban.
Milyen előnyökkel jár a molekuláris diagnosztika az élelmiszer-biztonság területén?
− A molekuláris biológia fontos része a biotechnológiának, ez teszi lehetővé a kló­no­záshoz használt DNS mesterséges előállítását, és magát a klónozást is. Az ebből kifejlesztett molekuláris diagnosztika ma már külön tudományterületté és iparrá vált. A molekuláris biológia csúcsmódszere, a PCR technika (polimeráz-láncreakció) lehetővé teszi a DNS egy kis darabjának megsokszorozását analízis céljából, ezért a PCR alapú molekuláris technikák mind az orvosi, mind az élelmiszer-, mind pedig a környezeti mikrobiológiai diagnosztika területén kulcsszerepet töltenek be. Az élelmiszer mikrobiológiai vizsgálatoknál különösen nagy jelentőségük van az úgynevezett gyors módszereknek, köztük a DNS-vizsgálaton alapuló PCR technikának, mivel segítségével akár néhány óra alatt ki lehet mutatni a patogén mikroba jelenlétére utaló gént vagy géneket. Végzett hallgatóink közül sokan helyezkednek el olyan kutató-fejlesztő vagy vizsgálólaboratóriumokban, amelyek igénylik az új diagnosztikai módszerekben jártas szakembereket.•