A LASERartLAB csoport munkája 2006-ban kezdődött, amikor a vezetésükkel létrejött konzorcium jelentős anyagi támogatást nyert a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Déri Miksa pályázatán az európai EUREKA EULASCAN programhoz való csatlakozásra. A lézerindukált plazmaspektroszkópiai mérések kulcseszköze a Déri pályázati forrásból vásárolt Andor Mechelle spektrográf, amely ma is élvonalbeli eszköznek számít. „Ez a támogatás és a konzorciumi munka során kialakult kapcsolatok alapozták meg a lézeres technikák alkalmazásának lehetőségét a hazai restaurátori gyakorlatban, és tették lehetővé, hogy csatlakozzunk az ezen a területen folyó nemzetközi kutatási irányokhoz” – tájékoztatott Márton Zsuzsanna fizikus, tudományos főmunkatárs.

Freskótisztítási próba a Thunder Art lézerrel

2012-ben a TIOP-1.3.1-10-1-2010-0008 program további jelentős eszközberuházást tett lehetővé az egyetemen. Ennek részeként sikerült beszerezni egy mobil, nagy energiájú, három hullámhosszon működő, korszerű szilárdtest lézert. A lézeres plazmaspektroszkópiát (amely elemösszetétel meghatározására alkalmas) jól kiegészíti a fenti TIOP pályázatból a Kémiai Intézettel közösen beszerzett Raman mikroszkóp. A Raman spektroszkópia a molekuláris szerkezet azonosítására szolgál, ezzel az eszközzel akár egyedi festékszemcsék is vizsgálhatók.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Dél-dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése (TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002) pályázatának keretében elnyert támogatás elősegíti a szakmai kapcsolattartást hazai és külföldi kollégákkal, és lehetővé teszi azt is, hogy a csoport két évig egy restaurátordiplomával rendelkező tudományos segédmunkatársat foglalkoztasson.

Őskori régészeti lelet: oxidálódott réz gyöngyfüzér.
A Janus Panno­nius Múzeum Régészeti Osztályának tulajdona

Izgalmas, új, a műtárgyvizsgálatban is sokat ígérő alkalmazásokkal rendelkező anyagvizsgálati eljárás a terahertzes tartományba eső elektromágneses sugárzást használó spektroszkópia. Ebben a frekvenciatartományban sok anyag kizárólag rá jellemző, azonosítására alkalmas, ujjlenyomatszerű spektrummal rendelkezik. Különösen ígéretesnek tűnik ez a módszer a szerves kötőanyagok, lakkok meghatározásában. A PTE-n a közelmúltban alakult Terahertzes Tudományok és Mérési Módszerek Kutatócsoporttal való együttműködés lehetőséget nyújt a terahertzes technika alkalmazására a műtárgyvédelemben.
A lézerrel indukált plazmaspektroszkópiai (LIBS) eljárással a vizsgált tárgyak elemi összetételét lehet elemezni. A LIBS eredményekből kiderül, hogy például az őskori réz karkötő készítői használtak-e ötvözőanyagokat. A fémben található szennyező anyagok utalhatnak az ásványi anyagra, amelyből az őskorban a rezet nyerték. A spektrumok alapján leletcsoportok hasonlóságára-különbözőségére is lehet következtetni.

A réz karkötő LIBS spektruma jellegzetes réz- és kalciumvonalakkal

A lézeres tisztításról elmondható, hogy elvileg bármilyen anyagból készült tárgyon lehet használni. A sikeres beavatkozás mindig restau­rátor és lézeres szakember együttműködését és a tisztítás para­mé­te­rei­nek egyedi beállítását feltételezi, hiszen minden műtárgy egyedi. A pécsi kutatók idén második alkalommal nyerték el a LaserLab Europe támogatását Kréta szigetén végzendő kutatásokhoz – a no­vem­­berben kezdődő egy hónapos munka a lézeres freskótisztítás mechanikai hatásainak holografikus vizsgálatára koncentrál.
Márton Zsuzsanna szerint a csoportban eddig felhalmozott tudás és a műszerpark fejlődése most jutott el arra a pontra, hogy szolgáltatást tudnak kínálni az örökségvédelemmel foglalkozó szakembereknek, vállalkozásoknak, múzeumoknak.•