2012. október 5.

Szerző:
Szegedi Imre

MTA Wigner FK Részecske- és Magfizikai Intézet • wigner.mta.hu

Magyarok segítik a dél-koreai fúziós kutatásokat

Tavaly novemberben két dél-koreai–magyar, közös működtetésű laboratóriumban kezdődött tudományos munka. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében az érzelmek agyi lenyomatát vizsgálják, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetében pedig a magfúziós kutatások méréstechnikáján dolgoznak. Az utóbbi munkáról Zoletnik Sándor fizikus tájékoztatta magazinunkat. A Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács (angol rövidítése: KRCF) összesen 130 millió forintot biztosít az empátiakutatásokra és a Nap hőtermelő folyamatait a Földön megvalósítani igyekvő magfúziós fejlesztésekre.


Az energiatermeléshez szükséges ismereteinket gyarapíthatja az a dél-koreai–magyar közös fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben hét magyar és hét dél-koreai kutató dolgozik Zoletnik Sándor vezetésével az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében (BME-NTI).
A közös laboratórium előkészítéseként 2011-ben egy viszonylag olcsó próbaberendezést építettek és üzemeltettek a koreai KSTAR tokamak kísérleten. (A tokamak a termonukleáris kísérletekhez szükséges 100 millió Celsius-fokos plazmát előállító és összetartó berendezés.) Az eredmények hatására alakult meg a dél-koreai–magyar közös laboratórium, és egy év alatt hat koreai kutató járt a Wigner Fizikai Kutatóintézetben. A próbamérés tanulságai alapján a magyar kutatók megterveztek és megépítettek egy úgynevezett nyalábemissziós spektroszkópia mérőberendezést, amely a plazmában zajló turbulenciát és áramlásokat képes mérni a plazmát fűtő atomnyaláb által kibocsátott fény megfigyelésével.

KSTAR tokamak (Dél-Korea)

„A berendezést szeptemberben szállítottuk ki Dél-Koreába. A beszerelést követően a csapat hazatér, egy doktorandusz hallgató azonban a helyszínen segíti a méréseket” – tájékoztatta magazinunkat a fejlesztést irányító Zoletnik Sándor, akitől azt is megtudtuk, hogy jövőre egy lítium-atomnyaláb belövésére alkalmas eszközzel egészül ki a KSTAR tokamakon üzemelő magyar diagnosztikai műszerpark. A lítiumnyaláb fényéből a plazma szélén zajló folyamatokat jobban lehet vizsgálni, így ez kiegészíti majd az idén felszerelt mérőrendszert. Ilyen méréseket Európában is végeznek a magyar fizikusok. A sikeres dél-koreai munkára Kína is felfigyelt – jövő őszre a hatalmas ázsiai országnak is szállítanak egy hasonló diagnosztikai berendezést.

Zoletnik Sándor arra törekedett, hogy minél több magyar alkatrész legyen a dél-koreai és kínai kutatóhelyek számára készített berendezésben. A megfelelő felkészültségű hazai beszállítóktól érkezett a műszerrendszer teljes mechanikája, a detektorok és a vezérlés nagy része. Ugyanakkor az optikai elemeknek csak kisebb hányada készült hazánkban, a zöm kínai gyártmány. A plazmafizikus szerint azért fontos a távol-keleti jelenlét, mert az ottani megbízással felmérhetik a hazai vállalatok, hogy milyen eszközök készítésére alkalmasak, tapasztalatokat szereznek, kapcsolatot építenek. A magyar részvétel azért is fontos a dél-koreai kísérleti eszköznél, mert az itt alkalmazott vezérlőrendszerhez hasonlót építenek a világ legnagyobb, jelenleg már épülő magfúziós kísérleti bázisán, a franciaországi Cadarache-ban. Franciaországban 2008 őszén kezdődtek meg az ITER-nek nevezett magfúziós kutatóhely építési munkálatai, az első plazmaműveletet 2021-re várják. A projekt teljes élettartama előreláthatólag 30 év lesz, költségvetése körülbelül 20 milliárd dollár. Zoletnik Sándor reményei szerint a dél-koreai munka jó belépő lehet az ITER pályázatokhoz, melyekben a Wigner Kutatóközpont már jól szerepelt, és remény van a magyar vállalkozások sikerére is.

A magyar nyalábemissziós spektroszkópia diagnosztika tesztelés közben

A magyar fizikusok ázsiai munkáját a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól (NKTH) elnyert, 2005–2011-re szóló pályázati támogatás tette lehetővé. A dél-koreai és a kínai megrendelések körülbelül akkora összeget tesznek ki, mint amennyivel az NKTH a fejlesztéseket támogatta, s ezek mellett angol, német, svájci beszállítások is számottevő bevételt jelentettek, nem is beszélve egy több millió eurós megnyert ITER pályázatról.

A támogatás tehát nemcsak kutatási eredményeket hozott, de gazdaságilag is többszörösen megtérült az országnak. A kutató­intézeteken kívül számos vállalkozás is bizonyította, hogy egy megfelelően támogatott hazai kutatóbázis mellett világszínvonalú munkát képes végezni: Adimtech Kft., (a Wigner FK spin-off vállalkozása, detektorok, kommunikációs modulok); Elemech Kft. (mechanikakivitelezés); Fiers Kft. (mechanikakivitelezés); Fogaskerékgyár Kft. (mechanikakivitelezés); Haga Kft. (hőszabályozó elektronika); MOM Prec-Optik Kft. (optikailencse-gyártás); Q-Tech Kft. (léptetőmotor-vezérlés); Aerometal Kft., Fémmunkás Kft. (felületkezelés).•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka