A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) között még 2012-ben jött létre egy keretmegállapodás. „Ennek értelmében a hivatal segítséget nyújt azon innovatív megoldások és technológiák megismerésében, bevezetésében, amelyek a járműpark üzemeltetését pénzügyileg hatékonyabbá, technológiailag pedig magasabb színvonalúvá teszik” – sorolta az együttműködés előnyeit Horváth Csaba, a NIH főtanácsadója. A közösségi közlekedés világszerte nagy költségigényű, az üzemeltetők érthetően igyekeznek gazdaságosabb megoldásokat találni. A BKV Zrt.-nek jelentős a járműparkja, annak fenntartása, üzemeltetése komoly kihívást jelent a vállalat számára. „A növekvő energiaárak arra ösztönzik társaságunkat, hogy innovatív műszaki megoldásokat keressünk” – mondta Nemecz Gábor, a BKV Zrt. Beruházási és Műszaki Fejlesztési Főosztályának vezetője, kiemelve: egy olyan innovatív és viszonylag alacsony költségen megvalósítható energiatároló rendszer megvalósításán dolgoznak, amely lehetőséget nyújt a fel nem használt fékáram tárolására, illetve a hálózatba való visszajuttatására akkor, amikor éppen szükség van rá.

Jelenleg a BKV villamos vontatású járműveinek több mint fele képes visszatáplálni a fékezési energiát a vontatási hálózatba: az Alstom metrók, a Combino, a TW6000-es, a korszerűsített Tatra villamosok, valamint a teljes trolibusz járműpark. A további járműbeszerzésekkel ez az arány emelkedni fog. A rekuperációra képes járművekkel már most is jelentős hálózati energiamegtakarítás érhető el, például a Combino villamosoknál is 27 százalékos. Nemecz Gábor szerint egy megfelelő energiatároló rendszer segítségével számottevően nagyobb megtakarítás lenne realizálható. Elmagyarázta, hogy fékezéskor – a veszteségeket leszámítva – hasonló nagyságrendű energia visszanyerésére van lehetőség, mint amennyi a jármű indításához szükséges. Jelenleg a visszatáplált áram kizárólag akkor hasznosul, ha a rendszeren belül egy másik jármű azonnal felhasználja, azaz ha a visszatáplálással egyidejűleg indul vagy gyorsít.

A vontatási célú villamosenergia-felhasználás éves szinten közel hétmilliárd forint, ezért minden egyes százaléknyi energiamegtakarítás összegszerűen is jelentős, márpedig a fejlesztéssel akár a 35-40 százalékot is elérhetik. A nyertes pályázóval hosszú távú együttműködést tervez a BKV, és lehetőséget is biztosítanak gyakorlati megvalósításra. A későbbi szerzői jogi viták megelőzése érdekében elvárják, hogy a kutató szerzői jogvédelmet szerezzen be találmányára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál. Nemecz Gábor azt is elmondta, hogy igény esetén konzultációt is biztosítanak (beadási határidő 2015. február 15.).

„A pályázattól a BKV Zrt. olyan új műszaki megoldásokat vár, amelyek gazdasági, üzemeltetési és fenntartási szempontból is alaposan átgondoltak” – jelölte meg az elvárt irányokat Nemecz Gábor, és hozzátette, hogy elsősorban a vontatási szakaszra épülő rendszerben gondolkodnak, de nem zárják ki a járművön megvalósított energiatárolást sem. Horváth Csaba főtanácsadó úgy fogalmazott, körültekintő szakmai munkára volt szükség, mivel egy olyan technológiai kihívásról van szó, amelyre nincs még komplex megoldás a világon, így az komoly exportpotenciállal is rendelkezik. Ráadásul a rendszer értékesítése esetén – a feltalálóval megosztva – a hasznosítás után jogdíjbevételt is szerezhet a közlekedési társaság. A BKV és a NIH sikeres fejlesztés esetén egyebek között más elektromos közlekedéssel rendelkező városok, vasútüzemek érdeklődésére és nemzetközi érdeklődésre egyaránt számít. Horváth Csaba kitért arra is, hogy a NIH a járműpark élettartam-meghosszabbítása, valamint a jármű- és síndiagnosztika területén is együttműködik a BKV-val, és reményeik szerint a következő közös projekt az Európai Unión belül is kiemelt prioritást élvező elektromobilitás területén valósulhat meg.•