2018. január – NAP 1.0 különszám: Nemzeti Agykutatási Program
2018. január – NAP 1.0 különszám: Nemzeti Agykutatási Program
2018. január 26.

Szerző:
S. I. K.

Fotó:
MTA; Ábrák forrása: KOKI

Miért fontos az agykutatás a társadalom, a gazdaság és az orvoslás számára?

Nincs ország, amely meg tudna birkózni az előtte álló társadalmi és gazdasági kihívásokkal tudósai közreműködése és kutatói felfedezései nélkül. Ennek alátámasztására kapott kiemelt helyet a Magyar Tudomány Ünnepe 2016-os rendezvénysorozatában a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely Magyarország eddigi legnagyobb, egy tudományterületre összpontosuló kutatási vállalkozása. A többnapos rendezvénysorozat a NAP példája segítségével általában is fel kívánta hívni a figyelmet a kutatás, fejlesztés, innováció harmonikus egységének jelentőségére a társadalmi terhek mérséklésében és a gazdaság versenyképességében.


Mindez a tudomány és a közélet, a politika és a közigazgatás vezetőinek találkozását, párbeszédét is igényli. Ezt szolgálta a Tudomány és Parlament című rendezvény, amely 2016-ban először szerepelt a Magyar Tudomány Ünnepe programjai között. A programra meghívást kapott az Országgyűlés, illetve az Európai Parlament több képviselője, a kormányzat és a felső közigazgatás érintett vezetői, a kiemelkedő kutatóhelyeknek otthont adó települések helyi politikusai, továbbá a bioinnovációban érdekelt legfontosabb szakmai szervezetek, intézmények képviselői és természetesen a média is.

Nemzeti Agykutatási Program
Kizárólag felfedező kutatásokon alapuló, új diagnosztikai, terápiás és megelőzési eljárásokkal csökkenthető érdemben az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe. E felismerés jegyében indult 2014-ben a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támo­gatásával a Nemzeti Agykutatási Program.

A NAP elnöke Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója, aki a NAP Irányító Testületét is vezeti. A NAP öt tematikus pillérre fókuszál az alábbi kutatók vezetésével: Felfedező kutatások – Tamás Gábor, Nusser Zoltán; Klinikai idegtudományi kutatások – Dóczi Tamás, Bitter István, Vécsei László; Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások – Keserű György, Greiner István; Bionikai és infobionikai kutatások – Ulbert István, Erőss Loránd; Társadalmi kihívások – Oberfrank Ferenc, Csiba László.

A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forinttal gazdálkodó A alprogram célja a nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek megerősítése. Az 5,6 milliárd forint összköltségű B alprogram fő célja az agyelszívás mérséklése új kutatócsoportok indításával.

A NAP alapját tíztagú konzorciális együttműködés képezi, ennek élén az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet áll, tagjai az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Semmel­weis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint a Richter Gedeon Nyrt. A B alprogram által kapcsolódik a NAP-hoz az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája kulcsszerepet játszik a B alprogram működtetésében.

Tudomány, tradíció, kommunikáció

„Az idegtudománnyal foglalkozó, egymást követő magyar tudósgene­rációk sikerének titka egyetlen szóban rejlik: tradíció. A magyar agykutatók az elmúlt egy évszázadban sikeresen adták tovább a fiatalabbaknak a kutatás iránti lelkesedést, az egyedi látásmódot biztosító kreativitást és a témához szükséges alázatot” – idézte a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatának új típusú rendezvényén Mess Béla agy­­­ku­tatót Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Lovász László

Mint mondta, ezt a lel­kesedést, kreativitást és alázatot látja a 2014-ben a kormány 12 milliárd forintos tá­mogatásával elindított, a legkivá­lóbb akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épülő Nemzeti Agykutatási Program résztvevőinél is. Szerinte a programot a benne részt vevők erős elkötelezettsége egy rendkívül fontos társadalmi-gaz­dasági probléma megoldása iránt, valamint a szinte példa nélküli széles és erős összefogás teszi egyedivé. „A NAP jól mutatja, hogy egy ilyen hatalmas tudományos vállalkozást a kutatók önmagukban nem tudnak sikerre vinni. A valódi, széles körű, a társadalom számára is érzékelhető eredményekhez szükség van az akadémiai és egyetemi vezetők, valamint a gazdasági és a politikai döntéshozók rendszeres párbeszédére is. Az ő kitartó, következetes és tettekkel hitelesített együttműködésük válthatja be a programhoz fűzött reményeket” – mondta Lovász László.

Együttműködés és bizalom

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke, aki 2014-ben még akadémiai elnökként írta alá az MTA képviseletében a NAP elindításáról szóló dokumentumot, arról beszélt, hogy egyensúlyra kell törekedni a tematikus megkötés nélkül közzétett felhívások és a tematikusan meghirdetett programok között.

Pálinkás József

Bejelentette, hogy az NKFI Hivatal 2017-es stratégiájában három jelentős program – köztük a központi idegrendszerrel kapcsolatos kutatások, biotechnológia, intelligens gyártások – meghirdetését tervezi. „A támogatásoknak csak akkor van értelmük, ha végiggondolt, kiszámíthatóan jól működő rendszer keretében érhetők el” – mondta Pálinkás József. Ugyanilyen fontosnak nevezte azt is, hogy együttműködésre törekvés és bizalom jellemezze a kutatók, a döntéshozók, az ipari szereplők és a társadalom kapcsolatát, valamint azt, hogy a kutatásoknak középtávon legyenek hasznosítható eredményeik is.

NAP A és B program által támogatott kutatócsoportok együttműködései a NAP keretében a megjelent publikációk alapján
A NAP-kutatócsoportokkal együttműködő és NAP-támogatással elért eredményeket publikáló hazai K+F+I é
MTA kutatóközpont
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Közegészségügyi Központi Hivatal
Országos Közegészségügyi Központ (OSSKI)

Országos intézetek
Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet • Országos Onkológiai Intézet • Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet • Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

Országos hatáskörű kórházak
Honvédkórház • Heim Pál Gyermekkórház, Budapest • Országos Gerincgyógyászati Központ

Szakkórházak
Törökbálinti Tüdőgyógyintézet • Szigetvári Városi Kórház • Gálfi Béla Rehabilitációs Kórház, Pomáz

Egyetemek
Szent István Egyetem • Pannon Egyetem, Veszprém • Nyugat-magyarországi Egyetem

K+F+I közintézet
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

Fővárosi kórházak
Bajcsy-Zsilinszky Kórház • Jahn Ferenc Kórház • Nyírő Gyula Kórház • Szent István és Szent László Kórház

Megyei kórházak
Cholnoky Ferenc Kórház, Veszprém • Jósa András Kórház, Nyíregyháza • Kaposi Mór Kórház, Kaposvár • Dr. Kenessey Albert Kórház, Balassagyarmat • Kenézy Gyula Kórház, Debrecen • Markot Ferenc Kórház, Eger • Markusovszky Kórház, Szombathely • Pándy Kálmán Kórház, Gyula • Szent Borbála Kórház, Tatabánya • Szent Lázár Kórház, Salgótarján

K+F+I vállalkozások
Femtonics Kft. • R&D Ultrafast Lasers Kft. • Plósz Microengineering Office Kft. • Neuro­microsystems Kft. • ChemAxon Kft. • Avikor Kft. • Avidin Kft. • PharmainVivo Kft. • Cyclolab Kft. • Rotating Gamma Kft. • Velgene Bio­tech­nology Research Kft. • CRU Hungary Kft. • CROmed Translational Research Centers • Euro­medic Diagnostics, Szeged • ScanoMed Kft.

Az agykutatás évszázada

Freund Tamás, az MTA alelnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke a program társadalmi-gazdasági jelentőségével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 2010-es felmérés szerint harminc európai ország agyi betegségekből eredő éves összköltsége 798 milliárd eurót tett ki. Ez az összeg pedig meg­haladta a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz kezelésével kapcsolatos együttes kiadásokat. Freund Tamás szerint a következő évszázad az agykutatás évszázada lesz.

Freund Tamás

A mentális és neurológiai kórképek egyre nagyobb arányú növekedése ugyanis a következő évtizedekben sem áll meg. Ennek oka részben az, hogy a lakosság elöregedése miatt emelkedni fog az időskorban gyakoribb Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedők száma, másrészt pedig a kommunikációs nyomás és az állandósult stressz miatt egyre több lesz a szorongással és a krónikus depresszióval küszködő ember. Az MTA KOKI igazgatója a magyar idegtudomány hagyományait méltatva azt mondta: a tradíciót napjaink kutatói is folytatják.
A magyar agykutatók a világ élmezőnyében vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy az Európai Kutatási Tanács által meghirdetett pályázatokon az idegtudományi témákban pályázók kimagaslóan jól szerepelnek. A NAP eddigi eredményei közül kiemelte azokat az autizmussal és az internetfüggőséggel kapcsolatos új felismeréseket, amelyekről a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatában részletesebben is szó volt.

Az akadémiai, egyetemi háttér

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója az eredményes kutatási programok egyik fontos tényezőjeként említette azoknak a kutatóknak az itthon tartását, akik vonzerőt jelentenek a tehetséges fiataloknak.

Bogsch Erik

Elmond­ta, hogy a kutatásoknak – bár például a gyógyszerkutatásban évtizedek is el­telhetnek a konkrét termék megjelenéséig – kézzelfog­ható ered­ményeket kell hozniuk. Példaként említette a cégük által kifejlesztett és a közel­múltban az Egyesült Álla­mokban is kereskedelmi for­galomba hozott antipszichotikumot. Szerinte az új gyógyszerhez a Richter Gedeon Nyrt. mögött álló akadémiai, egyetemi háttérre éppúgy szükség volt, mint a hosszú évek munkájának nehézségeit áthidaló hitre és eltökéltségre.

Sok fiatal, széles körű együttműködések, magas színvonalú publikációk

Oberfrank Ferenc, az MTA KOKI ügyvezető igazgatója, a NAP igazgatója a program eddigi eredményeit ismertette: hatékonyan és transzparensen működő rendszert alakítottak ki, amelyben szigorú kontroll mellett működnek az egyes egységek.

Oberfrank Ferenc

A NAP A al­programjában 58, a B alprogramjában pedig 31 új kutatócsoport jött létre. A kutatók között számottevő a fiatalok, a tudományos diákkörösök, a doktoranduszok, valamint a doktori értekezésüket a közelmúltban megvédők aránya. Új munkahelyek jöttek létre, és jelentős a külföldről hazatért kutatók száma is.
A NAP igazgatója elmondta, hogy valamennyi konzorciumi tag olyan fejlesztéseket tudott megvalósítani, amelyek a következő években is lehetővé teszik a világszínvonalú tudományos munkát. „Az egymás mellett, de egymástól függetlenül működő tudományos elefántcsonttornyok nem jelentenének érdemi előrelépést” – fogalmazott Oberfrank Ferenc, aki szerint a programban részt vevő intézmények között rendkívül szoros és intenzív a kapcsolat.

A NAP-kutatócsoportok együttműködési hálózata Európában, a NAP-támogatással született eredmények közös publikálása alapján.

Az ország 19 megyéje közül 13-ban van a NAP-nak olyan partnerintézménye, amely tudományos eredményeket publikált NAP együttműködésben és támogatással. A program hazai résztvevőinek intenzív nemzetközi kapcsolataik vannak: a NAP szervesen beágyazódik az Európai Kutatási Térségbe, partnerei pedig Japántól az Egyesült Államokig, Brazíliától Új-Zélandig megtalálhatók. Oberfrank Ferenc a NAP eredményeit a tudományos publikációk száma és minősége szempontjából is értékelte. A cél: kevesebb közlemény, de a vezető, magas idézettségű tudományos folyóiratokban. Így is lett. A kutatócsoportok vezetőinek ugyan valamennyivel kevesebb közleményük jelent meg a program elindulása óta, mint az azt megelőző három évben, ugyanakkor a publikációik aránya a legolvasottabb, legidézettebb, legmagasabb presztízsű tudományos folyóiratok felső tíz százalékában (D1) több mint tíz százalékkal, a felső negyedében (Q1) pedig 16 százalékkal nőtt.

A NAP-kutatócsoportok együttműködési hálózata a világban, a NAP-támogatással született eredmények közös publikálása alapján.

Támogatás a döntéshozóktól

A kutatók és döntéshozók új fórumaként létrehozott Tudomány és Parlament programon megjelent mintegy ötven országgyűlési kép­viselő, illetve európai par­la­menti mandátummal rendelkező politikus közül Son­kodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkár méltatta a társadalmi-gazdasági problémák fel­ismerése nyomán elindított programot. Több felszólaló reményét fejezte ki, hogy hasonló programok indulnak majd más tudományterületeken is.

Konferenciasorozat a NAP eredményeiről

A NAP kutatói és vezetői konferenciasorozat keretében osztották meg eredményeiket a többi kutatóval és az azokat a gyakorlatba átültető pszichiáter, ideggyógyász és idegsebész szakorvosokkal, család­orvosokkal és természetesen a betegekkel, továbbá a széles közvéleménnyel is. Az orvosszakmai programrész a 126 orvosszervezetet tömörítő Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségével (MOTESZ) együttműködésben, a hagyományos Magyar Orvos­tudományi Napok keretében valósul meg, ami a résztvevők számára egyúttal akkreditált szakmai továbbképzésnek is minősül.

A szélesebb közvélemény képviselői egy-egy előadásban ismerhették meg az autizmus és az internetfüggőség neurobiológiai alapjait és a felfedezések mindenki számára levonható tanulságait a telt házas kora esti előadásokon. A programsorozat méltó zárása volt a három Nobel-díjast nevelő, magyar származású Stephen W. Kuffler nevét viselő magyar alapítvány díjátadó ünnepsége.•

2016. december

 

 
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka