2019. április: jegyzet, ökológia, portré, élelmiszer, orvostudomány, tudomány, kémia, innováció, egészségipar, mikroszkópia, it, közlekedés, építés, urbanisztika, zöldkörnyezet, okostechnológia, egyetem, disszemináció, környezetvédelem
2019. április 3.

Szerző:
Bencze Áron

Miért nem innovatívak a hazai kis- és középvállalkozások?

A tíz főnél többet foglalkoztató hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) 86 százaléka úgy ítélte meg, hogy nincs szükségük innovációra – ismertette egy 2016-os európai uniós kutatás kevésbé dicsőséges eredményét Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) XXX. tisztújító közgyűlésén, ahol megerősítették pozíciójában Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorát.


„A magyar gazdaság továbbra is duális szerkezetű, míg a multinacionális vállalatok termelik a GDP kétharmadát, addig a foglalkoztatottak háromnegyedéért felelős hazai kis- és középvállalkozások mindössze a bruttó hazai össztermék egyharmadát állítják elő” – mutatott rá a hazai struktúra ellentmondásaira előadásában Szigeti Ádám, aki arra is kitért, hogy hazánk termelékenysége továbbra is messze elmarad a nyugat-európai országokétól. Mint mondta, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kutatás-fejlesztést és a magas hozzáadott értékű munkát szinte kizárólag a multinacionális vállalatok képviselik Magyarországon.

Balról Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke, Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke és Greiner István, a MISZ általános elnökhelyettese a szervezet tisztújító közgyűlésén. (Fotók forrása: MTI/Koszticsák Szilárd)

Jelenleg az Európai Unió innovációs eredménytábláján a 21. helyen, azaz a mérsékelt innovátorok között szerepelünk. Elsőd­leges kormányzati cél, hogy 2030-ra a jelentős innovátorok közé küzdjük fel magunkat. A helyzet nem egyszerű, ugyanis míg a rangsort vezető uniós országok átlagosan 3 százalék körül költenek kutatás-fejlesztésre, addig hazánkban 1,3 százalékot, ráadásul az állam 2003 óta nem költött többet erre a célra, azaz az elmúlt időszak többletét a multinacionális vállalatok önálló projektjei jelentik. A helyettes államtitkár véleménye szerint a 2020-ig elérendő 1,8 százalékos kormányzati cél sem reális, hiszen az ehhez szükséges struktúra egyelőre nem adott. Elsődleges problémaként a kkv-k innovációs képességét, illetve igényét és a hazai tudományos élet kutatói létszámát nevezte meg. Ez utóbbi az ideális 60 ezer helyett napjainkban mindössze 38 ezret számlál.

A versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából meghatá­rozó innováció területén Magyarország a 21. helyen áll az Európai Unióban (Ábrák forrása: ITM/European Innovation Scoreboard 2018)

Befektetés a jövőbe 2.0

Szigeti Ádám egy 2016-os felmérésre hi­vatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a tíz főnél többet foglalkoztató hazai kkv-k 86 százaléka arra a kérdésre, hogy miért nem valósított meg innová­ciót, úgy válaszolt, mert nem volt szüksége rá. „Az előttünk álló időszak legfontosabb feladata a kkv-k helyzetbe hozása lesz, ehhez pedig a szemléletformáláson keresztül vezet az út – szögezte le a helyettes államtitkár. – Fel kell világosítani a hazai vállalkozókat, hogy a mai gazdasági helyzetben csak az innováción keresztül lehet többlet­bevételt elérni.” Éppen ezért tudástermelésre és -áramlásra, együttműködésre, valamint tudásfelhasználásra és válla­lati innovációra épül a 2021 utáni fej­lesztési időszakra szóló új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia. „A do­kumentumot pedig nevezhetnénk akár »Befektetés a jövőbe 2.0«-nak is” – fűzte hozzá. A helyettes államtitkár az új stratégia céljai közül a többi között az innováció iránti fogékonyság javítását, a kreatív gondolkodásra és értékteremtésre ösztönzést, valamint a korszerű, kutatás-fejlesztést támogató szabályozási keretrendszer és üzleti környezet megteremtését emelte ki. Kitért arra is, hogy a dokumentumot egy 25 állomásból álló programsorozaton mutatták be, ahol több mint 2500 vállalkozó véleményezhette a stratégiát, és ezzel párhuzamosan március közepéig egy online konzultáció keretein belül is hozzászólhattak a kormányzati tervekhez. Szigeti a részletekről szólva azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak, méretéből fakadóan, csak egyes kiemelt gazdasági területekre kellene a jövőben koncentrálnia, mint az autó- vagy a gyógyszeripar. Megjegyezte azt is, hogy miután itthon nincs egy Fraunhofer Intézethez mérhető, magánszektor által finanszírozott tudásbázis, ezért alapvetően a hazai felsőoktatásra kell támaszkodnunk, és azt minél jobban be kell csatornázni az ipari szereplőkhöz. Az ipari tudásnak meg kell jelennie az egyetemeken, és fordítva – mutatott irányt a helyettes államtitkár, aki szerint a szellemi alkotások menedzsmentjére, a startup ökoszisztémák felépítésére, az új típusú innovációs infrastruktúra támogatására és az egyetemek missziós tevékenységének erősítésére kell koncentrálni a jövőben.

A hazai KFI rend­szer erősségei és gyengeségei

Szigeti Ádám előadása végén a 2019-es pályázatokról elmondta, hogy a kkv-k számára 10 milliárd forint keretösszegben „start innováció” pályázatokat írnak ki, 10-20 milliós összeggel támogatva kezdődő projekteket, ötleteket vagy létszámbővítést. A kkv-k és a nagyvállalatok közötti együttműködés előmozdítására 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az ipari és a felső­oktatási szereplők együttműködését erő­sítő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok (FIEK-) pályázatok utolsó körét is idén tavasszal indítják mintegy 20 milliárd forint értékben.

A MISZ közgyűlésén jelen lévő Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke az előadás után felszólalásában a pályázatokkal kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben átalakul az elbírálás rendszere, és minden egyes pályázó esetében személyes találkozó után döntenek a pályázat sorsáról. Birkner, ahogy az Innotéka decem­beri számában megjelent interjújában is kitért rá, komoly problémát lát a direkt brüsszeli források elnyerésének arányában. Mint mondta, a ciklusban a keret mindössze 0,5 százaléka jutott el Magyar­országra. Véleménye szerint ennél jóval többre lennénk képesek, ezért az NKFI Hivatal minden támogatást kész megadni a vállalkozásoknak és egyetemeknek, hogy még több pénzt tudjunk nyerni az Európai Uniótól.

Beszámolók és tisztújítás

A Magyar Innovációs Szövetség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámolóból kiderült, hogy a Szövetség közvetlen taglétszáma 268 volt, a tagszövetségek révén csatlakozott úgynevezett „közvetett” tagok száma pedig 450. A tagvállalatok érdekeit, illetve a Szövetség a véleményét mintegy 20 testületben képviselte, köztük a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Innovációs Testületében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Tanácsában, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumában. A MISZ tisztségviselői és vezető kép­viselői 11 országos szakmai rendezvényen, konferencián tartottak előadást, illetve fejtették ki véleményüket. Tavaly a MISZ hétszer adott ki szakmai javaslatot vagy fogalmazott meg állásfoglalást, és 27. alkalommal rendezték meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt. A MISZ Innovációs Nagydíját a Richter Gedeon Nyrt. kapta egy új originális magyar gyógyszer – a cariprazine (Vraylar®/Reagila®) – kifejlesztéséért. A beszámolót és a Felügyelőbizottság jelentését a résztvevők egy tartózkodás mellett elfogadták.

A közgyűlés végén a Magyar Innovációs Szövetség tisztújítást tartott: a tagok négy évre ismét megerősítették a szövetség elnöki pozíciójában Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorát, aki 2007 óta tölti be ezt a posztot, valamint általános elnökhelyettesként Greiner Istvánt, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. K+F igazgatóját.

Szabó Gábor továbbra is a MISZ elnöke

Az alelnöki, elnökségi és választmányi tagság ötven százalékban megújult.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka