2019. június: orvostudomány, ökológia, jegyzet, fizika, lézer, anyagtudomány, tudomány, disszemináció, Nemzeti Agykutatási Program, innováció, építés, atomenergia, biztonságtechnika, élelmiszer, egyetem, zöldkörnyezet, energiagazdálkodás, közlekedés, megújuló energia, környezetvédelem, it

Mikroalgák tömegtermesztése a mezőgazdaság számára

Az Európai Unió 2016-tól négyéves projektet támogat mikroalgák tömeg­termesztésére alkalmas bemutatóüzem létrehozására. A projekt célja olyan nagyüzemi, integrált algatermesztő és feldolgozó üzem megvalósítása, amely növényi biostimulánsok, biopeszticidek és takarmánykiegészítők mellett biotrágyázásra és haltakarmányozásra alkalmas termékeket állít elő.


A projektben a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Növénytudományi Tanszéke professzorának, dr. Ördög Vincének a vezetésével végzett negyed évszázados kutatási eredményeit használták a mezőgazdaság számára értékes törzsek kiválasztásánál. A Mosonmagyaróvári Algagyűjtemény (MACC) közel ezer édesvízi törzse és a Las Palmas-i Egyetem Spanyol Algagyűjteményének (BEA) mintegy 1600 tengeri törzse közül biotesztekkel választottak ki hat törzset a tömegtermesztésre.

A Cseh Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézeté­nek (IMIC) és a spanyol Almeria Egyetemnek (UAL) az alga-tömegtermesztésben szakértő kutatói és professzorai több évtizedes tapasztalataikkal járulnak hozzá a közös munkához. A cél öthektáros, fenntartható, környezetbarát, gazdaságos és szennyezőanyag-kibocsátástól mentes bemutatóüzem és központ létrehozása. A cseh, magyar, német és olasz partnerek részvételével megvalósuló projekt munkáját az UAL professzorai, dr. Emilio Molina Grima és dr. Francisco Gabriel Acien koordinálják. A körkörös gazdálkodási elv alapján az algatermesztéshez a tápelemeket sertéshígtrágya és kommunális szennyvíz biztosítja. Az algák felveszik a nitrogént és foszfort a szennyvízből, miközben értékes biomasszát állítanak elő, amiből haltakarmány vagy növénykezelésekre alkalmas termék lesz. A halat és az algatermékekkel kezelt növényeket elfogyasztjuk – és ezzel bezárul a kör.

Körkörös gazdálkodás: sertéshígtrágyából és háztartási szennyvízből tiszta víz és értékes alga biomassza, ebből pedig termék készül a mezőgazdaság számára.

A SABANA-projekt része: a mikroalgák és baktériumok irányított együttes termesztése; vékonyrétegű kaszkád és „race­way” algatermesztő rendszerek tesztelése és alkalmazása üzemi méretekben; tengervíz használatával a termesztés fenntarthatóságának növelése; szennyvizek tápanyagainak a hasznosítása; szüretelési eljárás kifejlesztése; a biomassza-feldolgozásnál az energiahatékonyság és a hulladékmentesség biztosítása; könnyen kezelhető és fenntartható technológia kidolgozása.

Bemutatóüzem tervrajza mikroalgák tömegtermesztésére.

A projekt fontos feladata a közvélemény, a vállalkozások és a tudós társadalom folyamatos tájékoztatása az elért eredményekről a széles körű hasznosítás érdekében. A 2017-ben szervezett Mikroalgák és tengeri algakivonatok a növény/talaj-rendszerekben című 8. mosonmagyaróvári szimpóziumon mutatkozott be a projekt első alkalommal. A következő tudományos tanácskozásra 2019. június 25–26-án kerül sor szintén Mosonmagyaróváron, ahol a SABANA-eredményekhez kapcsolódóan a mikroalgák biostimuláns és biopeszticid hatásáról, valamint a tömegtermesztés kihívásairól és eredmé­nyeiről a hazai előadók mellett Európából, Brazíliából, Dél-Afrikából és Indiából érkező kutatók számolnak be. A Növénytudományi Tanszék jelentős mértékben hozzájárult a mezőgazdaság számára értékes mikroalgák megismeréséhez. Bízunk benne, hogy a SABANA-projekt eredményei közelebb visznek bennünket a hazai alga-tömegtermesztés bevezetéséhez.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka