2019. május 3.

Szerző:
Bencze Áron

Mire képes egy okosotthon?

A globális okosotthonpiac mértéke már tavaly is meghaladta a 30 milliárd dollárt, és néhány éven belül várhatóan ez az összeg megduplázódik. A napjainkban elérhető okosotthon-szolgáltatások pedig már messze nemcsak a világítás- és a fűtésrendszerek szabályozását érintik, hanem egyebek között segítik és intézik a vásárlásainkat, odafigyelnek az egészségünkre, sőt igény esetén néhány eszköz színeiben lekövethetik hangulatváltozásainkat is.


Alig fél évvel ezelőtt egy kifejezetten ötletes és szórakoztató, többrészes reklámsorozattal mutatott görbe tükröt a 21. századi technológia vívmányainak a REMA 1000. A skandináv szupermarket, amely nem mellesleg Norvégia egyik legnagyobb üzletlánca, 2018 augusztusában indított másfél perces spotjaiban rántotta le a leplet szellemesen és ironikusan az okosotthonok gyenge pontjairól, és egyben reklámozva saját, klasszikus termékeit. A nyitófelvonásban a történet főhőse egy harmincas évei végén járó topmenedzser, aki egy külvárosi luxusházban éli gondtalan mindennapjait, így a hangaktiválásra induló dzsesszzene ritmikus dallamait, a vezényszóra elkészülő friss smoothie ízét, a kellemes női hangon megszólaló intelligens rendszer programismertetőjét és a szóbeli utasításra önmagától nyíló bejárati ajtó előnyeit. Már ameddig képes volt rá, ugyanis egy fájdalmas fogorvosi beavatkozás után a hazatérő, feldagadt arcú főszereplő a szakadó esőben, az ajtó előtt előadott artikulálatlan nyögdécselésére a ház védelmi rendszerének ez volt a reakciója egymás után száztizenhétszer: „rossz hangutasítás”. „Az egyszerű gyakran a legjobb” – olvasható az Andreas J. Riiser rendező által jegyzett reklámfilm végén a REMA 1000 szlogenje, és bár részben valóban egyet lehet érteni a kereskedelmi lánc szlogenjével, azért érdemes áttekinteni, mit is jelent maga az okosotthon fogalma, milyen mérföldkövek jellemezték fejlődését, és milyen komfort­fokozatot kínál napjainkban egy intelligens rendszerekkel összhangban működő ingatlan.

Nem mind arany, ami fénylik

Kezdjük elsőként a definícióval. Különböző lakáshirdetésekben egyre gyakrabban találkozhatunk a hangzatos okosotthon kifejezéssel, ami az ingatlan tulajdonosát elsősorban arra jogosítja fel, hogy rátegyen még pár tízezer forintot az egyébként sem alacsony négyzetméterárra. Ám a helyszínen nemritkán azzal szembesül a lelkes érdeklődő, hogy az intelligens rendszerek kimerülnek az elektromos redőny mozgatásában, vagy a kissé már vízköves zuhanykabinban található rádiós egység hangerejének szabályozásában. Márpedig az okosotthon fogalma ennél jóval összetettebb. Legfőbb jellemzője, hogy a lakásban vagy házban található különböző alapvető rendszerek, mint például a világítás, a fűtés, a különféle elektronikai eszközök és biztonsági mechanizmusok egyetlen központi egységről irányítva, egymással összehangolva működnek. Az otthonunk tehát nem attól lesz „okos”, ha egy gombot megnyomva becsukódnak az ablakok, hanem attól, ha csapadék esetén magától, emberi beavatkozás nélkül megy végbe a folyamat.

Bármilyen meglepő, az első, otthont vezérlő számítógépet már több mint fél évszázada, 1966-ban fejlesztették ki. A kereskedelmi forgalomba végül sosem kerülő ECHO IV. névre keresztelt forradalmi újítás nemcsak a lakás hőmérsékletének szabályozására volt alkalmas, de képes volt egyes elektromos készülékek kikapcsolására, ráadásul a háziasszonyok nagy örömére ételreceptek elemzésére is alkalmas volt, és ezek ismeretében még bevásárlólistát is összeállított a családnak. A készülék mindezek mellett időjárás-előrejelzéssel is szolgált.
Kissé abszurd belegondolni, hogy az áruhiányos szocializmusban, az ECHO IV. megalkotása után mintegy húsz évvel később, a nyolcvanas évek közepén vezették be Magyarországon a telefonkötvényt, ami azt jelentette, hogy aki befizetett 25–50 ezer forint közötti összeget, az belátható időn belül telefonvonalhoz jut­hatott. Ez az összeg egyébként a havi fizetés mintegy öt-tíz­szeresének felelt meg, a belátható idő pedig az esetek többségében meglehetősen tág fogalom volt.

Miközben hazánkban még hosszú éveket kellett várni a tele­fon bekötésére, ezzel egy időben jelent meg először maga az okos­otthon kifejezés az Egyesült Államokban. 1984-ben az Amerikai Házépítők Szövetsége kezdte el használni hivatalosan az intelligens ház meghatározást, ami akkoriban egy olyan ingatlant jelentett, melyben az elektromos eszközök valamilyen módon kommunikálnak egymással. Az ezredfordulón újabb mérföldkő következett, miután 1998-ban London külvárosában, Watfordban hozták létre az első bemutató jellegű okosotthont, ahol már az automatizálás szabályozta a fűtést és a világítást is. A fejlesztők nagy hangsúlyt fektettek a biztonságra, ami egy okosotthon esetében talán az egyik leglényesebb szempont a kényelem és az energiamegtakarítás mellett. Az INTEGER Millennium House-ban a többi között mikrochipes programozható kapukulccsal lehetett belépni, digi­tális műholdas televízió, webtévé és zártláncú kamerarendszer üzemelt a házban, az öntözési rendszer működését pedig még a talajnedvesség mértéke is befolyásolta.

A számos technikai újdonság és újítás a szakma elismerését is kivívta: az első okosotthon 1998-ban a European Intelligent Building of the Year mellett 2000-ben a Home Award for Innovation címet is megszerezte. Nem meglepő módon az elmúlt évtizedekben egyre inkább trendi lett okosotthonokba költözni, az ABI Research piackutató cég adatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban 2012-ben másfél millió okosotthont létesítettek, 2017-ben pedig már ennek a hatszorosát. A lendületet tovább fokozta az Internet of Things (IoT) – a dolgok internete – megjelenése, azaz az internetalapú technológiákkal működő teljesen automatizált ingatlanok megjelenése is.

Biztonságos, kényelmes és olcsó

Az okosotthonok funkciói elsősorban a biztonság, a komfort, valamint az energiatakarékosság szent hármasának szellemiségében működnek, és ezeknek a kifejezéseknek napjainkban már egészen más a tartalmuk, mint néhány évtizede volt. Az 1990-es nagy sikerű Reszkessetek, betörők! című vígjáték például kiválóan megmutatta, hogy az időnként felkapcsolódó lámpákkal vagy a hangosabb zenével imitált házibuli átmenetileg elriaszthatja a betörőket, az intelligens rendszerek azonban már messze túlmutatnak ezen. A mozgásérzékelők és a biztonsági kamerák azonnal jelzik, ha illetéktelenek közelítik meg az ingatlant, az adott applikáció segítségével pedig még távolról is pillanatok alatt ellenőrizhetjük, hogy időben hazaért-e a gyerekünk az iskolából, vagy a takarítónő mely szappanoperákkal múlatja az időt portörlés helyett. Egy hosszabb nyaralás vagy üzleti út esetén a fényerő-szabályozó és az időzítésfunkció segítségével mutathatunk életjelet az üres lakásban.

A rendszer a mindennapokat is megkönnyíti, azaz megszabadít a rutinszerű feladatok elvégzésétől: távozáskor figyelmeztet a nyitva hagyott ablakokra, erkélyajtóra, a felkapcsolva felejtett lámpákra és ki nem húzott vasalóra, és meg is oldja az adott feladatokat, sőt, igény esetén még a redőnyt is lejjebb eresztheti. Az okosotthon szenzorai folyamatosan figyelik az ingatlant, és a nem szükséges alkalmazásokat leállítják. Fogyasztói szokásoktól függően, a rendszerrel elért energiamegtakarítás mértéke elérheti akár a 10-15 százalékot. Jelentősen növeli a lakás kényelmi fokozatát, ha télen nem barátságtalan hidegre érünk haza. A fűtési rendszerek jelentős része már időzíthető ugyan, ám a megszokottól eltérő esetekre – elhúzódó munka vagy éppen egy elmaradt baráti találkozó – nem lehet mindig felkészülni, a mobiltelefononnal irányítható funkcióval ez a probléma is kezelhető. A forró nyári időszakban pedig a klímaberendezések távszabályozása segíthet. A rendszer, ha nem is korlátlanul, de bővíthető: azaz több fűtő- vagy hűtőegységet képes egyszerre kezelni, például külön állíthatjuk be a gyerekszoba és a vendégszoba hőmérsékletét. Intelligenssé varázsolhatjuk háztartási gépeinket is. Az okos hűtőszekrény pásztázza, mennyi tojás és felvágott van a polcon, az okosmosógép pedig az öblítő mennyiségéért felel. Az így kapott információk alapján a központi egység automatikusan elindítja a telefonos alkalmazás segítségével a bevásárlókosár összeállítását, majd leadja a rendelést is. Elsőre apróságnak tűnhet, mégis sokat számíthat a hangulatunkat érzékelő digitális képkeret, melynek színét kedvünk szerint váltogathatjuk. Az „okos” eszközök természetesen folyamatosan kommunikálnak egymással: ha például elkezdődik kedvenc csapatunk mérkőzése, a világító- vagy a redőnyöket működtető rendszer automatikusan csökkenti a fényt a helyiségben.

Kulcscsomó a telefonom
A villámgyorsan bővülő okosotthon-iparágban is találkozhatunk hazai sikerekkel. A Nold Technologies magyar startup 2016-ban dobta piacra Nold Open elnevezésű alkalmazását, melynek segítségével kulcsok, chipek és távirányítók helyett a felhasználónak csupán egy okostelefonra van szüksége ahhoz, hogy bejusson az általa használt kapuk és ajtók bármelyikén. Használata rendkívül egyszerű: a bluetoothos vezérlőeszköz megvásárlásra után egy app­li­káció segítségével a tulajdonos virtuális kulcsot adhat az általa kiválasztott embereknek, akiknek így a bejutáshoz nem kell rendelkezniük a fizikai megfelelővel. A Nold Open emellett alkalmas riasztóberendezések és medencefedők vezérlé­sére is. A fejlesztés elsősorban a rendszeresen más és más vendég részére kiadott Airbnb-lakások esetén jelent előnyt: egyrészt nem kell valakit külön foglalkoztatni azért, hogy minden alkalommal átadja a vendégeknek a kulcsot, más­részt így nem fogja számtalan idegen ember megismerni a társasház kapukódját, és attól sem kell tartani, hogy a kulcsot lemásolják, a hozzáférést pedig a tulajdonos a látogatás után azonnal megszüntetheti. Az alkalmazást időkorláttal is lehet használni, ez elsősorban akkor hasznos, ha például a futár olyan időpontban érkezik, amikor nem tudják fogadni. Az app használata ingyenes, viszont az üzleti életben előnyöket nyújtó prémium funkciók eléréséhez előfizetés szükséges. A szolgáltatást elsősorban lakossági ügyfelek használják, de számos szervezet vagy cég – így a Biohair, a Budapesti Metropolitan Egyetem vagy a Máltai Szeretetszolgálat – is megtalálható az előfizetők között.
A startup 2017-től már külföldön is terjeszkedik, jelen van a többi között Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Német­országban és a Benelux-államokban is.

A technika fejlődésének köszönhetően a rendszer még az egészségünkért is felel. Az úgynevezett levegőminőség-monitor szenzorai figyelemmel kísérik a levegő összetételét, szén-dioxid-szintjét, páratartalmát, és jelez az okostelefonunknak, ha bármelyik érték problémás. A személyi orvosi riasztórendszerek lehetővé teszik, hogy az otthonukban tartózkodó sérült vagy beteg segítséget tudjon kérni. Az okosotthon abban is komoly asszisztenciát nyújt, hogy a problémákat akár már előre jelzi. Az okosszenzorok például arra is figyelnek, ha a lakás olyan részein van víz, ahol nem kellene lennie, és erre azonnal figyelmeztet is, így jó esetben nem késő este kell szerelőt keresnünk az interneten, hanem már napközben. Ez a szolgáltatás különösen a vidéki házak és nyaralók esetében hasznos, mert a tulajdonosnak nincs lehetősége, hogy rendszeresen és személyesen ellenőrizze az ingatlant. Egy okosotthon a kertben is segít: az automata öntözőrendszerek emberi felügyelet nélkül is kiválóan elvégzik a kertészek munkáját. Csupán be kell programozni az öntözésvezérlőket, és azok a megadott időben elkezdik a locsolást. A szolgáltatás a meteorológiai előrejelzések alapján módosíthatja az eredeti terveket, de a talajnedvesség-érzékelővel tovább finomíthatjuk az öntözési szokásainkat. A kertek szerelmesei még a nyaralás alatt is egy okostelefon vagy táblagép segítségével bármikor rátekinthetnek a növényekre, és nyugtázhatják az állapotukat.

Rés a pajzson

Napjainkban már számos egységesített szabványt dolgoztak ki a fejlesztők, ennek köszönhetően a gyártók már olyan termékeket tudnak piacra dobni, melyek márkától függetlenül integrálhatóak ugyanabba a rendszerbe. Természetesen vannak kivételek, vagyis egyes cégek eszközei kizárólag a saját berendezéseikkel képesek együttműködni, ezért vásárlás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni az adott okoseszköz kompatibilitásáról. A szkeptikusok szerint ko­moly biztonsági kockázatot jelent a telefonunk elvesztése, hiszen az applikációk irányításával illetéktelenek kikapcsolhatják a biztonsági érzékelőket és könnyen bejuthatnak az otthonunkba, vagy a hac­ke­rek megismerhetik vásárlási szokásainkat, netán anyagi helyzetünket. Ez a kockázat azonban sosem zárható ki, hiszen kulcscsomónk, pénztárcánk vagy éppen irataink elvesztése hasonló következményekkel jár. Egy biztos, ha a tulajdonos azzal szembesül, hogy mobilja illetéktelenekhez került, egyszerűen és gyorsan letilthatja az applikáció használati jogosultságát. Jól láthatjuk, hogy az okoseszközök rohamos fejlődésével a mindennapi rutinfeladatok száma folyamatosan csökken, az így felszabaduló időnket pedig szórakozásra, pihenésre fordíthatjuk.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka