2016. június: portré, atomenergia, tudomány, egyetem, it, anyagtudomány, innováció, vízgazdálkodás, zöldkörnyezet, megújuló energia
2016. június 1.

Szerző:
Szegedi Imre

Mit hoz a jövő?

A május közepén előkerült – nem nyilvános – uniós tervezet szerint az Európai Bizottság az atomenergia használatára ösztönözné tagjait. Sőt, a tagállamok szorosan együttműködnének az új típusú reaktorok kifejlesztésében és építésében. A hírt megszellőztető német hírportál, a Spiegel szerint Brüsszel uniós pénzzel is javítana a finanszírozási feltételeken: az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (EFSI), valamint az EU tudományos kutatásokat támogató programjaiból érkezne forrás a fejlesztésekre. A bizottság egyebek mellett az úgynevezett mini-atomerőművek megalkotását forszírozza, az első ilyen erőmű legkésőbb 2030-ban működne.

A német kormány tagjai azon nyomban felháborodtak a terveken, hiszen azok szöges ellentétben állnak a berlini kabinet utóbbi években követett politikájával. Németország a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után indította el úgynevezett energiapolitikai fordulatát, amely az atomerőművek leállítását és felszámolását jelenti. A kieső kapacitást megújuló energiákból pótolják. A németek az utolsó atomerőművet 2022-ben állítják le.

Napjainkban tizennégy uniós tagország használ atomenergiát, ezekben összesen 129 reaktor működik – a blokkok átlagéletkora harminc év. Azaz nem a legfiatalabbak. Franciaországban, Finnországban és Szlovákiában jelenleg is épülnek atomerőművek. E havi magazinunk a témával foglalkozó, Atomerőművek biztonsága című cikkében nyilatkozza Holló Előd nukleáris biztonságtechnikai szakértő, hogy amíg megoldatlan az energiatárolás, addig szükség van az atomenergiára. Mert előfordul, hogy nem fúj a szél és nem süt a nap, márpedig ilyenkor is szükség van elektromos energiára. A rohamosan fogyatkozó fosszilis készleteken túl az atomenergia hasznosítása jelent átmeneti megoldást energetikai problémáinkra.

Örülni semmiképpen sem kell az atomnak, de amikor olyan híreket hallunk, hogy az elmúlt év valamennyi hónapjának átlaghőmérséklete globális mértékben meghaladta a korábbi csúcsokat, akkor gondoljunk arra, hogy az atomerőművek üvegházhatásúgáz-kibocsátása minimális.

Szakértők üzenik: Brüsszel az orosz földgáztól való függés csökkentését és a klímavédelmi célok teljesítését támogatná a nukleáris energia használatának ösztönzésével. A javaslatot még nem véglegesítették, és továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik a döntés az atomenergia használatáról. Az egyik oldalon a németek, a másikon (mások mellett) a franciák állnak.
Meglátjuk, mit hoz a jövő?•

 
Innotéka