2016. március: jegyzet, egyetem, portré, anyagtudomány, tudomány, fenntarthatóság, innováció, megújuló energia, zöldkörnyezet, it, kiállítás/konferencia
2016. március 4.

Szerző:
B. Szabó Edina

Fotó:
Forrás: www.notebookspecialista.hu

Mobilitás, erő, hatékonyság – laptopkörkép

Az információtechnológia, a mindennapi kommunikáció, az időmenedzsment vagy akár a családi szórakozás céljára választott eszközök esetében egyre lényegesebb a pontos célmeghatározás: milyen feladatokra, mikor, milyen környezetben, hálózatban vagy offline kívánjuk-e használni azokat. Az IoE (Internet of Everything, azaz a „dolgok internete”), az ipari mennyiségű információhalmaz, a személyes adatfeldolgozás egyre inkább a célirányos eszközválasztás felé tereli a felhasználókat.


Míg évekkel ezelőtt a mobilitást többnyire a laptopok jelentették, mára több eszköz is csatlakozott e termékcsoport mellé. És bár azok fejlesztése az informatika egy fejlődéstani pillanatáig megtorpant, a gyártók hamarosan ismét felvették a versenyt, még ha elsőre inkább egyfajta alkalmazkodásnak tűnik ez, mintsem áttörések sorozatának. Az okostelefonok és tabletek rengetegében néha eltűnni látszó mobilgépeket, a laptopokat vettük górcső alá, és ennek kapcsán jelenükről, a fejlesztési irányokról és az elvárásokról is beszélgettünk Mihály Péter, aki több, mint tíz éve a hazai notebook-kereskedelem szakértője.

Kezdjük egy fontos kérdéssel: érdemes-e manapság laptopot venni?

– Na igen… Néhány éve ez már felmerült, amikor egy ideig úgy látszott, hogy a tabletek ki fogják szorítani a laptopokat. Az első időkben az elemzők előrejelzései azt mutatták, hogy a laptopok egyszerűen eltűnnek, mert minden felhasználói területen, minden tevékenységre ezeket az új eszközöket fogjuk használni. Azért ma már világos, hogy tableten nem lehet mindent megoldani… Tartalomfogyasztásra például nagyon jó, szerintem a legtöbben arra is használják, vagy azon olvasnak könyvet, és általában a gyerekek is azon játszanak.
Nagyon sok évre előre természetesen én sem merek jósolni, hiszen ki tudja, mit fog addig kitalálni mondjuk az Intel vagy éppen a Microsoft, hiszen itt is, ott is nagy erővel dolgoznak a fejlesztéseken. A Microsoft például rendszeresen viszi a partnereit „jövőbemutató” túrákra, ahol rendkívüli és izgalmas dolgokat láthatunk. Annyi biztos, hogy ezek a gépek teljesen beköltöznek a lakásunkba, és a berendezés részét fogják képezni. Emellett nem tudom elképzelni, hogy mondjuk három év múlva ne a laptopomon dolgozzak, mert ennél kényelmesebb eszközt nehéz lenne találni levélíráshoz vagy táblázatszerkesztéshez. Ugyanakkor az említett tartalomfogyasztás biztosan az okostelefonok és a tabletek irányába tereli a felhasználókat. Közösségi oldalakat például én is szinte csak a telefonon vagy tableten nyitok meg.

Ez azt is jelentheti, hogy otthoni felhasználásra a laptopokat nem kell majd fejleszteni? Butulhatnak az otthoni gépek?

– Alapvetően három szegmensre oszthatjuk a gépek felhasználási területét. A gamer, játékos gépek egyre durvábbak lesznek, akár erő, akár ár tekintetében, hiszen közel egymillió forintos gépek is vannak már. Dizájn, felhasznált anyagok, erő – ezek mind fejlődni, nőni fognak. A gamer gép mindig külön kategória, annyi biztos, hogy maradnak és fejlődnek, nem csak a PC-ké a jövő a játékos gépek terén. Emellett a konzolok is egyre komolyabbak, és a tévék képernyője mellett sok játékos van még, aki inkább a jól felépített laptopján szeret játszani.

Játékos és brutális: DELL Alienware 17 Notebook
Igen, ez például olyan gép, ami sok gamer, nagyjátékos álma, kívül-belül komoly erőt képvisel. A magnéziumötvözet vázra épített tartós, eloxált alumíniumkeret, a lopakodószerű dizájn lenyűgöző, a hőháztartás kezelhetősége maximális teljesítmény mellett is megoldott. Ezt új technológiák sorával is biztosítja: opcionális 4. generációs, túlhajtott (tuningolt) Intel® Core™ i7 négymagos processzorok gondoskodnak a győzelemhez szükséges sebességről, opcionális NVIDIA® GeForce® GTX 880M grafikus kártya és a 8 GB GDDR5 grafikus memória garantálja a versenyelőnyt. A hang közvetlenül a laptopból érkezik moziminőségben, a kijelző tükröződés­csökkentő bevonattal, full vagy Truelife full HD 3D panellel ellátott.
Jellemzők
Gyártó: DELL
Processzor: Intel® Core i7 6820HK (2,7–3,6 GHz)
Memória: 16 GB DDR3 1600 MHz
Kijelző: 17,3” Full HD LED matt IPS 16 : 9 (1920 × 1080)
Háttértár: 256 GB SSD + 1 TB 7200 RPM HDD
Operációs rendszer: Windows 10 Home (angol)
Méret: 3,56 × 29,9 × 48,46 cm
Súly: 4,1 kg

Az üzleti gépek területe más, mert esetükben alapvetően a produktivitás a fontos, egy ilyen géppel termelni, dolgozni kell. Így teljesen egyértelmű, hogy például a billentyűzetnek maradnia kell, de azért az érintőkijelző nagyon sokat jelent itt is… Lassan fél éve használok ilyen notebookot, és egyszerűen lenyűgözött. Ma már magától értetődő, hogy míg előttem van a billentyűzet, a tartalmakat már nem a touch paden vagy egérrel lapozom, hanem hüvelykujjal a kijelzőn. A szoftvergyártók – az operációs rendszerek területén kiemelt helyzetű Microsofttal az élen – elsősorban az egyszerűségre, a felhasználói tevékenység minimalizálásra törekednek. A touch screennel és a letisztult, nagy gombos felületekkel egyre inkább a kevesebb munka végzése felé terelik a felhasználókat.

Üzleti és nagyon komoly: HP ZBook 14
A HP Ultrabook modellje minden igényt kielégít, ami elvárható egy mobil munka­állomástól. Könnyű, 3D grafikát használó, nagy teljesítményű, természetesen opcionálisan választható 10 pontos multi-touch érintőképernyője és számos portja van. Stílusos megjelenést biztosít bármilyen környezetben, de a legütősebb jellemzője mégis a folyamatos csúcsteljesítményre való képessége azzal együtt, hogy masszív, nagyon vékony és könnyű.
Jellemzők
Gyártó: HP
Processzor: Intel® Core™ i5-4300U (Dual-Core, 1,9–2,9 GHz)
Memória: 4 GB DDR3 1600 MHz
Kijelző: 14” Full HD matt LED 16:9 (1920 × 1080)
Háttértár: 750 GB 7200 RPM HDD
Operációs rendszer: Windows 7 Professional + Windows 8 Pro DVD (Windows 10-re frissíthető)
Méret: 2,1 × 23,7 × 33,9 cm
Súly: 1,59 kg

Az otthoni felhasználással kapcsolatban az az érdekes – legalábbis minden efelé mutat –, hogy a gépek hagyományos felhasználásától függetlenül egyre inkább a „dolgozz mindenhol!” stílus felé terelnek minket a fejlesztők. Természetesen van, aki csak otthon mozgatja a gépét, ám én már mindenhova viszem magammal. Az üzleti és az otthoni felhasználók csoportja tehát összeolvad. De az otthoni felhasználás egy másik csoportjába tartoznak például a háztartásbeli felhasználók is, ezt is szűkíthetjük tovább, mondjuk azon édesanyák körére, akik a laptopot kommunikációra vagy anyaggyűjtésre használják. Egyre népszerűbbek a 2 in 1, szétszedhető laptopok, a laptop és tablet egyben megoldások: minden helyzetben kényelmes, akár a receptet kell nézni a konyhában, sátorrá hajtogatva hozzá, akár leválasztva a végeredmény fotózásához, klaviatúrafüggetlen tabletként használva. Ráadásul ezek igen strapabírók is, a felületük is egyszerűen letörölhető. Szóval nem, nem butulnak, csupán más ütemben és más fontossági szempontok szerint fejlődnek.

Otthoni és kényelmes: Lenovo Yoga 500
Az említett 2 in 1 megoldás, tablet + számítógép egy eszközben. Négy munkastílushoz is passzol – laptop, tablet, álló és sátor mód –, Dolby™ Home Theatre™ hangszórókkal, 14” vagy 15,6”-os képernyővel, 10 pontos multi-touch kijelzője és a 360 fokos képernyőforgatási mód pedig kiváló felhasználói élményt nyújt bármilyen helyzetben.
Jellemzők
Gyártó: Lenovo
Processzor: Intel® Core™ i5-5200U (Dual-Core, 2,2–2,7 GHz)
Memória: 4 GB DDR3 1600 MHz
Kijelző: 14” Multi-Touch FullHD fényes LED (1920 × 1080)
Háttértár: 500 GB 5400 RPM + 8 GB SSHD
Operációs rendszer: Windows 8.1 operációs rendszer (Windows 10-re frissíthető)
Méret: 2,155 × 24,0 × 34,0 cm
Súly: 2,15 kg
A laptopok túlmelegedése kapcsán várható javulás?

– Főként a régebbi vagy alap lakossági felhasználásra szánt modellek esetében következhet be hamarabb a jól ismert felforrósodás – ha például munka közben eltakarjuk a szellőzőnyílást a lábunkra tett gépnél –, ami jó esetben csak leállással, lefagyással, rosszabb esetben teljes kikapcsolással és akár jelentős pihenőidővel járhat. A gépek túlmelegedése nagyban függ az energiatakarékosságuktól. Ha a gép sokat dolgozik, sok energiát használ fel, akkor egyre melegebb lesz. Otthoni környezetben pedig, ahol a PC-ket kiszoríthatják a laptopok, érdemes figyelembe venni, hogy ezek, az asztali gépekkel szemben, valószínűleg nem a mindennapos, 24 órás bekapcsolt állapotra vannak kitalálva. Az Intel például jelenleg is alacsony energiafelhasználású processzorokat fejleszt, amelyek legnagyobb előnye az, hogy egyre kisebb méretben, vagyis egyre kisebb helyen képesek ugyanazt a hűtést produkálni, mint elődeik. A hűtés igen nagy kihívás a laptopfejlesztés területén, és az irány egyértelműen a ventilátorok száműzése a rendszerből. Vagyis az a cél, hogy a gépek olyan kis energiafelhasználásúak, ezáltal alacsony hőtermelésűek legyenek, hogy ventilátoros, külső hűtésre egyáltalán ne legyen szükség.

A játékos gépeken kívül ezt nem is lehetetlen megoldani, a szoftverek fejlődése pedig szintén ezt a tendenciát erősíti. A Windows 10-re való átállás például azért érdekes, mert – amellett, hogy a processzorgyártók egyre erősebb processzorokat, hardvereket gyártanak – világosan látható, hogy az utóbbi években már az energiatakarékosság is nagyon fontos. Fontos, hogy a gépünk akkumulátora mekkora energiafelhasználás mellett milyen hosszú ideig bírja, hogy emellett mennyire vékony és felhasználóbarát. Utóbbi ebből a szempontból azt az elvárást mutatja, hogy az újabb operációs rendszerek a gyengébb eszközökön is kiválóan teljesítsenek. Így például a már említett Windows 10-es jóval kevesebb erőt igényel, mint például a korábbi Windows 7-es, ezért a rendszerfrissítés nem feltétlenül, vagy inkább egyáltalán nem igényel erősebb gépet. Régebben egy Windows ugrás azért megkövetelte a hardvercserét, ma már nem erre haladunk.

Merre haladunk?

– Ahogy én látom, valóban a felhasználóbarátság az elsődleges cél. Elegendő a piacvezető Windowsra vetni egy pillantást, megnézni, hogyan nézett ki két vagy három verzióval korábban. Minden ebbe az irányba mutat, az Android, az iPhone és minden mobilos megoldás. A felhasználók ma már nem szeretnék beleásni magukat a technikai részletekbe, nemigen nem érdekli őket a „hogyan” – a lényeg a használat. Mivel a technika amúgy is gyorsan változik, a legtöbben nem is tudják, milyen processzor most éppen a menő, egyáltalán mi a különbség egyik vagy másik között. Az átlagos felhasználót meg pláne nem érdekli. Előbb-utóbb pedig a funkciók sora is letisztultabbá válik, hogy olyan készülékeket tudjunk választani, amelyeken csak azt találjuk meg, amire valóban szükségünk van.
Lassan ideérnek a gesztusvezérelt technológiák is, az arcfelismerésen alapuló programok, mint például a 3D kamerára épülő RealSense megoldás az Inteltől, de már televízió is működik így. Egyelőre inkább „menőzésnek” tűnhet, mint szükséges megoldásnak, de ha belegondolunk, a gesztusokkal, szempillantással vezérelt eszközöknek is van bizony felhasználói köre.
Biztonsági szempontból az arcfelismerő programok mellett megjelent a vénaszkenneren alapuló feloldás, ami ugyanolyan egyedi módon azonosítja a felhasználót, mint az ujjlenyomat vagy a retinaszkennelés, ugyanakkor sokkal hatékonyabb azoknál. A Fujitsu saját PalmSecure technológiáját már egyes laptopjaiba is beemelte.
Az általam használt gépnek például ujj­lenyomat-ellenőrző funkciója van, és sosem volt még vele gond, és engem igencsak meg­nyugtat ez a biztonsági protokoll. A másodlagos nyitásra jelszavas lehetőség van – természetesen nem zárnak ki a hardveres nehézségek a gépemből –, de erre még nem volt szükségem.

Mi a tapasztalat, a felhasználók kora vagy neme például befolyásolja a választást?

– Bizonyos szempontból igen. Fontos látni, hogy az idősebbek is egyre nyitottabbak a technológia iránt. Míg a gyerekek többnyire tabletet használnak, ha választhatnak, addig az idősebbek egy kényelmes notebook minden lehetőségét kihasználják a családdal való kapcsolattartásra, kedvenc tartalmaik gyűjtésére, legyen szó szerelési útmutatókról, receptekről vagy családi fotókról. Részükről extra igények azonban nemigen merülnek fel, többnyire az átlagos méretű eszközöket keresik, nem vágynak se a túl kicsi, se 17 colos nagy kijelzőre, a gépekre pedig nagyon vigyáznak, nem tervezik cserélgetni azokat, és nem is nagyon mozgatják még lakáson belül sem.
Egyébként pedig a nők és a férfiak teljesen másként választanak gépet. Mások a szempontjaik. A férfiaknak is fontos, hogy jól nézzen ki a gép, passzoljon a stílusukhoz, viszont pontosan tudják, hogy emellett mit szeretnének a laptopjukban látni, azaz hardver oldalról felkészültebbek. A női vásárlók pedig kifejezetten a felhasználói oldalról közelítenek, vagyis inkább szoftver oldalról – mire tudják használni. Hogy ez hardverben hogyan valósul meg, azt a szakemberekre bízzák. És mivel annyira az életünk része lett a laptop és a notebook, hogy úgy tűnik, van valami, ami mindenkinek egyformán fontos: amikor kiveszem a táskámból a gépemet egy tárgyalás előtt, üzleti ebédnél vagy egy kávézóban, akkor az bizony jól nézzen ki…
A gyártók a kiegészítő eszközöket is igyekeznek megjelenésükben is a már elérhető gépekhez alakítani, ami egyelőre elsősorban a méretükben mutatkozik meg, de a mi nézőpontunkból most nem is a szín és a dizájn az elsődleges.

Milyen kiegészítők fontosak a laptopok esetében?

– Üzleti felhasználásnál van talán kifejezetten szükség néhányra, ilyen például egy megbízható dokkoló. Jómagam egy 14 colos gépet viszek magammal mindenhova, reggeltől az üzleti ebéden, kávézáson át a napom végéig. A dokkoló, bár költséges, rendkívül kényelmes megoldás. Ha a felhasználók sokat mozgatják a gépüket – nem csupán irodán vagy lakáson belül, hanem valóban mindenhova magukkal viszik –, szükség lehet egy központi egységre, amely adott esetben akár asztali gépet varázsol a laptopból, vagy amelyen olyan csatlakozók is vannak, ami a laptopon gyárilag nincsen. Többféle dokkoló létezik, a gyártók általában a felsőbb kategóriás gépek mellé alapból ajánlják a megfelelőt a munkavégzés és a felhasználói élmény maximalizálására.

HP 2013 UltraSlim dokkolóegység
Ha a Lenovo Yoga 500 laptopot választjuk, érdemes dokkolót is venni hozzá, ahogyan az a cikkből kiderült. A HP 2013 UltraSlim például tökéletesen illik hozzá, segítségével gyorsan és egyszerűen bővíthetjük a képernyő-, hálózati és eszköz­csatlakoztatási lehetőségeinket.

A Lenovo pedig már készített olyan független dokkolót is, amely kompatibilis a gyártó saját, különböző szériás gépeivel is, nincs szükség minden gépbeszerzésnél új eszköz vásárlására. A dokkolók, igény szerint, lehetnek kisebbek vagy nagyobbak, a lényeg, hogy rengeteg olyan csatlakozóval vannak ellátva, amire a géphasználat során a felhasználónak szüksége lehet.

Apropó csatlakozók. Hogy követik a szab­vány­változásokat az eszközök?

– Nagyon lassan… bár a szabványok gyorsan változhatnak, a felhasználókhoz ettől függetlenül lassan érnek el. Például az USB portok zömmel még 2.0 verzióban találhatók meg, a felső kategóriás gépeken esetleg van 3.0, de igazán átalakítókkal vagy dokkolókon keresztül tudjuk teljesen kihasználni az USB 3.0 teljesítményét. Ez a szabvány néhány éve lett elfogadott, gyakorlatilag megtízszerezte a teljesítményt, viszont a 3.0 pendrive – ami ugyan a korábbi portokon is használható – csak 3.0-s porton képes ezt a tízszeres sebességet biztosítani.
Más esetekben a hagyományosan elfogadott szabványokat használjuk a világ többi részéhez hasonlóan, mint a monitorcsatlakozáshoz HDMI vagy a DisplayPort, amelyek egymásba is átalakíthatók. A gyár­­tók vagy ezt, vagy azt használják, nincs egységes szabály, a felhasználók pedig természetesen megvásárolják a szükséges átalakítókat, ha kell…

Mi az, aminek örülne a fejlődést illetően?

– Annak örülnék, ha nem lenne ekkora választék az egyes márkákon belül, mert ez sem nekünk, sem a vásárlóknak nem jó. Jó lenne, ha nem cserélődnének gyorsan a cikkszámok, ennek követése szintén gondot okoz. Jó lenne, mondjuk, több dizájnergépet látni, ilyen spéci modell sajnos csak néhány évente érkezik, vagy egyedi kiegészítőket. Viszont a gyártókhoz nagyon lassan jutnak el a mi igényeink, emiatt a jövőben az egyedi megoldások érdekében azt tehetjük, amit eddig. Folytatjuk tovább a minél testreszabottabb megoldások keresését és ajánlását.•

 
2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017

Innotéka