2011. július: nanotechnológia, jegyzet, portré, tudomány, egyetem, biofizika, biotechnológia, mikroszkópia, orvostudomány, it, innováció, disszemináció, zöldkörnyezet, megújuló energia, hulladékgazdálkodás, paragrafus
2011. július 8.

Szerző:
Roska Tamás akadémikus, egyetemi tanár

Molekuláris, orvosi és infobionika – új tudomány és technológiai terület

A kutatás új területének és minőségének kibontakozásával találkozhatunk a 21. század hajnalán. Két csúcstechnológiának a találkozásáról van szó: az elektronika-számítástechnika (információs) technológiák és a biotechnológiák szinergiájáról. Ennek hatására néhány év múlva gyökeresen átalakulnak a kórházakban az elmúlt évtizedekben használt orvosi technológiai eszközök.


A bionika négy diszciplináris alapja: a molekuláris biológia; az elektromágnesség és fotonika a mikron- és nanométeres tartományban; az elektronika és információs technológia egyes részei, valamint az idegtudomány. Ezek a diszciplínák a medicina egyes komplex diagnosztikai és terápiás eszközeiben a modern orvoslás új technikáit alakítják ki.
E technikákban meghatározóak a gyenge elektromágneses kölcsönhatások az élő anyag és a mesterséges eszköz között. Így olyan gépek építhetők, amelyek az élő anyag mozgásait kísérő fizikai jelenségeket már molekuláris szinten is érzékelik és megjelenítik, illetve az élő anyaggal kölcsönhatásba lépő programozott pici gépeket építhetnek be az élő szervezetbe.

  • Új molekuláris és sejtszintű képalkotó­rendszerek egész sora van már használatban és még születőben (CT, MRI, ultrahang, két-foton mikroszkópia, digitális sztetoszkóp stb.).
  • Új lehetőségek nyílnak intelligens „protézisek” kidolgozására. Ilyen például a halló protézis vagy egy mozgató protézis.
  • Egy orvosi-biokémiai laboratórium egy chipen, mikrofluidikával. Ilyen példa
  • a DNS-meghatározó génchip vagy akár egy egyszer használatos, adott betegség jelenlétét három perc alatt detektáló eszköz.
  • Ugyancsak fontosak az elektromágneses sugárzással működő új terápiás és diagnosztikai eszközök.
  • Megjelennek a szervezetbe épített, ott folyamatosan működő szimbiózisok. Ilyen például egy agyi régiót folyamatosan gerjesztő „pacemaker” vagy egy testbe épített gyógyszeradagoló.
Mikrofluidikai fókuszáló és keverő (AnaFocus Eye-RIS TM celluláris vizuális mikroprocesszorral)

Ezeket az új technológiákat, új termékeket és szolgáltatásokat azonban már nem olyan szakemberek értik és tervezik, mint a múlt században képzett egyetemisták. Ehhez egy új, multidiszciplináris alapképzés is szükséges. Ez indult meg sikeresen, talán elsőként Európában, a Józsefvárosban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán – a Semmelweis Egyetemmel együttműködve –, ahol nemsokára végeznek az első harmadévesek.
A Jedlik Laboratóriumban, a Kar kutató­intézetében több mint 50 doktorandusz dol­gozik ezeken a témákon is. Eredményei­ket bemutatták a Karon rendezett 2011-es országos TDK döntőjében, s elolvashatók a Kar honlapján (www.itk.ppke.hu), valamint évente publikáljuk a Jedlik Laboratórium és a Doktori Iskola angol nyelvű kiadványában.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka