2018. március: jegyzet, orvostudomány, portré, neutronkutatás, tudomány, atomenergia, energiagazdálkodás, egészségipar, innováció, közlekedés, egyetem, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, megújuló energia, agrárium, kiállítás/konferencia, it
2018. március 1.

Szerző:
Bencze Áron

Működő ökoszisztéma a Kárpát-medencében

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) az elmúlt két és fél évben olyan ökoszisztémát épített ki, amely jelentősen hozzájárul a határon túli vállalkozások verseny- és exportképességének növeléséhez – szögezte le Oláh Zsanett. A Kereskedőház vezérigazgatóját az elmúlt időszak eredményeiről és a határon túli vállalkozások innovációs lehetőségeiről kérdeztük.


Oláh Zsanett
2015-ben hozták létre a Kereskedőház 100 százalékos tulajdonában lévő Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft.-t. Mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kezdeményezés?

– A magyar vállalkozásoknak az elsődleges exportpiacot hagyományosan a régió országai jelentik, és ez az exportszámokban is tükröződik, hiszen a teljes magyar export mintegy egynegyede irányul a szomszédos államokba. Amikor a hálózat elkezdte működését, elsődleges célként azt fogalmaztam meg, hogy ne csak a korábban működő, egyirányú tevékenységeinket erősítsük, hanem egy olyan ökoszisztémát hozzunk létre, amelyben a Kárpát-medencei vállalkozások egymással közösen tudnak sikereket elérni. Hogy ezek a vál­lalkozások ne a versenytársat lássák egymásban, hanem mindkét fél számára előnyös együttműködések alakuljanak ki. Ehhez arra van szükség, hogy a határ mindkét oldalán lévő vállalkozások közösen, egymás tevékenységét kiegészítve, egy harmadik piacon váljanak versenyképesebbé. Hittem abban, hogy ezzel nemcsak fokozni tudjuk Magyarország és a régió országai közti gazdasági kapcsolatokat, de egyben dinamizáljuk is a határokon átívelő magyar-magyar üzleti és gazdasági együttműködéseket. Az új szemlélet gyakorlati megvalósításához időre és rengeteg munkára volt szükség, de a megálmodott együttműködés egyre komolyabb eredményeket tud felmutatni.

Mekkora volumenben kötöttek üzletet hazai vállalkozások és a környező országok vállalkozásai a Magyar Nemzeti Keres­ke­dőház Közép-európai Irodahálózatának közvetítésével?

– Az irodahálózat létjogosultságát egyértelműen igazolja, hogy az első képviselet megnyitása óta mintegy 5,5 milliárd forint értékű üzlet valósult meg a Kereskedőház közreműködésével. Emellett közel 200 szakmai programot és nyolc, a régióban rejlő üzleti lehetőségeket bemutató roadshow-t szerveztünk, ezen túlmenően pedig partnereink számára kiállítási lehetőséget biztosítottunk Közép-Európa valamennyi meghatározó szakkiállításán, vásárán. Az MNKH szolgáltatási portfóliójának jelentős részét elérhetővé tette a határon túli partnerei számára, a többi között az üzleti lehetőségek és nemzetközi partnerek felkutatását, a szakkiállításokon történő cégképviseletet, a kiállításokra felkészítő és külkereskedelemtechnikai tréningeket, üzletember-találkozók és tárgyalások szervezését vagy éppen a célországokra vonatkozó naprakész gazdasági, jogi és piaci információk biztosítását.
Több mint 3000 külhoni vállalkozással alakítottunk ki napi szakmai együttműködést 2018-ra, ez a szám pedig még emelkedhet, hiszen továbbra is kutatjuk a nemzetközileg is versenyképes termék- és szolgáltatási portfólióval rendelkező magyar vállalkozásokat. Eredményeink tendenciája előremutató: tavaly 2,1 milliárd forintot értünk el, és az utolsó negyedévben már havonta 300-400 millió forintnyi üzlet megvalósításában vettünk részt.

Kárpát-medencei Gazdasági kiállítás és konferencia, Hajdúszoboszló, 2017. március 16–17.
Milyen szektorok és mely régiók teljesítettek kiemelkedően?

– Érthető módon az eredményeink egyenes arányban állnak a határon túli területek nagyságával, azaz csak Erdély és a Partium tekintetében realizálódott az üzletkötéseink mintegy fele. Romániai irodáink 2,7 milliárd forint, a nagyváradi iroda pedig több mint egymilliárd forint eredményt ért el. Sok esetben mi csak az első üzletkötésnél vagyunk jelen, az együttműködés kialakítása után a rendszer már a Kereskedőház nélkül is tud működni. Az egyik legnagyobb eredmény számomra az, hogy a Kárpát-medencei magyar vállalkozások előtt megnyílt az út: egy erdélyi vállalkozás például először Magyarországon hozott létre leányvállalatot, most meg már a Felvidéken terjeszkedik, míg egy vajdasági cég Erdélyben vetette meg a lábát.
Ami az iparágakat illeti, elsősorban az agrár- és élelmiszeripar területén vagyunk erősek, nemcsak termékek, de technológia szintjén is. Vajdaságban a gépipar, míg Erdélyben a bútorgyártás dominál, a felvidéki vállalkozások pedig elsősorban a szolgáltatások területén mutatnak nagyobb aktivitást.

Indagra Food kiállítás, Bukarest, 2017. október 25–29.
Tervezik új irodák nyitását a Kárpát-medencében?

– A közép-európai hálózatnak Szlovákiában és Romániában hét, Horvátországban, Ausztriában, Szlovéniában egy, Szerbiában és Ukrajnában két-két, illetve Krakkóban egy irodája van. Azaz nyolc országban 22 irodánk működik, ami teljes le­fedettséget biztosít számunkra a határon túli magyar lakta területeken. A lengyelországi kirendeltség a két nemzet közötti tradicionálisan jó viszony mellett a V4-es együttműködés további erősítését is szolgálja.

Hogyan jelenik meg a Kereskedőház határon túli vállalkozások számára is elérhető programjaiban az innováció?

– Tavaly év végén elindítottuk a Kárpát Agri kezdeményezésünket, amely a Digitális Exportstratégia keretében a Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a Digitális Jólét Program közreműködésével, valamint az Agrárinformatikai Klaszter társszervezésében valósul meg. A program célja egy olyan, a Kárpát-medencében megvalósuló digitális-mezőgazdasági ökoszisztéma létrehozása, amely hozzájárul a gazdálkodók agrárinformatikai kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a kis- és középvállalkozások üzleti tevékenységeinek támogatásához is. Emellett komplex smart city szolgáltatási csomagot dolgoztunk ki, ezzel üzleti lehetőséget teremtve a kiforrott technológiával, termékekkel rendelkező magyar fejlesztőcégeknek, amelyek képesek intelligens megoldásokat biztosítani a városi működés hatékonyabbá tételéhez. Programjaink mellett van azonban egy másik fontos feladatunk is. Még az idén be szeretnénk fejezni azt a felmérést, amelyet a Kárpát-medence országaiban indítottunk el annak érdekében, hogy megismerjük: az adott országrészeken milyen érettségi fokon állnak az innováció tekintetében a határon túli magyar vállalkozások. Ennek ismeretében ugyanis még komplexebb szolgáltatásokat tudunk nyújtani nekik a jövőben.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka