2018. április 4.

Szerző:
S. I. K.

Nagyvadak a rendszerváltozás tükrében

A rendszerváltozás Közép- és Kelet-Európa-szerte befolyásolta a vadon élő nagyvadak populációinak növekedési ütemét, azonban a kihívásokra eltérően reagáló térségekben másként jelentkezett a közvetlen hatás.


A Közép- és Kelet-Európa kilenc országát érintő kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy kifejtett-e valamilyen közvetlenül érzékelhető hatást a jávorszarvas, a vaddisznó, a gímszarvas, az európai őz, a barna medve, az eurázsiai hiúz és a farkas populációira ez a gazdasági szempontból bizonytalannak számító időszak.

A Frontiers in Ecology and the Environment szakfolyóiratban megjelent friss tanulmány szerint – melynek egyik társszer­zője dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének igazgatója – az egyes vadak populációi gyors csökkenést mutattak azokban az országokban, ahol a rendszerváltozást követő reformok lassabban érvényesültek, ahol viszont gyorsabb volt az átmenethez való alkalmazkodás, ott a nagyvadállományok is gyorsabban növekedtek. A vizsgált adatok szerint Ukrajnában és a balti államokban a vadászat kedvelt célpontjaivá váltak a csülkös vadfajok az 1990-es években, Lettországban pedig a korábban megművelt földterületek felhagyásával és a csökkenő táplálékforrásokkal hozható összefüggésbe a vaddisznóállomány csökkenése. A litván területeken élő jávorszarvasok populációinak csökkenése arra vezethető vissza, hogy vadászatukat – korábbi elszaporodásuk miatt – a facsemeték védelme érdekében szándékosan fokozták. Magyarországon viszont a rendszerváltozást követő bizonytalanságok ellenére sem érték jelentős káros hatások a vizsgált nagyvadfajokat és a vadgazdálkodást. A hazánk vadállományára vonatkozó adatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattár szolgáltatta.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka