2019. március: jegyzet, ökológia, portré, anyagtudomány, mikroszkópia, egyetem, nanotechnológia, kémia, biokémia, tudomány, neutronkutatás, biotechnológia, genomika, orvostudomány, közlekedés, energiagazdálkodás, elektronika, gépipar, okostechnológia, fenntarthatóság, innováció, egészségipar, élelmiszer, zöldkörnyezet, megújuló energia, atomenergia, ipar 4.0, ipari automatizálás, it

Nemzetközi jelentés Európa levegőjéről

A környezetszennyezés minden fajtája közül a levegőszennyezés a világ legnagyobb egészségügyi kockázatát hordozó tényező. Az Európai Számvevőszék 2018 szeptemberében készült jelentésében egyebek mellett az áll, hogy a levegőszennyezés évente négyszázezer korai haláleset okozója az Európai Unióban, és a probléma leküzdésére tett intézkedésekkel nem sikerült elérni a kívánt csökkenést.


Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ezért hazai és nemzetközi ellenőrzés ke­retében is értékelte a levegő mi­nőségének védelmét szolgáló intézkedések eredményességét. A 2018-ban nyilvá­nosságra hozott jelentésében megállapította, hogy összességében a légszennyező anyagok éves koncentrációja trendszerűen csökkent Magyarországon, azonban némelyik ezek közül több alkalommal is meghaladta a határértéket. A mérési eredmények alapján a kis méretű szállópor-határérték túllépései a fűtési időszakban kiemelkedőek. A jelentés felhívta a figyelmet arra is, hogy az egészségre különösen veszélyes anyagok koncentrációja összefügg a háztartásihulladék-égetéssel, annak csökkentését a lakosság környezettudatos magatartása nagymértékben támogathatja.

Az Európai Számvevőszék jelentése

A most elkészült közös jelentés a részt vevő országokban elvégzett nemzeti, valamint az Európai Unió összes tagállamára kiterjedő ellenőrzésen alapul. Annak érdekében, hogy a nemzeti ellenőrzések során összegyűjtött információk összevethetők legyenek, a részt vevő számvevőszékek közös keretrendszert határoztak meg. Albánia, Bulgária, Észtország, Grúzia, Magyarország, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Moldova, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Svájc mellett az izraeli nemzeti számvevőszék, valamint az Európai Számvevőszék is részt vett az ellenőrzésben. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a szóban forgó országok kormányai tettek-e lépéseket a levegő minőségének javítása érdekében.

A közös ellenőrzés értékelése szerint több európai ország nem felel meg a levegőminőségre vonatkozó nemzetközi és európai szabványok követelményeinek, és számos kormány nem tett hatékony lépéseket a levegőminőség javítása érdekében. Egyebek között ez a két megállapítás volt az eredménye a tizennégy európai számvevőszék – köztük az ÁSZ – részvételével zajlott közös ellenőrzésnek. Az összes vonatkozó uniós szabványnak egyedül Észtország felelt meg.

A kis méretű szállópor éves átlagos koncentrációjának alakulása Magyarországon, az ÁSZ által vizsgált időszakban (µg/m3)

A közös jelentés rámutat arra is, hogy a levegő minőségének meghatározó tényezői a közlekedés és a háztartások által használt tüzelőanyagok kibocsátása, ezért a finanszírozási rendszerek, a jogszabály-módosítások és a kapcsolódó stratégiák elsősorban az energiahatékonyságra, a környezetbarát közlekedésre és a megújuló energia fokozottabb felhasználására irányulnak. A kö­zös ellenőrzés eredményei alapján levegő­minő­ségi tervek készítését, a megtett intézkedések hatékonyságának mérését, a kormányok és a végrehajtó ügynökségek közötti koordináció hatékonyságának javítását, va­lamint releváns adatok gyűjtését és költség-haszon elemzések végzését, továbbá a monitoringrendszerek javítását és a közvélemény tudatosságának növelését javasolták a résztvevők.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka