2015. november 4.

Szerző:
S. K.

Nobel-díj maláriagyógyszerért és a neutrínóoszcilláció felfedezéséért

Az orvosi Nobel-díjat fonálféreg-fertőzések kezeléséért és a malária elleni hatóanyagért ítélték oda, a kémiait annak feltérképezéséért, hogy a sejtek miként javítják ki a károsodott DNS-t, míg a fizikait a neutrínó­osz­cillá­ció jelenségének fel­fedezéséért. A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásért adják.


A fertőző betegségek kutatása területén elért eredményekért hárman kaptak idén orvosi-élettani Nobel-díjat. William C. Campbell ír és Omura Szatosi japán tudós a fonálféreg-fertőzések, Juju Tu kínai kutatónő pedig a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért érdemelte ki az elismerést. Kutatásai során Omura Szatosi mikrobiológus a talajban élő Streptomyces baktériumokból tenyésztett ki hasznosnak vélt törzseket. Ezek egyike lett a Streptomyces avermitilis: ezt a törzset tovább vizsgálva fedezte fel William C. Campbell a Streptomyces avermitilis hatékonyságát. Az Egyesült Államokban dolgozó tudós állatoknál kimutatta, hogy a baktérium legyőzi a parazitákat. (Omura Szatosi professzort a Debreceni Egyetem jogelődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem 1991-ben avatta díszdoktorrá.)

A kínai Juju Tu a maláriafertőzött állatok kezelésére használt gyógynövények közül az egynyári ürmöt (Artemisia annua) vizsgálta. Tu egy általa kifejlesztett tisztítási eljárás segítségével sikeresen vonta ki az Artemisia annua aktív összetevőjét. Kimutatta, hogy ez az összetevő igen hatékony a maláriaparazita ellen. (A malária évente mintegy 200 millió embert fertőz meg.) Ha kombinált gyógykezelésben alkalmazzák a hatóanyagot, több mint 20 százalékkal csökken a betegség miatti halálozás, gyerekek esetében ez 30 százalék. Afrikában ezzel több mint százezer ember életét lehetne megmenteni.

A fizikai Nobel-díjat Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós kapja a neutrínóoszcilláció jelenségének felfedezéséért. Jelenleg háromféle neutrínót ismerünk: az elektron-, müon- és tau-neutrínót.

A neutrínók egymásba való átalakulásai (úgynevezett neutrínóoszcilláció) úgy magyarázhatók, hogy a neutrínóknak – ellentétben a korábbi elgondolásokkal – mégis van tömegük. (A neutrínónak nincs elektromos töltése, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez magyarázza, hogy egy fényév vastagságú ólomfalon a neutrínóknak a fele haladna át úgy, hogy útja során egy atommal sem ütközne.) Arthur B. McDonald mutatta ki, hogy a Napból a Föld felé tartó neutrínók egy része átalakul (az elektronneutrínók átalakulnak a másik két típussá, azaz tau- és müon-neutrínókká). Ez az átalakulás megköveteli, hogy a neutrínóknak legyen tömegük. A bizottság megítélése szerint a felfedezés megváltoztatta az anyag működéséről szóló ismereteket, és alapvető fontosságú a világegyetem felépítésének jobb megértésében.

A kémiai Nobel-díjat Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar amerikai-török kutató kapja a DNS-javításhoz kapcsolódó kutatásaiért. A három kutató molekuláris szinten feltérképezte, hogy a sejtek miként javítják ki a károsodott DNS-t, és őrzik meg a genetikai információt. Az indoklás szerint DNS-ünk naponta károsodik az UV sugárzás, a szabadgyökök és más rákkeltő anyagok miatt, de a külső támadásoktól eltekintve is meglehetősen instabil a DNS-molekula. Naponta több ezer spontán változás megy végbe egy sejt génállományában, emellett hibák jöhetnek létre a DNS sejtosztódáskor való másolása során is. (Ez a folyamat naponta több milliószor zajlik le az emberi szervezetben.) Szerencsére molekuláris rendszerek serege figyeli és javítja a DNS-t, ennek köszönhető, hogy genomunk ennyi csapás ellenére is életképes marad. A 2015-ös kémiai Nobel-díj három nyertese e javítórendszer egyes elemeinek molekuláris szintű működését térképezte fel.

Az idei közgazdasági Nobel-emlék­díjat Angus Deaton, a Princetoni Egyetem köz­gazdászprofesszora érdemelte ki a fo­gyasz­tás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért. (A svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda.) A brit-amerikai kettős állampolgár Deaton a Princetoni Egyetemen a közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok professzora, és azt kutatja, hogy milyen rendszerben osztják meg kiadásaikat a fogyasztók az egyes javak között; egy társadalomban hogyan oszlik meg a jövedelem a kiadások és a megtakarítások között, illetve milyen módon és milyen mércével lehet hiteles képet alkotni a jólétről és a szegénységről.

A díjátadó ünnepségre hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka