2014. július: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, biotechnológia, lézer, disszemináció, it, logisztika, innováció, megújuló energia, urbanisztika
2014. július 4.

Szerző:
Paulik Katalin

Oktatni a jövőnek kell

Magyarország legjobban felszerelt lézertechnológiai kutatórendszerét alakította ki az Edutus Főiskola a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen, ami új lehetősé­geket teremt a hazai oktatásban és a gépipari fejlesztésben. A két intézmény közötti együttműködés évekkel ezelőtt kezdődött, amikor a tatabányai főiskolán elhatározták, hogy műszaki képzést indítanak. Erről kérdeztük Buza Gábor professzort, a kutatóintézet Lézertechnológiai Osztályának vezetőjét és Valenta Lászlót, az Edutus Főiskola oktatási igazgatóját és Műszaki Intézetének vezetőjét.


Hogyan kezdődött és miben nyilvánul meg ez az együttműködés?

Valenta László: 2008 táján kerestük fel a kutatóintézet szakembereit, amikor elhatároztuk, hogy egy országosan egyedülálló képzési formát, mechatronikai mérnök alapszak (BSc) lézertechnológia szakirányú felsőfokú képzést indítunk.
Buza Gábor: Ezzel a területtel a hazai felső­oktatási intézményekben csak érintőlegesen foglalkoznak. Pedig fejlett ipari országokban a műszaki élet elképzelhetetlen hatékony lézertechnológia nélkül.

V. L.:  Jelenleg másodévesek a hallgatóink, a következő félévtől veszik fel a szakirányos tárgyakat, és három féléven keresztül fog­lalkoznak majd a lézerfizikával, a lézersugárzás elméleti alapjaival, a különleges lézertechnológiákkal.
B. G.:  Az Edutus Főiskola a Bay Zoltán Nonprofit Kft.-vel közösen működteti az ország jelenleg legjobban felszerelt lézertechnológiai kutatórendszerét. A főiskolának van például az országban a legkorszerűbb lézersugárforrása és berendezése. Ezek olyan egyedi berendezések, amelyeket külön nekünk építettek.
V. L.:  Azt kértük, hogy bele tudjunk avatkozni a technológiába, hogy a folyamat közben lássuk, mi történik, milyen gázkeverékkel, energiasűrűséggel, impulzussal, fókuszponttal, milyen vágás vagy hegesztési varrat alakul ki.
B. G.:  Ahhoz, hogy új technológiákat fejlesszünk, vagy a felhasználható anyagok körét bővíteni tudjuk, a kutatáshoz olyan berendezésre van szükségünk, amelynél a lézersugár hatását közvetlenül tudjuk vizsgálni.

Ez a kutató-fejlesztő munka elsősorban a hazai gépipar fejlődését szolgálja. Mi a helyzet a diákokkal?

B. G.:  Az eredmények azonnal beépülnek az oktatásba, hiszen a hallgatók is ott vannak velünk. Ezt nagyon fontosnak tartjuk. Amikor először beszélgettem a főiskola képviselőivel, azon a véleményen voltam, hogy az elméleti képzés lenne a legolcsóbb, de akkor hiányozni fog a diákoknak az érzés, a látás, a hallás, ami összekapcsolódik a technológiával, és a gyakorlatban nem fogják tudni használni az elméletben elsajátított ismereteket.
V. L.:  A gyakorlatban szerzett tapasztalatoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, és ebben az együttműködésben megvalósul az, amiről sok helyütt a műszakiak csak álmodnak. A hallgatóink hetente egy napot a lézerlaborban töltenek, és ha majd kilépnek az iskola kapuján, olyan naprakész tudással fognak rendelkezni, amire a gép- és járműipari vállalatoknak szükségük van. Azt, hogy jó irányban haladunk, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ez év április 1-jétől Tatabánya és térsége – Szombathelyhez, Miskolchoz, Kecskeméthez, Győrhöz hasonlóan – kiemelt járműipari körzet lett.
A legnagyobb hagyományokkal rendelkező hazai intézménnyel kötött stratégiai megállapodás keretében elindultunk a közös úton, melynek fontos mérföldkövei a TIOP-1.3.1. – 10/1 – 2010-0015 projekt, amelynek köszönhetően megvalósíthattuk a lézerlaboratóriumunkat Tatabányán, valamint a Lézertechnológiák a járműgyártás és a megújuló energiaforrás hasznosítás szolgálatában című TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0075 jelenleg is zajló projekt, amelyben a főiskola és az intézet mellett harmadik konzorciumi tagunk az Universitas-Győr Kht.
A TÁMOP pályázat hat tématerületet ölel fel, közülük az 1-es és 2-es projekt kapcsolódik a legszorosabban a lézertechnológiához, melyek témavezetője a Bay Zoltán Nonprofit Kft., Buza Gábor professzor szakmai irányításával.

Hol tartanak? Milyen kérdésekre keresik a választ?

B. G.:  Például alumíniumot akarunk acéllal összehegeszteni, ami klasszikus hegesztő­technológiákkal elvileg lehetetlen. Mi azt a kérdést tettük fel, hogy lézersugárral össze lehet-e hegeszteni a két fémet úgy, hogy a hegesztésnek műszaki szempontból érté­kelhető szilárdsága legyen. Ennek a problémának a megoldása a járműiparban a tömegcsök­kentésnél játszik szerepet, és az eddig elért eredményeink szerencsére biztatóak.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka