2014. május: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, mikroszkópia, lézer, biotechnológia, disszemináció, egyetem, megújuló energia, innováció, startup, agrárium, zöldkörnyezet, közlekedés, it
2014. május 5.

Szerző:
Wurmbrandt András

Refmon Zrt. • refmon.hu

Olcsóbb és hatékonyabb termelést tesz lehetővé az új kemence

A meglévőnél nagyobb teljesítményű kemencét épített, és ehhez kapcsolódóan olcsóbbá és gyorsabbá tette termékei előállítását a tűzállóanyag-ipar területén közel két évtizedes tapasztalattal rendelkező Refmon Zrt. Az alacsony cementtartalmú hidraulikus, kerámia és kémiai kötésű szárított és égetett tűzálló, illetve hőszigetelő idomok, valamint magas hőmérsékleten alkalmazható tűzálló betonok és masszák gyártásával foglalkozó társaság a már meglévő piacai mellett most igyekszik betörni Indiába is – tudtuk meg Györkös Károlytól, a cég pénzügyi és termelési igazgatójától.


Az új technikai mérnöki kerámiáknál már alacsonynak számít az a maximum 1500 °C-os hőmérséklet, amelyen az eddigi égetőkemence kerámiakötést tudott létrehozni – mutatott rá Györkös Károly, hogy miért vált szükségessé egy nagyobb teljesítményű, magasabb hőmérséklet-tartományban üzemelő égetőkemence megépítése. Az igazgató azt is elmondta, hogy nemcsak egy kemencében, hanem az egész rendszer hatékonyabbá tételében gondolkoztak, ezért kidolgozták az égetés során felszabaduló hulladékhő hasznosításának tervét is.

A koncepció szerint a kijövő hőmennyiség egy részét gyakorlatilag 500 °C-os előmelegített levegőként visszavezetik a kemencébe. A termodinamikai számítások szerint azonban ezenfelül is maradt még nagy mennyiségű hulladékhő, amelynek hasznosítása miatt változtattak az eddigi gyártástechnológián is: a gázégős szárítókemencék helyett két olyan szárítókemencét építettek, amelyek teljes egészében hulladékhővel tudnak üzemelni. Az 5 és 22 köbméteres méret lehetővé teszi, hogy nagyobb monolitikus idomokat, termékeket is elő tudjanak állítani a jövőben. Györkös Károly szerint a teljes egészében hulladékhővel üzemelő rendszernek köszönhetően az eddigi kilogrammonkénti 30 forintos szárítási költségük 1,5 forintra csökken, azaz alacsonyabb lesz a termékeik előállítási költsége, ezzel pedig jelentős versenyelőnyre tesznek szert olyan gyártókkal szemben, akik továbbra is gáz, olaj vagy egyéb fűtéstechnológiát alkalmaznak.

Az új égetőkemencéből távozó hulladékhő nagy mennyisége emellett még azt is lehetővé teszi, hogy egy meleg vizes hőcserélőn keresztül meleg vizet tudjanak előállítani, amelyet mind az üzem, mind az irodaépület fűtésére felhasználhatnak, és a melegvíz-ellátás is megvalósulhat.

A pénzügyi és termelési igazgató azt is elmondta, hogy az égetőkemence kiszárításán már túl vannak, és megkezdődött az első égetés, amelynek során az égetési görbét a termék igényeihez igazítják, hogy ezután már üzemszerűen működhessen a rendszer. Györkös Károly kiemelte még a kemence nagy teljesítményű impulzégőit, amelyek lényegesen kevesebb gázt használnak fel, mint a tartós üzemű gázégők, másrészt sokkal kiegyenlítettebb hőmérséklet-elosztást biztosítanak a kemencén belül. Az üreges korundfalazat 1800 fokig képes biztosítani a kemence üzemeltetését.

Érdemes megjegyezni még, hogy az új kemencét a már meglévő égetőkemence kemencekocsijának méretéhez igazították. Ez azért előnyös, mert így a szárítóból kijövő termékekkel megrakott kocsit nem kell átpakolni, mindjárt az égetőkemencébe lehet tolni. Ez az eddiginél gyorsabb gyártást jelent, azaz a cég rövidebb szállítási időt tud vállalni.

Az 1200–1600 °C-os alkalmazási tartományú tűzálló kerámiákat gyártó négy üzletágban (acélipar, üvegipar, kopásálló ipar, megújuló energiaiparhoz kapcsolódó faelgázosító és pellet tűzelésű kazánok kerámiabélésének gyártása) tevékenykedő Refmon Zrt. 85 százalékban exportpiacokra termel, és nemcsak Európában vannak jelen, hanem Észak-Afrikában, Dél-Amerikában vagy éppen Közel- és Távol-Keleten is, és most dolgoznak az indiai piacra való belépésen.

A társaság eredményeinek mintegy 20 százalékát kutatás-fejlesztésre forgatja vissza, hiszen – ahogy Györkös Károly mondja – a ke­rámiaiparban kutatás-fejlesztés nélkül nem lehet hosszú távon gondolkodni.•

 
Innotéka