Navracsis Tibor
(Fotók: MISZ)

„Jelszavak gyártásában jók vagyunk. Ilyen jelszó, hogy az ország számára fontos az innováció. Az elmúlt 10-15 évben minden számottevő hazai párt és politikus az innovációt fontosnak ítélte. Kormányra kerülés esetén mindenki középpontba akarta ezt helyezni, de ahogy kormányra került, mindig fontosabbnak tartott ügyek kerültek elő. Születtek jelentős döntések, de utólag megállapítható, hogy az innováció- és tudománypolitika folyamatosan a kormányzati döntéshozatal második vonalában volt” – ezekkel a gondolatokkal kezdte közgyűlési felszólalását Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. A politikus szerint – aki egyúttal a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács elnöke is – ezt a helyzetet akár úgy is lehetne magyarázni, hogy a magyar politikai elit ez irányú alulműveltségéről beszélünk, de inkább arról kellene eszmét cserélni, hogy miért nem történtek a terület jövőjét érdemben és pozitívan befolyásoló döntések? Elképzelhető, hogy azért, mert nem volt kellően hatékony a területen érdekelt szereplők párbeszéde.

A miniszterelnök-helyettes szerint meg kell tudni határozni, hogy a politika számára mi tekinthető innovációnak és mi nem? El kell tudni dönteni, hogy mi hoz újdonságot, belátható időn belül kézzelfogható hasznot a nemzetgazdaság számára, s azt a politikának mindenkor és mindenképpen támogatni, ösztönözni kell. Azt is világosan kell látni, hogy van olyan innováció, ami itthoni támogatás révén született meg, de a termékből származó hasznot másutt költötték el. Számos olyan innovatív hazai szakember is van nálunk, aki jelentőset alkotott, de találmánya valamilyen ok miatt elveszett. Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy az aktuális politika szétaprózott volt, ami ugyancsak akadályozta az érdemi munkát.

Az Orbán-kormány látja az innovációs rendszer hiányosságait, ezért 2010 végén úgy döntött, hogy létrehozza a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanácsot, s ezzel lehetőséget teremtett az érdemi munkára, a jogszabálytervezetek előzetes minősítésére. A működés óta eltelt szűk másfél év tapasztalata, hogy a tanács tagjai olykor kíméletlen kritikával illették az előterjesztéseket. Navracsics Tibor szerint a testület elmúlt szűk másfél éves munkája mindenképpen növelte a kormányzat innováció iránti érzékenységét.

Ha lépést akarunk tartani Európával, akkor – Navracsics Tibor szerint – az inno­vá­cióra megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Külön kiemelte, hogy az újonnan csatlakozott országok közül Csehország, Észtország és Szlovénia is többet költ kutatás-fejlesztésre, mint amennyit hazánk áldoz erre a célra. Hangsúlyozta, hogy az észtek innovációra fordított erőfeszítései kezdenek beérni – érdemes átvenni az ő tapasztalatai­kat. „Azért, mert Magyarország jövőjének egyik alappillére az innováció!”

A miniszterelnök-helyettes szerint Euró­pában mindenkit az érdekel, hogy az ötlet­gazda országban hasznosítják a találmányokat, vagy engedik, hogy azok másutt hozzanak hasznot. A helyben hasznosulást segíti, ha megfelelő a pályázati rendszer, a kormányzati támogatás. Az elmúlt kormányzati ciklusokban, állapította meg a politikus, az innovációra fordított támogatásokat nem innovációra, felfedezésekre fordították, hanem sok esetben fiktív papírokkal igazolták a pénz elköltését. A pénz pedig egyes emberek jólétét szolgálták. A visszásságok miatt átnézték a korábbi évek pályázati pénzeinek elköltését, majd levonták a következtetéseket. Ezt követően lezárták az innováció értelméről és helyzetéről szóló vitákat. Március végétől pedig új innovációs pályázatokat hirdetnek meg. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénz mellett az innovációt támogató kormányzati rendszer, illetve innovációbarát környezet is kell. Meg kell oldani, hogy az újítás, a feltalálás, az innováció, a tudomány eredménye a magyar nemzetgazdaság hajtóerejévé váljon, és ott hasznosuljon.

Navracsics Tibor elmondta, hogy a kormányzat nyitott az innovációra, elődeihez viszonyítva aktívabb a hozzáállása a területhez, illetve fókuszáltabb a szemlélete. Fókuszálni kell, hogy mit tartunk támogatandónak a közjó szempontjából, mert mindenre a jelenlegi gazdasági helyzetben nem jut forrás. Azt is hangsúlyozta, hogy ezen a területen kiemelten fontos a kiszámíthatóság, az alaposság és a szabályozott intézményi környezet. A közgyűlés résztvevőinek a következő két évre sok sikert kívánt, de arra a felvetésre nem tudott konkrétumot mondani, hogy a kormányzati ciklus hátralevő részében a kabinet milyen arányban kívánja növelni a nemzeti összterméken belül a kutatás-fejlesztésre szánt pénzt, ez ugyanis nagyban függ a magyar gazdaság teljesítőképességétől. Azt mondta, hogy mindenképpen növelni szeretnék a tudományra, innovációra fordított forrásokat.

Navracsics Tibor, Szabó Gábor és Greiner István

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke pozitívnak értékelte, hogy két szűk esztendő után újra lehet innovációs pénzekre pályázni. Ha ugyanis tovább várnának a kormányzati pályázatok meghirdetésével, akkor elkezdődnek a leépítések, amelyek visszafordíthatatlan változásokkal járnának. „Ha a kormány egy év múlva ad, akkor nem lesz kinek adni. Örülünk, hogy végre történik valami” – érvelt a pályázatok meghirdetése mellett az elnök, aki szerint az innováció szempontjából katasztrofális hatású a közbeszerzések jelenlegi rendje, ezen mindenképpen könnyíteni kellene.

A közgyűlésen felszólalók olyan fontos szempontokra hívták fel a figyelmet, miszerint a kutatás-fejlesztés nem mindig ugyanazt jelenti a kis- és középvállalkozásoknak, mint a nagy cégeknek. Olyan vélemény is elhangzott, hogy kormányzati pénzből nem olyan innovációt kell támogatni, ami itthon hoz hasznot, hanem olyat, ami nemzetközi szinten is versenyképes – erre lehet példa a gyógyszeripar és a nanotechnológia. Azt is kiemelték, hogy az innovációra képes magyar ifjúság olyan ütemben hagyja el az országot, hogy az már menekülésnek tekinthető.

A közgyűlés elfogadta a szövetség 2011. évi beszámolóját. Az írásos beszámolóban szerepel, hogy az érdekérvényesítő tevékenység során a hazai K+F innovációs tevékenységgel kapcsolatban 2011-ben 24 alkalommal adtak ki véleményt, állásfoglalást – örömmel tapasztalták, hogy véleményük öt jogszabályban meg is jelent. A tagvállalatok érdekeit 30 testületben – például a Kutatási Technológiai és Innovációs Tanácsban, a Magyar Akkreditációs Bizottságban – képviselik. Gazdálkodásuk mindvégig takarékos, likviditásuk megfelelő volt, bevételeik és az előlegek fedezték a kiadásokat. Az innovációbarát társadalmi és gazdasági környezet kialakítása érdekében tett erőfeszítéseik hatására több esetben is sikerült elérni, hogy a szövetségnek és tagjainak legyen beleszólása a gazdaság működési feltételeinek alakításába. A szövetség hatékony munkájának visszaigazolása, hogy a taglétszám is bővült.

Greiner István, a MISZ általános elnökhelyettese szerint a szakma számára fontos fejlemény, hogy a felsőoktatásban a természettudományos és műszaki hallgatói helyek száma ötven százalékkal nőtt. Örvendetes, hogy a szövetség munkájáról egyre nagyobb számban és egyre szakszerűbben számol be a magyar sajtó. Cséfalvay Zoltán államtitkárnak arra a bejelentésére is kitért – amit a közgyűlésen Navracsics Tibor is megerősített –, hogy idén 75 milliárd forintos kerettel kutatás-fejlesztési pályázatokat írnak ki. Greiner István információi szerint új innovációs stratégia készül és új innovációs törvény is várható. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy másfél évig álltak a kifizetések, ami miatt kutatóhelyeket zártak be. Szintén súlyos helyzetet teremtett, hogy két évig nem írtak ki új innovációs pályázatot.

A szövetség tavaly is folytatta hagyományos programjait. 2011-ben rendezték meg a XX. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, amelyre 91 pályázat érkezett. A Magyar Innovációs Nagydíjat tavaly a Mediso Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft. nyerte el. A bírálóbizottság a beérkezett negyven színvonalas dolgozat közül öt pályázót részesített Harsányi István PhD Díjban, további öt pályázót pedig Harsányi István Hallgatói Díjban.

Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügy­vezető igazgatója a közgyűlés szünetében a cég által fejlesztett Dani robottal

A szövetség Tudományos Hasznos Emberi (THE) című tehetségkutató és tudománynépszerűsítő programja is eredményes. A THE közösségi portálnak, amelynek célja, hogy a Facebookot használják természettudományok népszerűsítésére, jelenleg több mint 10 600 aktív tagja van. A Magyar Fulbright Bizottsággal és az USA budapesti nagykövetségével közösen elindított „Meet the scientist” program 2011-ben is folytatódott. A természettudományok, illetve az amerikai tanulmányi lehetőségek népszerűsítését célzó program 2011 első fél évében hét középiskolába látogatott el. Az őszi félévben a kísérletekkel kibővített előadásokat további hét fővárosi és négy vidéki középiskola diákjai tekinthették meg.

Zárszavában Szabó Gábor elnök szomorúan jegyezte meg, hogy a tehetséggondozás terén a szövetség magára maradt, egyedül látja el azt a feladatot. Jó lenne, ha lennének ebben partnerek, illetve versenytársak. Azt is fontosnak tartja, hogy a kormányzat az innovációval összefüggő kérdésekben ne csak olyan nagyvállalatokkal tárgyaljon, amelyek nem folytatnak hazánkban érdemi kutatás-fejlesztést, hanem az ágazatot képviselő Magyar Innovációs Szövetséggel is egyeztessen a területért felelős miniszter. A gondok ellenére az elnök további jó hírekről szeretne beszámolni a szövetség következő közgyű­lésein.•