2011-ben, az innovációs díj átadásán

Milyen új kihívásokkal kell szembenézniük?
– Az elmúlt években olyan, penészek által termelt toxinok jelentek meg, amelyek az élelmiszerekben és a takarmányozásban komoly problémát okoznak, valamint olyan toxintermelő patogén csírák is, amelyek eddig nem voltak jellemzőek Magyarországon. Kevesen tudják, hogy a teljes kiőrlésű búza és kukorica komoly veszélyforrás lehet, mert toxinokat is tartalmazhat. A korpa pedig nemcsak a toxinok miatt veszélyes, élettanilag sem tanácsos a fogyasztása, mert fitinsavat tartalmaz, ami a hasznos mikroelemeket kiüríti a szervezetből. A patogén csírák elleni védekezés is kihívást jelent, mivel az elmúlt harminc évben nem jelent meg új antibiotikum, ugyanazokat az anyagokat használjuk, annak ellenére hogy két hét alatt is rezisztencia alakul ki. Ezért a haszonállatok tömeges kezeléséhez más megoldásokra van szükség, mert megjelentek új, multirezisztens baktériumok is. Három lehetséges védekezési utat látunk: a higiénia, az immunstimuláció és a környezeti hatások befolyásolása.

Mikor a legnagyobb a fertőzés veszélye?
– Ismert tény, hogy az őszi-téli időszakban sokkal aktívabbak a baktériumok és a ví­rusok. Kora tavasszal a penészek a levegőben szállnak és magukkal viszik a bakté­riumokat is. Ezért nem tartjuk helyesnek a fekáliát permetezni, mert a patogén csírák a tüdőbe kerülhetnek. A mi kutatási irányunk is az immunstimulánsok felé mutat. A Pharmatéka Bt.-nél azt vizsgáljuk, melyek azok a specifikus anyagok, amelyek a védekező mechanizmust beindítják. Évek óta foglalkozunk immunstimulánsok keresé­sével, ilyen típusú anyagokat szabadalmaztattunk és gyártunk. Folyamatosan pályázatokon veszünk részt, és a teljes nyereségünket visszaforgatjuk a fejlesztésbe. Erre csak azért vagyunk képesek, mert több lábon állunk. Fejlesztéseink zömét Brüsszelben kell engedélyeztetnünk, ami nem volna baj, de ha négy évet kell arra várnunk, hogy valamilyen szakvéleményt, engedélyt kapjunk, az már komolyan gátolja az innovációt.

A 2010-es díjazott termék

Hogyan működnek az immunstimuláló anyagok?
– Az ismert immunanyagokon (például immunglobulinokon) túl az „alvó” immunsejteket is képesek vagyunk aktiválni, hogy a szervezet előállíthassa azokat a kismolekulájú enzimeket, amelyek a testidegen fehérjéket lebontják. Még a multirezisztens baktériumok ellen is tudunk ezzel a módszerrel védekezni, egyrészt a gyógyszeres kezelést kiegészítve, de önállóan is, amíg a csíraszám alacsony. A csillókkal rendelkező patogén baktériumok ellen egy másik hatékony adalékanyagot is kifejlesztettünk. A két innovációs díjunkat is a nagy energiaigényű mozgásra képes baktériumok ellen kifejlesztett preventív készítményünkért kaptuk, amely megcsapolja a patogén csírák energiaraktárait, gátolva ezzel a mozgásukat, s így a szaporodásukat is. Megfelelő dózist használva tehát megakadályozhatjuk a baktérium szaporodását. A szer a patogéneket nem öli meg, de azok napokon belül kiürülnek a szervezetből. Állítjuk, hogy a prevencióval bizonyos kórképek kialakulását gátolni lehet. Ezt igen nagy állatlétszámú kísérletekkel bizonyítottuk – az eredményeink megkérdőjelezhetetlenek. Sajnos egy innovatív takarmányozási adalékanyag uniós törzskönyvezése sokszor bonyolultabb, mint a gyógyszereké, mivel a jelenlegi új törvények és az engedélyezések elhúzódása nem segíti az innovációt.

Mi lehet a megoldás?
– Azt szeretnénk elérni, hogy azokat az anyagokat, amelyeknek élettani hatásuk van, továbbá megfelelnek a preventív szerek kritériumainak, és amit klinikailag is tudunk igazolni, automatikusan regisztráltathassuk és hatását a csomagolóanyag feliratán feltüntethessük, mivel a jelenlegi kategorizálást hibásnak tartjuk. Mi helyesen leírtuk azt, hogyan kellene ezt a területet szabályozni, kisebb szaklapokban meg is jelentettük, a szakhatóságnak is elküldtük, de az EU-ban eddig süket fülekre találtunk.•