Oroszlányban már több mint 5100 lakást lát el táv­fű­téssel az Oroszlányi Szolgáltató Zrt., amely 90 százalékban az önkormányzat, 10 százalékban pedig a Vértesi Erőmű tulajdona. A városban az elmúlt években két lépcsőben minden tömbházhoz saját, ön­állóan szabályozható hőközpontot építettek ki, mintegy 750 millió forintos ráfordítással. A vezérigazgató a fejlesztéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a majdnem teljes körű intézményi és jelentős vállalkozási igény növekedésére (a lekötött kapacitás 30 százaléka ipari fogyasztó) nem lehetett számítani, változtattak üzletpolitikájukon.

Kontschán Flórián Jenő

„Nemcsak felkínáljuk a szolgáltatásunkat, de egészen az ingatlan bejáratáig ki is építjük az ehhez szükséges infra­struktúrát” – foglalta össze a szemléletváltás eredményét a vezérigazgató, kiemelve: míg a kertvárosi területen, ahol az egy ingatlanra jutó költségek magasak voltak, kevésbé voltak sikeresek, addig az Óvárosban már komoly eredményeket tudtak felmutatni.

Kétharmados siker az átállásban

A régi városrészt alapvetően az 1950-es években épített hagyományos, kétszintes téglaépületek jellemzik, ami mintegy 1600 vegyes tüzelésű lakást jelent Oroszlányban. „A szén, fa és fűtőolaj mellett elterjedt volt a villamosenergia-fűtés, ugyanis az ott élő bánya és erőművi dolgozók jelentős kedvezményt kaptak a szolgáltatásra” – vázolta a városrész sokszínűségét a vezérigazgató. Az utóbbi évtizedben azonban olyan folyamatok indultak el, melyek a változás szükségességét vetítették előre. Egyrészt a szilárd tüzelőanyagok beszerzése mind drágább és nehezebb lett, ráadásul a hatvanéves épületek kéményei is egyre rosszabb állapotba kerültek, másrészt a villamosenergia-kedvezményre jogosultak száma – életkori sajátosság alapján – radikálisan csökkent. Miután a földgáz ezen a városrészen nincs bevezetve, a távhőszolgáltatás valós jövőképet jelenthetett az új és a régi lakók számára egyaránt. Éppen ezért is volt szükség arra, hogy az Oroszlányi Szolgál­tató Zrt. önköltségen építse ki az ehhez szükséges infrastruktúrát a városrészben.

Az oroszlányi Fürst Sándor utcában már megtörtént az átállás

„Az átállást egyre gyorsuló ütem jellemzi, tavaly ősszel köszönthettük az ezredik új felhasználót, aki a csatlakozási díjat ez alkalomból visszakapta” – számolt be az eredményekről Kontschán Flórián Jenő, hozzátéve: tavaly 120 lakás csatlakozott a szoláltatóhoz, idén pedig áprilisban már 26-nál – összesen pedig 1100-nál – tartottak. A vezérigazgató évi 50-100 új felhasználóval számol a városrészben, és reményei szerint hat-nyolc éven belül a teljes Óváros átáll a távhőszolgáltatásra.

A távhőszolgáltatás telepítése a Táncsics Mihály utcában

A vezérigazgató elkötelezett híve az egyedi elszámolásnak, véleménye szerint az egyedi hőmennyiségmérővel ellátott lakásokban élők a környezettudatosság mellett komoly megtakarítást is el tudnak érni. Tapasztalataik szerint ugyanis ezek a felhasználók fűtési hőigénye és távfűtési költsége több mint 30 százalékkal kisebb, mint a légteres elszámolású lakásoké. „A jóval alacsonyabb költségű víz és energia esetében is egyedi elszámolás a jellemző napjainkban” – hangsúlyozta Kontschán Flórián Jenő, aki szerint hosszú távon a távfűtésben is ez jelentheti a jövőt. Jelenleg 20 százalék az egyedi és a légteres elszámolású lakások tekintetében. Szintén az egyedi mérés jövőjét erősíti az egy fogyasztási helyre jutó hátralék összege is: míg a nem egyedi fűtés esetén közel 42 ezer forint az átlag, addig az egyedinél mindössze 8500. „Míg a közös­ségi szolgáltatás esetében nem lehet kikapcsolni a távhőt, addig az egyedi fűtésű fogyasztók esetében két felszólítás után már igen” – adott magyarázatot a markáns különbségre, rámutatva: ez fontos ösztönző lehet a jövőben az energiafelhasználás mértékében is.

Egyedi hőmennyiségmérővel ellátott lakások fűtési fajlagos fogyasztása

A távhőszolgáltatást igénybe vevők számát tovább növelheti, hogy a cég és az önkormányzat által alapított Oroszlányi Távfűtésért Alapítvány pályázat útján pénzügyi, vissza nem térítendő támogatást nyújt azoknak a fogyasztóknak, akiknek a csatlakozási díj komoly terhet jelentene. A háromfős kuratórium csak tavaly mintegy hatvan támogatást ítélt meg a rászoruló oroszlányi családoknak. A vezérigazgató ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kivitelezési munkálatokat egyébként is nyereségtartalom nélkül végezték el, mert számukra nem az a fontos, hogy ezzel profitot szerezzenek, hanem az, hogy minél nagyobb arányban tudják bővíteni felhasználóik körét.

Tudatos építkezés

Nem ez volt egy egyetlen komolyabb távhőberuházás Oroszlányban. Az évtized első éveiben a város pályázatot nyert el a bokodi erőművet összekötő, öt és fél kilométeres távhő-gerinc­vezeték cseréjére – emlékeztetett a vezérigazgató. Minderre azért volt szükség, mert a több mint három évtizedes vezetékrendszer hosszú távon már nem lett volna alkalmas a fűtés kiszolgálására. Az elöregedett szigetelés és a túlméretezett­ség miatt az energiaveszteség a városi gerincvezetéken meghaladta a 20 százalékot. A vezérigazgató tájékoztatása szerint az egymilliárdos beruházásnak köszönhetően a régi vezetékek nyomvonalán földbe fektetett, előreszigetelt vezetéket helyeztek el, ami a városképet jelentősen javította, a régi csőháló­zatot és beton tartószerkezeteit pedig környezetkímélő módon, újrahasznosítva bontották el. A szolgáltatói hőközpontok szét­választása mellett korszerűsítették a város több hőközpont­ját is. „Az évtized elején államilag meghatározott rezsicsökkentés eredményeképpen az oroszlányi távhő ára az ország legolcsóbb szolgáltatásai közé tartozott, és ezt az előkelő pozíciót a vállalat továbbra is tartja” – hangsúlyozta Kontschán Fló­rián Jenő, ráadásul a távhő áfájának csökkentése tovább javított a számlákon szereplő összegen.•