2015. július: jegyzet, portré, kiállítás/konferencia, tudomány, innováció, lézer, egyetem, építés, atomenergia, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, it
2015. július 10.

Szerző:
B. Szabó Edina

Projektorok újratöltve

A nagy felbontású, széles képernyős televíziók, a 3D, illetve a 4K korában evidenciának tűnő vetítőmegol­dások ismeretében felmerülhet a kérdés: érdemes-e még beszélni a projektorokról, haladnak-e a korral, képesek-e újra meg újra előrukkolni valamilyen fejlesztéssel, vagy használatuk az iskolákra és a meccsnézős szórakozóhelyekre korlátozódik.


A válasz röviden: érdemes. A projektorok fejlődéstörténete persze kicsit más, mint az úgynevezett okoseszközöké vagy az egyéb multimédiás eszközöké, de alapjában véve mindig párhuzamosan halad velük, vagy legalábbis szorosan követi azokat. Némi visszatekintés után Weisz Ádám, a terület szakértője segít eligazodni a projektorok hazai kínálatában tapasztalható változások és a lehetőségek között.

Honnan hova?

Körülbelül az 1990-es évek közepétől beszélhetünk projektorokról. Elődeik az írásvetítők voltak, majd jöttek az írásvetítőre helyezhető LCD panelek. Ez utóbbiaknak már volt akkora fényerejük, hogy ezt a bizonyos LCD panelt át tudták világítani. Ezek mérete még borzasztóan nagy volt az alkalmazott lencserendszerek miatt. Amikor aztán felmerült az igény, hogy mindezt egy készülékké szereljék össze, akkor születtek meg az első, üzleti felhasználásra is alkalmas projektorok. Ezek akkor is, most is izzókkal működtek, és LCD paneleket világítottak meg. Az első projektorok között a legkisebb is 10 kilót nyomott. Ráadásul fényereje is oly gyenge volt, hogy rendesen be kellett ahhoz sötétíteni, hogy mondjuk, egy 30 fős osztály jól láthassa a vetítést.
A fényerő a vetítés egyik legfontosabb paramétere. Minél rosszabbak a fényviszonyok – minél világosabb az adott tér –, annál nagyobb fényerőre van szükség. Napfény ellen semmiféle orvosság nincsen: ha a napfény eljut a vetítővászonra, akkor semmi sem fog látszani. Ez persze igaz a televíziókra, monitorokra is.

A projektor nagy problémája, hogy itt egy fehér felületről vissza­verődő fényt látunk. És azon a fehéren, még nagy fényerő mellett is, lesz ugyan valamennyi világosság, viszont fekete nem lesz… Ezért a második fontos paraméter – amelynek megoldása mostanában már sokkal izgalmasabb, mint a fényerő – a kontraszt, azaz, hogy mennyire sötét az a sötét. A készülékeknek van egy bizonyos kontrasztarány­számuk ami megmutatja, hogy mennyi fény nem jön ki a projektorból, amikor nincs rá szükség egy sötét jelenetnél, viszont minden más a körülményeken múlik. Ha meg van világítva a vetítővászon, vagy ha napfény vetül rá, akkor ott nem lehet sötét is, hiszen fekete fény nincsen. Az önálló fényforrással rendelkező készülékek esetén – mint egy televízió vagy egy LED fal – magába a fénybe nézünk bele, és ott egészen egyszerűen nem világít az a képpont, amelyiknek nem kell. Ez egyértelmű hátrányuk a projektoroknak.

A felhasználási terület szerint két, nagyon jól elkülöníthető területe van a vetítőnek, és ezeken belül is lehet még differenciálni.
Az egyik és talán most már a legfontosabb az otthoni felhasználás, vagyis a házimozi. Egy 50 colos tévé 300 ezer forintba kerül, és ugyanennyiért kaphatunk egy ugyanolyan felbontással rendelkező projektort. Utóbbival azonban akár 100 colos képet is ki tudunk vetíteni, ami négyszer akkora, mint az említett tévé képernyője. Az otthoni felhasználók egyelőre amiatt ódzkodnak a projektoroktól, mert a vetítés nem kis macerával jár: be kell sötétíteni, vetítővászonra is szükség van, s a hangot külön meg kell oldani hozzá. Azt kell megtanulnunk, hogy a vetítés a filmekhez, játékokhoz nagyszerű, híradót viszont a televízión érdemes nézni.

Azért ha valakinek van egy jó, moziszintű hangrendszere, akkor ahhoz dukálna már egy nagyobb méretű kép is. Ráadásul egy átlagos nappaliba az igazi moziélményhez még egy 50 colos tévé is kicsi… Viszonyításképpen: az 50 colos televíziót körülbelül másfél méterről kellene néznünk ahhoz, hogy szemünk ugyanazt a képet fogja be, mint a moziban.

El is érkeztünk a harmadik szemponthoz, a felbontáshoz. Annak idején volt a VGA felbontás, a 640 × 480-as, ez már régen elavult. Később jött a 800 × 600, az SVGA, de mára ezen is túlléptünk. Sőt, már a következő felbontás, az 1024 × 768 is kiszorulóban van. Lehet még ilyeneket kapni, de ezek a televíziókhoz hasonlóan hagyományos 4 : 3-as képaránnyal bírnak. Ma már a tévégyártás esetében a 16 : 9, az IT vonalon pedig a 16 : 10-es képarány terjedt el. Ezek között csekély az eltérés, a 16 : 9 a mozi miatt terjedt el, és – legalábbis Európában – ez a DVD szokásos formátuma is. A 16 : 10 rendkívül egyszerű okokból lett az IT alap képaránya: ezt a méretet gazdaságos kivágni az LCD panelekből. Ma az üzleti felhasználású projektorok 90 százaléka 1280 × 800-as felbontású. Ez az úgynevezett Wide XGA (WXGA), a notebookok nagy többségénél ehhez igazodik a felbontás. Az otthoni felhasználásra szánt készülékek pedig FullHD projektorok, ez 1920 × 1080 képpontot jelent. A következő szint pedig a 4K vagy UltraHD, amely a FullHD felbontás négyszerese, azaz pontosan 2160 képsor. Ez viszont azzal jár, hogy az ára otthoni projektorként még rettenetesen drága. És alig létezik még levetíthető anyag hozzá, a tévéadás maximum 576 sor felbontásban érkezik, a HD műsor 720 sorban, a BluRay filmek FullHD felbontásúak, 4K inkább játékoknál vagy filmeknél található. Azért nincs több, mert még ezek adathordozóját is most fejlesztik, vagyis most találják ki, hogy mire és miként fér el ilyen mennyiségű adat.
Hogy érdemes-e ilyen készüléket vásárolni? Annyi biztos, hogy szabad szemmel is észlelhető a FullHD és a 4K tévéadás közti minőségi különbség, még akkor is, ha csak a készülék volt 4K képes, a leadott anyag nem. Elvileg ez a jövő, de nehéz előre jósolni. Néhány éve a 3D volt a sláger – tévé és projektor is –, aztán vége szakadt az olimpiának, melynek kapcsán sok 3D-s médiatartalom vált elérhetővé, és levonult ez a hullám is, hiszen még 3D-ben sincs nagyon elérhető médiatartalom.

A másik, az üzleti felhasználás területét több részre is lehet bontani, de talán a két legfontosabb a prezentációk területe – beleértve az oktatást is –, illetve a reklámeszközként való felhasználás.

Minden a prezentációkkal kezdődött. Annak idején a legfontosabb felvevők az oktatási intézmények és a nagyobb cégek voltak. Az oktatási intézményeknél azóta már bekövetkezett egy megtorpanás is, hiszen a 4-5 éve elnyert pályázati pénzekből vásárolt készülékekben elérkezett az izzócsere ideje, de sajnos ezt az EU már nem finanszírozza.

Üzleti célú alkalmazás esetében ma már szinte nem is kérdés, hogy vetítéssel támogatjuk meg az előadásokat, értekezleteket, ez ma már egy kisebb cégnél is természetes. A napjainkban elérhető projektorok legolcsóbb verziója is alkalmas arra, hogy 30-40 főnek, viszonylag rossz fényviszonyok között is, például amikor még lehet jegyzetelni, minőségi prezentációt tarthassunk. Ezek már hordozhatóak is, és a régi, 10 kilós tömeghez képest egy átlagos projektor már csak 2-3 kilós terhet jelent, a kényelmes táskájával együtt. A kisebb, úgynevezett pico vagy pocket projektorok pedig egészen kis méretűek, könnyűek, és már nem hagyományos izzóval, hanem LED-del működnek. Ez egyelőre a hátrányuk is, hiszen a LED-nek viszonylag kicsi a fényereje, nagyjából egy monitornyi felületet képes kiváltani, de azért egy utazó ügynök igazán elegáns benyomást kelthet vele. Egyszerűen előveszi a telefonját vagy pendrive-ját meg a mobiltelefon méretű kivetítőt, és máris megtarthatja a bemutatóját. Két-három főt kiválóan ki tud szolgálni ezzel. Ezek várhatóan bekerülnek majd a tabletekbe, notebookokba, aztán a telefonokba is, de a fényerő fejlesztésében még valószínűleg eltelik néhány év. Ha nem kell a zsebméret, akkor azért létezik olyan LED-es, mobilis, kisméretű készülék, amellyel már 20-25 főnek is nagyszerűen lehet prezentálni.

Ha be van sötétítve, akár 100 colos (254 centi) képet is vetíthetünk vele.
Az élettartamot alapvetően az izzó vagy a LED élettartama határozza meg. Előbbiek ma 3-4 ezer, utóbbiak akár 20 ezer órát is bírnak. A jövőben a hagyományos gépek 4-5 évvel a használatbavétel után valószínűleg csak egy izzócserét fognak megérni, azután várhatóan már a készülékcsere következik. Ha itt piacra kerül egy új termék, az körülbelül egy évig kapható, szemben a hagyományosabb IT termékekkel, amelyeknek körülbelül fél év az életútjuk, és aztán jönnek az új termékek, a modernebbek, szebbek, kisebbek. Mindig lesz olyan, aminek egy picivel nagyobb a fényereje, ilyen-olyan új csatlakozó lesz benne, mint ahogyan először megoldották a 3D képessé tételt, azután következett a pendrive-ról vagy memóriakártyáról vetítés. Most éppen a mobiltelefon- és tabletképessé tétel folyik, ezt követi majd a vezeték nélküli (wireless) megoldás. Természetesen van már néhány, viszonylag jó példa. Az ide vezető első lépcső a kábellel csatlakoztatás volt. Az okostelefont vagy tabletet – a HDMI nevű csatlakozószabvány fejlődésével – egy úgynevezett MHL kompatibilis HDMI csatlakozóval össze lehet kapcsolni. Teljesen mindegy, hogy milyen operációs rendszert futtat a mobileszköz, ha a megjelenítőeszköz alkalmas rá, a csatlakozáshoz elegendő csupán egy átalakítókábel. Ezután jött a wireless hálózatba épített projektor, vagy a projektorba épített wireless megoldás. Ezeknek a sávszélessége azonban még nem volt olyan jó. Ez persze nézőpont kérdése, hiszen prezentáció vetítésére alkalmas, videót viszont még nem kezel szépen. Mostanra jutottunk el oda, hogy már olyan sávszélességet képes kezelni, ami lehetővé teszi a wireless laptopról vagy akár egy mobilról történő videovetítést.

A szakember ajánlja
Tükrös, rövid vetítési távolsággal operáló projektor: Hitachi CP-AW252WNM
  • Technológia: LCD
  • Fényerő: 2500 ANSI lumen
  • Fényerő lámpakímélőben: 2000 ANSI lumen
  • Kontraszt: 2000 : 1
  • Felbontás: WXGA+ (1280 × 800)
  • Felbontás max.: UXGA (1600 × 1200)
  • Izzó élettartama: 3000 óra
  • Izzó élettartama lámpakímélő üzemmódban: 5000 óra
  • Izzógarancia: 6 hónap vagy 2000 üzemóra
  • Tömeg: 3,8 kg
  • Csökkentett fényerejű üzemmód
  • Lan/Wireless
  • Memóriakártya
  • Horizontális trapéz
  • Garancia: 3 év
  • Hordozható/Irodai
  • Zajszint: 34 dB
  • Zajszint gazadaságos üzemmódban: 28 dB
  • Méret: 34,5 × 8,5 × 30,3 cm
  • Képarány: 16 : 10
Csatlakozók:
HDMI, VGA (D-sub15) 2× be, 1× ki, S-Video (miniDIN), kompozit (RCA), audio (minijack) ×2 be, ×1 ki, LAN (RJ45),
USB (A, B), RS232C (Dsub9)

Egyéb információk:
Tartókonzol; Tükrös, extraközeli vetítés; Low-lamp mode (–20% fényerő és zaj, 5000 óra izzóélettartam); Vetítés USB pendrive-ról; LAN, opcionális WLAN, HDMI; PIN kód védelem; Felhasználói logo; 2 számítógép-bemenet; Monitorkimenet; Fehér- és feketetábla-mód; Távegér; Magyar menü.
....................

Egyszerű és költségkímélő, oktatási/üzleti prezentációs projektor: Acer X1373WH
  • Technológia: DLP
  • Fényerő: 3000 ANSI lumen
  • Fényerő lámpakímélő üzemmódban: 2400 ANSI lumen
  • Kontraszt: 13 000 : 1
  • Felbontás: WXGA+ (1280 × 800)
  • Felbontás max.: WUXGA (1920 × 1200)
  • Izzó élettartama: 5000 óra
  • Izzóélettartam lámpakímélő üzemmódban: 6000 óra
  • Izzógarancia: 3 év vagy 2000 óra
  • Tömeg: 2 kg
  • Csökkentett fényerejű üzemmód
  • Garancia: 2 év
  • Házimozi
  • Hordozható/Irodai
  • Zajszint: 30 dB
  • Zajszint gazadaságos üzemmódban: 26 dB
  • Méret: 26,4 × 22 × 7,8 cm
  • Képarány: 16 : 10
  • Zoom: 1,1×
Csatlakozók:
HDMI (ver.1.4)/MHL, 2× be, 1× ki VGA (D-sub15), S-Video (miniDIN), kompozit (RCA), 2× be, 1× ki audio (minijack), RS232C (D-sub9), USB (miniB)

Egyéb információk:
3D Ready (DLP Link, HDMI 3D ready); Acer ColorBoost II és ColorSafe II technológiák; akár 10 ezer órás lámpaélettartam ExtremaEco technológiával; Gyors újraindítás és elpakolás; Acer SmartFormat; Automatikus trapézkorrekció és képforgatás plafonra szereléskor; Beépített 3 W-os hangszóró; Vezeték nélküli vetítéshez opcionális MHL adapter.
....................

A tökéletes házimozi-projektor: Sony VPL-HW55ES
  • Technológia: LCOS
  • Fényerő: 1700 ANSI lumen
  • Kontraszt: 120 000 (dinamikus) : 1
  • Felbontás: WSXGA (1920 × 1080)
  • Felbontás max.: WSXGA (1920 × 1080)
  • Izzó élettartama: 2000 óra
  • Izzóélettartam lámpakímélő üzemmódban: 5000 óra
  • Izzógarancia: 3 év
  • Tömeg: 9,6 kg
  • Garancia: 3 év, Prime Support!
  • Házimozi
  • Zajszint: 21 dB
  • Méret: 40,7 × 17,9 × 46,4 cm
  • Képarány: 16 : 9
  • Zoom: 1,6×
Csatlakozók:
2× HDMI (v1.4a), VGA (D-sub15), komponens (3 × RCA), RS-232 (D-sub9), IR IN (miniJack), 3D Sync (RJ45)

Egyéb információk:
SXRD panelek; Reality Creation 1080 p-re felskálázás, képjavítás; Motionflow képinterpoláció; Bright Cinema és Bright tv színhelyes fényes képmódok; Contrast Enhancer kontrasztoptimalizálás és advanced Iris3 dinamikus fényerő-szabályozás; 2D és 3D képmódok; Dinamikus lámpavezérlés a fényesebb 3D képért; Beépített infravörös (IR) és opcio­ná­lis külső rádiófrekvenciás (RF) 3D jeladó; Elektronikus panel­be­állítás; Gamma-beállítás; Színkorrekció Real Colour Pro­cessing (Version 2) eljárással; ±71%-os függőleges és ±25%-os vízszintes lencseeltolás, + 2 db aktív 3D szemüveg; Opcionális vezeték nélküli Full HD jelátviteli adó és vevő.

 

Kellékek

Projektor vásárlása esetén örök kérdés a vászon: kell, nem kell, mekkora térben kell, miért kell, stb. Természetesen ideig-óráig az is megfelel, ha fehér falra vetítünk – akár üzleti, oktatási, otthoni felhasználás a cél –, ám vászon használatával legalább 10 százalékos minőségi javulás érhető el. Ennek több oka is van. Például akármilyen profi egy fal felületkezelése, idővel biztosan jelentkeznek elváltozások, de eleve lehetetlen tökéletes simaságúra csiszolni egy falat… Ugyanakkor a legolcsóbb vászon is sima felületet biztosít jó darabig. Másrészt a vásznakat könnyebb tisztítani; szabadtéri felhasználású vásznat akár egy egyszerű ablaktisztítóval. A harmadik indok pedig a fekete keret. Ha ugyanis erre a keretre rávetítünk egy kicsit – elég egy sor meg egy oszlop képpont –, akkor becsapható a nézői szem, ebből következően pedig nagymértékben javul a már fentebb említett kontrasztérzet.

Egy vászon beszerzése sok mindentől függ. Az első és legfontosabb a kialakítása. A legegyszerűbb a hagyományos hordozható háromlábú vászon, amit az iskolából jól ismerhetünk. A következő a mennyezetre vagy falra felszerelt, rolós, kézzel vagy motorral mozgatható. A harmadik pedig a fix, beépített vászon, ami használaton kívül csak egy fehér kép a falon. Az utóbbi a legjobb, mert ez nem fog meggyűrődni, ha valamikor egy picit megereszkedik, némi csavarhúzással visszaállítható a feszes, sima felület. A plafonra vagy falra szerelhetőek hamarabb meggyűrődnek, és minél nagyobbak, annál hamarabb, hiszen húzza őket a súlyuk. Ilyenkor már fontos, hogy melyik gyártótól vásárolunk. Alapvetően európai gyártmányú vásznat érdemes beszereznünk, mert élettartamuk akár háromszor akkora, mint az Ázsiában készülőké. Nem mindegy, hogy három vagy tíz év múlva kell vásznat cserélni.

A speciális, kétkomponensű (alapozás és fedés) festések esetében a kivitelezés meghatározó, és mivel ez nem teddy hengeres megoldást kíván, valószínűleg hasonló költséggel jár, mint egy feszített vászon. Ráadásul a festék alatt mindig fal lesz, ami mozog és változik.
A projektor és a vászon méreteit és képességeit nagyban befolyásolja az is, hogy a vetítéskor milyen távolságot kell áthidalnunk, és milyen teret kell betöltenünk. A készülékek lencséje meghatározza, hogy milyen távolságról mekkora képet tud vetíteni. Egy normál projektor a kép szélességének körülbelül másfél-kétszereséről vetíti jól a képet. Ennek az a nagy hátránya, hogy ha asztalra helyezzük, egyáltalán nem lehet előtte mozogni: ha a készülék kétméteres képet vetít három és fél méterről, akkor az a három és fél méter egyszerűen kiesett a mozgástérből. Ezért általában felkerül a mennyezetre. Ekkor, mondjuk, már ennek a három és fél méternek a feléig szabad a mozgás, de ennél szűkebb területen – a vászonhoz közelebb – már egy-két fej bele fog lógni a képbe. Ilyenkor előnyösek a rövid vetítési távolságú projektorok, ezekből máris kétfajta van. Az egyik körülbelül az alaptávolság – a másfél-kétszeres szükséglet – felétől vetít, a másik típus pedig az úgynevezett Ultra Short projektor, amelyet a falhoz kell tenni ahhoz, hogy normál méretű képet vetítsen. Ebben a periszkópokhoz hasonló, speciális tükör van. Különösen az oktatásban, az interaktív táblák esetében alkalmazzák előszeretettel, ahol a tanár ott áll a táblánál, és nagyon fontos, hogy egy apró részletet se takarjon ki.•

 
Innotéka