Vákuumkamra, rázópad és pormentes tér – a régió legkomolyabb űripari tesztközpontját nyitotta meg március végén a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja. Nem csak a pad ráz, az út is rázós volt, mire hazánk csatlakozott az Európai Űrügynökséghez, az ESA-hoz. Ment a mismásolás, hogy miért nem leszünk még évekig teljes jogú tagok. Majd 2015 februárjára minden itthoni akadály elhárult, és – teljes jogokkal felvértezve – végre beléptünk a kontinens szervezetébe. Azóta csak az előnyöket látjuk. Erre példa a minap bemutatott akadémiai tesztközpont: a civil űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődése minden eddiginél több űrtechnológiai tesztet igényel. Az MTA tesztlaborjában a legtöbb ilyen vizsgálat és szerelési feladat egy helyen elvégezhető.
Ez a hely csupán egyike a számos hazai űrbázisnak, derült ki az idén februárban már negyedik alkalommal megrendezett H-SPACE konferencián. A műegyetemi rendezvény több mint kétszáz résztvevője előadásokat hallgathatott és posztereket tekinthetett meg a hazai űrtevékenységről. Szó volt az orosz–magyar űrkapcsolatok új perspektíváitól a Cassini-küldetés magyar részvételén és összegzésén keresztül egészen az extrém rossz időjárási körülmények közt történő műholdas helymeghatározásig. Szó esett az épülő magyar műholdakról – kettő is készül – és egyéb izgalmas tervekről.
Eddig sem tétlenkedtek az űrkutatásban szellemi és anyagi kihívást látó hazai szakemberek. A teljes jogú tagság a lehetőségeiket tágította.•