2016. március: jegyzet, egyetem, portré, anyagtudomány, tudomány, fenntarthatóság, innováció, megújuló energia, zöldkörnyezet, bioinformatika, robotika, it, kiállítás/konferencia

SavingFood 2.0 az élelmiszer-pazarlás ellen

Az élelmiszer-pazarlásra, az egyik fő fenntarthatósági problémára világméretű figyelem irányul, hiszen egyaránt hatással van a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre. Mindezek mellett globális „paradoxon” is: míg az egy évben megtermelt élelmiszerek jelentős részét kidobják, rengeteg ember éhezik.


A SavingFood 2.0 H2020 projekt, melynek magyar résztvevői a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a FILAB – Jövő Internet Élő Laboratórium Egyesület, egy új, innovatív szemléletmód bevezetésével igyekszik megoldani az élelmiszer-pazarlást: az élelmiszer-felesleg karitatív szervezeteknek való újraelosztásával csökkentené a kidobott élelmiszerek mennyiségét, valamint az éhezés és alultápláltság mértékét.

A szétosztásra váró összegyűjtött felesleges élelmiszerek

Az eddig használt (mind online, mind offline) újraelosztási láncokon túl a SavingFood 2.0 célja az élelmiszer-pazarlás ellen fellépő társadalmi összefogás megteremtése, amely a pazarlásban részt vevő összes szereplőt bevonja a megoldási folyamatba. Az új élelmiszer-újraelosztási modell online kommunikáló közösségen alapul, melynek tagjai különböző területekről szerveződnek össze: lakosság, gazdálkodók, nagy élelmiszerláncok, kiskereskedők, civil szervezetek, aktivisták stb., akik/amelyek erősen motiváltak abban, hogy közösen lépjenek fel a pazarlás ellen, akár a felesleges élelmiszerek összegyűjtésével, akár az alulról szerveződő, figyelemfelhívó kampányok szervezésével.

Bár a jelenleg is futó programok az adományozók és a rászorulók közti megosztási lehetőségek feltérképezésével már értek el sikereket a kialakult helyzet kezelésében, ezek a kezdeményezések spontán, központi összefogás nélkül szerveződtek, és a legjobb esetben is csak közvetítői szerepet töltenek be. A kidolgozottabb és kiterjedtebb megoldást kínáló kezdeményezések fő akadályát a különböző csoportok együttműködése során felmerülő problémák jelentik. Fontos kérdések maradtak megválaszolatlanok:

  • Hogyan tudja a technikai közösség megvalósítani azt, amiről az élelmiszer-elosztás prófétái beszélnek?
  • Vannak-e még olyan információk, amelyek minden érintett számára hasznosak?
  • Mi legyen azokkal, akik szeretnének segíteni, de nem élelmiszer-termelők?
  • Hogyan motiválhatók az újraelosztási láncban részt vevők a még hatékonyabb együttműködésre?
  • Hogyan erősíthető a közösségi szellem annak érdekében, hogy kialakuljon egy mindenki jólétét szem előtt tartó hozzáállás?
  • Milyen tanulságokat kell levonniuk a politikai döntéshozóknak és a társadalom többi részének?

A SavingFood 2.0 fejlett, nyílt forráskódú, közösségi hálózati környezethez kapcsolódó eszközök segítségével valósítja meg ezt az elképzelést, amely: 1.) képes az adományok biztonságos kezelésére; 2.) biztosítja, hogy ne vesszen el semmilyen élelmiszer a kommunikációs lehetőségek hiánya miatt; 3.) támogatja a szervezett és spontán módon megvalósuló, az élelmiszer-újraelosztással kapcsolatos eseményekben való részvételt, és ha szükséges, biztosítja az anonimitást; 4.) figyelemmel kíséri a közösségi hálón előforduló tartalmakat, és képet ad a közösségi véleményről; végül 5.) biztosítja a széles körű eszmecserét.

A projekt keretében új kommunikációs platform és háttérszolgáltatás jön létre – ennek fejlesztésében és lokalizációjában vesz részt a FILAB –, a platform a közösségi hálók együttműködésére épít.

Az adományok kiszállítása

A közösségi finanszírozású alkalmazások és a nyílt adatbázisok erejében bízva a SavingFood 2.0 olyan tudás létrehozását és megosztását támogatja, amely az együttgondolkodást és a magas szintű összefogást segíti a jobb életminőség érdekében. Ezeken az előnyökön kívül a SavingFood 2.0 projekt egész Európára kiterjedő megoldást nyújt az élelmiszer-pazarlás, valamint az éhezés és alultápláltság problémájára. A program a hatékonyságot jelentős mértékben javító, könnyen átvehető megoldásokat kínál azoknak a szervezeteknek, melyek az alkalmazása mellett döntenek, így eredményesen terjeszthető Európa-szerte.

A kísérleti program egyik helyszíne Magyarország. Itthon az elpazarolt élelmiszerek becsült mennyisége évente 1,8 millió tonna. Az újraelosztást célzó tevékenységek irányítója főképp a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének tagja. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2015-ben 2600 tonna élelmiszert gyűjtött össze és osztott szét a rászorulóknak karitatív szervezetek segítségével. Más, nagyobb civil szervezetek (mint például a Magyar Vöröskereszt, a Katolikus Karitász) is foglalkoznak esetenként élelmiszer-újraelosztással, de lényegesen kisebb mennyiségben. Ezenkívül helyi együttműködések is léteznek adományozók (általában kis- és középvállalkozások, például kisebb pékségek) és karitatív szervezetek között. Ennek ellenére a kidobott és az újra elosztott élelmiszer mennyisége közötti különbség még mindig igen nagy. A folyamat hatékonyabbá tételének legfőbb akadályai a korlátozott mértékben rendelkezésre álló források és a központosított működés: az elosztás jelentős része egy budapesti, központi raktárból történik.

Az együttműködési modell tesztelésére kerül sor a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a már aktívan részt vevő közössé­gek között, de szeretnénk elérni olyan érintetteket (kis- és középvállalkozásokat, vendéglátóipari egységeket) is, amelyek eddig nem tartoztak a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel együttműködő szervezetek, cégek közé. A program kísérleti alkalmazása során minimum 700 résztvevő (a lakosságot is beleértve), 100 adományozó és 200 támogatott szervezet bevonása a cél.

Az adományok átadása

Mivel a Magyar Élelmiszerbank Egyesület a legjelentősebb elosztási szervezet Magyarországon, a bevonni kívánt szereplők száma várhatóan hamar eléri a kívánt küszöböt, mely lehetővé teszi majd a Saving­Food 2.0 tevékenységeinek kiterjesztését az egész országra. Ráadásul, mivel az élelmiszer-pazarlás szembetűnő probléma itthon, valószínű, hogy a kezdeményezés nagy visszhangot vált majd ki a közösségi médiában és a közösségi hálózatokban, ami hozzájárul a szükséges kollektív tudatosításhoz és tudásátadáshoz. Bár nem központilag irányított újraelosztási tevékenységek már léteznek hazánkban, a SavingFood 2.0 egy teljesen új paradigma bevezetését teszi lehetővé: olyan lokális újraelosztási modellt, melyben a civileknek központi szerep jut. Ebből a szempontból a kísérlet célja az infokommunikációs hálózatok lehetőségeinek vizsgálata a lakosság bevonásában és egy olyan közösség létrehozásában, melynek tagjai elkötelezettek az élelmiszer-pazarlás problémájának innovatív megoldása mellett. Az új modell bevezetésével sokkal nagyobb mennyiségű összegyűjtött élelmiszerkészlet áll majd rendelkezésre a lecsökkent logisztikai költségek és a helyi közösségek aktív részvételének eredményeképpen.

A jelenleg létező online (közvetítő platformok) és offline (élelmiszerbankok és újraelosztó szervezetek) megoldásokon túllépve a SavingFood 2.0 célja az élelmiszermentő tevékenységek megreformálása, a figyelemfelhívás és az együttműködés erősítése online hálózati közösségének megteremtésével. Ebből a szempontból a projekt egyrészt innovatív eszköz az élelmiszer-pazarlás elleni társadalmi összefogás megteremtéséhez, másrészt egész Európára kiterjedő megoldás az élelmiszer-pazarlás problémájára. Partnereink kiterjedt hálózati kapcsolatain keresztül biztosítjuk a program szélesebb körű bevezetését és különböző földrajzi környezetben való elterjesztését, tovább erősítve a kezdeményezés innovatív lehetőségeit és fenntarthatósággal kapcsolatos céljait. A program felhasználási lehetőségei nem kizárólag a SavingFood 2.0 partnereinek képességeire, hajlandóságára és elképzeléseire szorítkoznak majd, hanem más érdeklődő feleknek is kiváló alapot nyújt majd ahhoz, hogy kifejlesszék és megvalósítsák saját, újraelosztást támogató ötleteiket akár más területeken is.

A projekt vezetője a VILABS OE (GR), a kon­zorcium további résztvevői a Boroume (GR), a University of Southampton (UK), az IT Innovation (UK), a Feedback Global (UK) és az Iminds (B).•

 
Innotéka