2016. július: portré, jegyzet, tudomány, agykutatás, genomika, nanotechnológia, egyetem, építés, innováció, gépipar, kiállítás/konferencia, fenntarthatóság, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, it
2016. július 13.

Szerző:
Szegedi Imre

Science

Minden évben október elején jelentik be, hogy ki nyerte el a fizikai, kémiai, orvosi és egyéb Nobel-díjat. Nem több science elismerést adnak, hanem területenként díjaznak, miközben egyik-másik kutató éppúgy kaphatna kémiai, mint orvosi Nobel-díjat. Az idei év egyik fontos hazai pedagógiai vitája, hogy mi legyen a tudományos tantárgyak oktatásával? Továbbra is kémiát, fizikát, biológiát és földrajzot oktassanak, vagy legyen egy science, tudomány elnevezésű tantárgy? Döntés még nincs, de valószínű, hogy egyes iskolákban hamarosan bevezetik a tudomány tárgyat.

Ezen bizonnyal megütközne Semmelweis Ignác és Jedlik Ányos, Hevesy György és Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Wigner Jenő, és még hosszan sorolhatnánk az elmúlt évszázadok zseniális magyar tudósait, akik egy-egy jól meghatározott tudományterületen alkottak maradandót. Ahogy nincs művészetek tárgy, amibe a zenén át az irodalmon keresztül a képzőművészeteket egy egységben tanítanák, kell-e az amúgy sem túl nagy óraszámban oktatott természettudományokat összevonni? Hiszen bárhova nézünk, a természettudományok eredményeivel találkozunk. Palkovics László államtitkár is arról beszélt egy június végi interjúban, hogy az új Nemzeti alaptanterv 2018-as bevezetésének részeként – nyilván felmenő rendszerben – elképzelhető, hogy tankönyvek helyett minden gyerek kap egy tabletet. A tankönyvek, az olvasás elhagyása nem lehet cél, de 2020-ra biztosan lesznek olyan iskolák – mondta az államtitkár –, ahol már főleg ez az újfajta digitális oktatás zajlik. Ahol a diák már nem tankönyvekből, hanem táblagépről dolgozik. Úgy legyen, de vajon az a diák, amelyiknek a táblagépére már csak science tárgyat töltenék fel, miként képes tájékozódni a 21. században? Hogyan állja meg a helyét a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon, aki már most is csak heti egy órában tanul informatikát, földrajzot, kémiát?

A világ tényleg nem fizikára, kémiára, földrajzra és biológiára oszlik, hanem jelenségekre. Ezeket pedig sok irányból kell megközelíteni. Ígéret szerint a science, tudomány nevű tantárgy éppen így, összességében kezeli majd a jelenségeket. Sokkal érthetőbben és átfogóan. Ha valóban ez lesz az eredménye, akkor legyen science, mert már jó ideje meglehetősen gyatra a hazai diákság tudományos ismeretanyaga. Azonban, ahogy a tableteket sem lehet egyből bevezetni, úgy a tudomány nevű tantárgyat sem lehet. Például azért, mert nincsenek ilyen tanárok.

A mai világ a tudományos eredmények értő alkalmazására épül. Ha a tudomány tantárgy a megfelelőbb eszköz ehhez, akkor jöjjön a változás. Ha nem, keressünk olyan megoldást, amellyel az élvonalba kerülhetünk. A korral haladni kell, de lemaradni végzetes.•

 
Innotéka