2013. november 12.

Szerző:
Bencze Áron

Sebességet váltott Budapest

Évtizedes hálózati hiányt pótol a főváros közösségi közlekedésében a hamarosan megvalósuló budai fonódó villamosprojekt. A metrók vonalain is komoly fejlesztések zajlanak, ezenkívül november végén indul a Futár, a forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer, és hamarosan bevezetik az elektronikus jegyrendszert is. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2013-as fejlesztéseit és a közeljövőben elinduló beruházásokat gyűjtöttük össze.


A budai fonódó villamoshálózat fejlesztése

A BKK fejlesztésének elsődleges célja, hogy a jelenleg széttagolt budai villamosvonalak ismét egységes hálózatot alkossanak, új, átszállásmentes kapcsolatok jöjjenek létre Észak-, Közép- és Dél-Buda között. A projekt keretében a 17-es villamos egyesül három budai járattal, így hosszú, észak–déli irányban egész Budát összekötő vonalak jönnek létre. Az Új Széchenyi Terv keretében – a főváros támogatásával – több mint tízmilliárd forintnyi európai uniós forrást felhasználva fejlesztik Buda közlekedését. Ennek révén javulnak a közlekedési kapcsolatok, átszállás nélkül lehet majd eljutni Észak-Budáról Dél-Budára. Ez a beruházás része annak a fejlesztési csomagnak, amely európai uniós forrásokból ezekben az években valósul meg Budapesten a kormány és a főváros megállapodása alapján. Jelenleg az építési engedély megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások vannak folyamatban.

Forrás: BKK

A projekt megvalósulásával egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyorsabbá válik Buda felszíni tömegközlekedése. A 17-es villamost naponta átlagosan 7-8 ezer utas használja, HÉV-vel közel 80 ezer ember utazik, míg a buszokat megközelítőleg 30 ezren veszik igénybe a Margit hídtól északra. A forgalmi modell számításai azt mutatják, hogy a hálózat átalakítását követően a villamosokon jelentősen megnő, 30 ezer fölé emelkedik majd a naponta két irányban utazók száma. Ezzel egy időben a buszokat valószínűleg jóval kevesebben fogják igénybe venni, míg a HÉV forgalmában csak kismértékű csökkenés várható. A beruházás sem a közúti forgalom áteresztőképességét, sem pedig a parkolóhelyek számát nem csökkenti a Margit híd–Batthyány tér közötti szakaszon.

Takács Miklós, a Főmterv közlekedéstervezési igazgatója ez év tavaszán egy lakossági fórumon elmondta: a pálya kiépítése még a nagykörútinál is modernebb technológiával valósul meg, ennek köszönhetően csökken a környék zajterhelése. Az új, modern villamosok elférnek majd a Lánchíd alatti aluljáróban is, mert – önálló beruházás keretében – ezt a pályaszakaszt is átalakítják. A pálya­keresztmetszetek alapján kiderült az is: nemcsak nem csökken a közúti forgalom áteresztőképessége, de a megszűnő buszsáv miatt lehetőség nyílik a mostaninál kedvezőbb, a párhuzamos parkolást lehetővé tevő parkolóhelyek és szélesebb forgalmi sávok kialakítására úgy, hogy a rakparti fasor, a kerékpárút és a gyalogosjárda is megmarad. Adódik a kérdés, hogyan férnek át majd a villamosok a Margit híd alatt?

A kivitelezők különleges, fonódó vágányt alakítanak ki: az egymástól mindössze 30 centiméterre fekvő két sínpályán egyszerre csak egy jármű haladhat egy időben, hiszen nem férne el egymás mellett a két villamos. A forgalom fenntarthatóságát az ütemes menetrend és a korszerű jelzőlámpás szabályozás is biztosítja. A villamosok az alsó rakpartra lekanyarodó autókkal egy időben keresztezik majd a Bem rakpartot, így az észak–déli irányú közúti forgalmat egyáltalán nem akadályozzák.

Az 1-es és 3-as villamos vonalának felújítása

A rekonstrukció során azok a helyszínek is megújulnak, ahol a nagy hőingadozás ma még a legtöbb sínkivetődést okozza. A burkolt villamospálya korszerű, a jelenleginél jóval csendesebb és tartósabb, a legnagyobb hosszban úgynevezett rugalmas alátámasztású, folyamatos sínágyazású pályaszerkezetet kap. A kivitelezési munkák idén ősszel az 1-es villamos útvonalának a Bécsi út–Kerepesi út közötti szakaszán kezdődtek meg, majd az év végétől a Kerepesi út–Rákóczi híd között folytatódnak.

Megújult pályán közlekedik több villamos. A használt pályák teljes cseréjével,
új, korszerű, úgynevezett rugalmas alátámasztású, folyamatos sínágyazású
vágányok épültek, ezáltal megszűntek a pályahibák

Több szakaszon teljes mértékben megújul a 3-as villamos vonala is, de az egész vonalon lesznek kisebb-nagyobb beavatkozások.
A jelenlegi nyomvonalon nemcsak a villamospálya, hanem a megállóhelyek átépítésére is sor kerül, ezzel párhuzamosan újjáépül az áramellátó rendszer, és elvégzik a járulékos jelzőberendezési, útépítési, forgalomtechnikai, közműépítési, magasépítési és műtárgyépítési munkákat is. A felújítást követően a vonal megállóhelyei akadálymentessé válnak, a villamosvonal pedig új arculatot kap a korszerű peronfedéseknek, a megújuló utastájékoztatásnak, valamint a nagymértékű növénytelepítésnek köszönhetően.

A pesterzsébeti villamosvágányok felújítása jelenleg is folyik


Metrófejlesztések

Június 4-én forgalomba állt a 22. Alstom Metropolis metrószerelvény is, ezzel befejeződött a flottacsere a 2-es metró vonalán. A metrókocsik cseréje Budapest eddigi legjelentősebb, mintegy 65 milliárd forint összértékű járműbeszerzési projektje keretében valósult meg. Ennek a legjelentősebb szakasza zárult le az utolsó, a 2-es metró vonalára gyártott új metrószerelvény forgalomba állásával. A továbbiakban már kizárólag az Alstom által gyártott új, korszerű Metropolisok futnak a vonalon.

A szerelvények folyamatosan zajló tesztjei miatt a vágányteret
még kordonok védik a 4-es metró Újbuda-központ állomásán

A 2-es metró felújításának utolsó fázisaként a több mint 40 éve üzemelő biztosítóberendezéseket cserélik ki a vonalon. Az 1970-ben és 1972-ben telepített berendezések mára elavultak és elöregedtek, cseréjük elengedhetetlenné vált. A beruházás során kiépül egy elektronikus központi forgalomirányító rendszer. Az új metrószerelvényekhez igazodó korszerű biztosítóberendezések a jelenlegi pontszerű vonatmegállítás helyett folyamatos vonatvezérlést tesznek lehetővé, ezáltal a pályán közlekedő járművek tényleges sebessége folyamatosan ellenőrizhetővé válik. Amennyiben a szerelvény túllépi a megengedett maximális sebességet, a rendszer megállítja a vonatot. Az eddigieknél biztonságosabb üzemmód megteremti a lehetőségét akár a 90 másodperces követési időnek is. Ennek egyebek között a forgalmi zavarok elhárításában van szerepe, és szükség esetén lehetőséget biztosít csúcsidei sűrítésre is. Az új rendszer az ország egyik legmodernebb vasúti biztosítóberendezése lesz. A 4-es metró vonalán is ugyanilyen rendszert telepítenek.

A mozgólépcső közel 20 méter hosszú az aluljáró és a peron között
a 4-es metró II. János Pál pápa téri állomásán

A 3-as metróvonal járműparkjának és infrastruktúrájának teljes megújítása európai uniós vagy egyéb külső forrás bevonásával a 2014-ben kezdődő hétéves uniós finanszírozási időszakban kezdődhet csak el. A 3-as metró felújítására, vonatainak cseréjére 2010 őszéig a korábbi fővárosi vezetés részéről érdemi előkészület nem történt, pedig a szerelvények kora és az infrastruktúra állapota ezt indokolttá tette volna. Tarlós István főpolgármester és az új városvezetés hivatalba lépését követően alig fél évvel a BKK 2011 áprilisában támogatási kérelemmel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) a metróvonal rekonstrukciójának európai uniós (KÖZOP) forrásból történő támogatása érdekében. Az NFM 2012. november 15-ei döntése alapján a BKK kedvezményezettként a projekt tervi előkészítésére vissza nem térítendő támogatásban részesülhet.

Befejeződtek a belső beépítési és rendszerépítési munkák, illetve
a rendszerintegrációs tesztek is lezárultak a 4-es metró Bikás park állomásán

Jövő tavasszal megkezdődhet a 4-es metró utasforgalmi tesztüzeme a 7,5 kilométer hosszú, 6 méter átmérőjű, a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó alagútjában. A vágányépítés a múlt év végén befejeződött, jelenleg főként az állomások belső beépítési munkáinak utolsó fázisai, illetve a különböző rendszerek – az áramellátás és a biztosítóberendezés – végső telepítése folyik az alagútban. A különböző tesztekkel párhuzamosan zajló belső beépítési és rendszerépítési munkák még hátralévő fázisai ez év végén befejeződnek. Szeptembertől úgynevezett sötétüzemi, azaz utasok nélküli tesztek kezdődtek.

Az elektronikus jegyrendszer bevezetése

Az új jegyrendszer megvalósítása 2014-ben kezdődik, először a BKK mai papírbérleteit váltják majd fel az elektronikus kártyák, 2015-től pedig a mai jegylyukasztóknak és a papíralapú jegyeknek is búcsút mondhatunk. A projekt keretében a metróállomásokra és nagyobb HÉV-állomásokra beléptető kapuk kerülnek. A beruházás azonban nem csak a bliccelés visszaszorítását célozza: a BKK tervei szerint az új rendszerben igazságosabb tarifarendszer, idő alapú jegyek és otthonról, internet vagy mobiltelefon segítségével is feltölthető kártyák, meghosszabbítható bérletek könnyítik majd meg az utasok közlekedését.

Az új elektronikus jegyrendszer bevezetésének legnagyobb infrastrukturális beruházása a metró- és egyes kiemelt HÉV-állomásokon automatikusan működő be- és kiléptető kapuk kihelyezése lesz. Az ezt megelőző tesztüzem célja az üzemeltetési tapasztalatok, valamint az utazóközönség véleményének gyűjtése. A négy különböző kapu tesztelése ez év június 8-án, a Corvin negyed metróállomáson kezdődött. A tesztidőszak hat hónapig tart.

A Széll Kálmán tér átalakítása

A Fővárosi Közgyűlés döntésének megfelelően a BKK elkezdte a Széll Kálmán tér átalakításának előkészítését is. Az építészeti és a közlekedési engedélyezési tervek idén tavasszal elkészültek, több széles körű lakossági fórumot követően megkezdődött az engedélyezési eljárás, amely jelenleg is folyik, és várhatóan 2014 tavaszán kezdődhet meg az építkezés.

A Széll Kálmán tér építészeti megújítására kiírt tervpályázat
nyertes pályaművének látványterve (Építész Stúdió Kft.)

A Széll Kálmán tér megújítása régóta esedékes várospolitikai célkitűzés, a beruházásra azonban az elmúlt két évtizedben nem került sor. A fejlesztést Tarlós István főpolgármester újraindította. A Széll Kálmán tér megújítása része a Nemzet Fővárosa programnak, és a kormány támogatását is élvezi; a 2011. évi költségvetés ugyanis hárommilliárd, illetve a 2012. és 2013. évi büdzsé további 1-1 milliárd forintot irányzott elő elsősorban a Széll Kálmán tér felújításának, a térségi tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztésének, valamint a budai észak–déli villamoskapcsolat kiépítésének támogatására. A mintegy négymilliárd forintba kerülő beruházás állami és fővárosi forrásokból valósul meg.

Futár

A Futár (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) projekt egy integrált közösségi közlekedési informatikai rendszer, melyet a Budapesti Közlekedési Központ a BKV közreműködésével épít ki. A fejlesztés, melynek összköltségvetése 6,7 milliárd forint, az Új Széchenyi Terv keretében, európai uniós támogatással valósul meg. A projekt leglátványosabb elemei azok a megállóhelyi, csomóponti utastájékoztató berendezések, amelyekből városszerte 263 darabot telepített a BKK.

A BKK Forgalomfelügyelet diszpécserközpontjában
huszonnégy órás ügyeletet tartanak

A Futár teljes mértékben ki fogja váltani a főváros felszíni tömegközlekedésének jelenlegi korszerűtlen, valós idejű adatokat nem kezelő utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszereit, ennek eredményeként a diszpécserközpontban hatékonyabban tudják majd biztosítani az egyenletes, menetrend szerinti járműkövetést, ha pedig váratlan esemény (baleset, üzemzavar) következik be, gyorsabban és eredményesebben lehet beavatkozni. A rengeteg információ alapján a rendszer képes kiszámolni, hogy melyik jármű mikorra ér egy adott megállóba. November végétől az utasok a 263 kijelzőn kívül mobiltelefonon és interneten is kérhetnek információt a tömegközlekedési járművek pontos közlekedéséről.

A BKK létrejötte óta több mint 100 darab alacsonypadlós busz állt forgalomba,
idén a program tovább folytatódott, nyár elején 159 darab új busz állt forgalomba,
de párhuzamosan folyik a használt, ám jó állapotú alacsonypadlós buszok
forgalomba állítása is, melyekkel elsősorban a 20-23 éves Ikarusok szükségszerű
felújítását váltják ki, körülbelül azonos áron

Hidak és felüljárók felújítása

A BKK kiírta a közbeszerzési eljárást a X. kerületi Sibrik Miklós úti és a Ferihegyi gyorsforgalmi út feletti közúti híd felújítására, valamint közbeszerzési eljárás folyik a Keleti pályaudvar bejárati vágányai felett a Kerepesi út forgalmát átvezető felüljáró felújítására. A mind közúti, mind pedig vasúti szempontból forgalmas kereszteződés felújítása rendkívül időszerű, ugyanakkor komoly kihívást is jelent a forgalom fenntartása mellett zajló munkák miatt. Mindkét felújításhoz a Fővárosi Önkormányzat biztosítja a forrást.

A budapesti Duna-hidak felújításának sora a Szabadság híd, az Északi vasúti összekötő híd és a Margit híd után a Széchenyi Lánchíddal folytatódik.
A Lánchíd állapotának és teherbírásának felmérésére 2011 szeptemberében fő- és célvizsgálati dokumentáció készült. A felújítás célja elsősorban a híd teherbíró képességének a mai igényekhez igazodó növelése. Ennek érdekében pályalemezt kell cserélni, el kell végezni a korrodált acélszerkezetek javítását, korrózióvédelmét, a sarukat helyre kell állítani. Felül kell vizsgálni a láncszerkezet erőjátékát, a szorulásokat meg kell szüntetni.
A híd központi elhelyezkedése, egyedülálló környezete a gyalogos- és közösségi közlekedés előnyben részesítését teszi indokolttá. Olyan szempontok is előtérbe kerülnek, mint az egyre növekvő igényként jelentkező környezetbarát kerékpáros közlekedés és a világörökségi helyszínek látványában gyönyörködő turistaforgalom kiszolgálása a híd adottságaihoz igazított gépjárműforgalom biztonságos fenntartása mellett.

A Lánchídhoz kapcsolódva kell elvégezni a várhegyi alagút felújítását is, amelynek során a teljes gépészeti rendszert, az alagút szigetelését, burkolatát is javítani kell. A tervezéskor felül kell vizsgálni a Clark Ádám tér forgalomtechnikai kialakítását is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka