2016. január–február: egyetem, portré, jegyzet, nanotechnológia, tudomány, agykutatás, hálózatkutatás, logisztika, innováció, anyagtudomány, kiállítás/konferencia, neutronkutatás, megújuló energia, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, startup, it
2016. január 29.

Szerző:
B. Szabó Edina

Tanulni online, szabadon

Az intézményes oktatás részévé váló online kurzusok ma már nem csupán a szakképzés vagy önfejlesztés területén, de egyetemi doktoranduszképzésekben is elérhetőek. A nyitott egyetemeket megálmodó amerikaiak törekvéseit hamar átvették és nagyon gyorsan fejleszteni kezdték az európai felsőoktatási intézmények is. Mára pedig az Óbudai Egyetem is elmondhatja magáról, hogy Magyarországon elsőként indított online egyetemi képzést.


Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan jelentős a magyar képzés indítása és – mint az első év után tapasztalható – sikere mind a hallgatók, mind az együttműködő intézmények szerint, tekintsük át a világban fellelhető lehetőségeket.

Az amerikai legjobbak

Röviden ismertetjük a rendszert megálmodó és elindító amerikai egyetemek közül a legjobbakat egy ottani felmérés alapján. Az Egyesült Államokban a jelenlegi a húszmillió diák közül hétmillió, azaz körülbelül egyharmaduk teljesíti online vagy részben online a tanulmányait.
Mit ajánlanak 2016-ra az így tanulni vágyóknak?
Az ötvenes listából három:

1. Penn State World Campus

Az első helyezett, tízezer diákot oktató egyetem Pennsylvania állam büszkesége, több mint 120 online programmal egyetemi, főiskolai, szakképzés kimenetellel. Világszínvonalú oktatók, egyetemi tanácsadók, karrierközpont, online tutorálás és természetesen könyvtári szolgáltatások segítik az itt tanulókat.

25. Western Kentucky University

Az 1906-ban alapított intézményben, ahol napjainkban 21 ezren tanulnak, doktori képzés is van, nyolcvan online kurzussal, köztük a kisgyermekkori nevelés, vízkészlet-gazdálkodás egyetemi végzettséggel vagy éppen a fogyasztói tudományok, szociológia főiskolai kimenetellel.

50. Concordia University, Saint Paul

Jóllehet Saint Paul 50. a listán, ám nem tarto­zik az utolsók közé. Az 1893-ban alapított egyetemre négyezer diák jár, graduális, posztgraduális és felsőfokú szakképzésre egyaránt.
Az evangélikus iskola online képzésben olyan tárgyakat is kínál, mint a büntetésvégrehajtás-vezetői és a fizikoterapeuta. Regionálisan az egyik legjobb iskolának számít.

Az európai rangsor

Természetesen az európai egyetemek rangsora is elkészült már. Mivel itt rövidebb a lista, bemutatjuk az első tíz helyezettet:

1. Utrechti Egyetem, Hollandia

Az intézmény mesterképzést és PhD-prog­ra­mokat kínál, például állatorvosi vagy járványtani képzésben. A diákok online projekteket is létrehozhatnak, amelyekben az oktatásban részt vevő intézmények és oktatóik kísérik figyelemmel tanulmányaikat.

2. Uppsala Egyetem, Svédország

Észak-Európa egyik legrangosabb egyeteme saját kurzusokat állít össze, amelyek letölthetők az önálló tanulmányok végzéséhez.

3. Webster Vienna Magánegyetem, Ausztria

Rugalmas MBA képzést kínáló intézmény, ahol kizárólag online vagy bejárós-online tematika szerint a diákok valóban saját igényeikhez szabhatják tanulmányaikat.

4. Wismar University Wings, Németország

Az egyetem számos elismerést tudhat magáénak távképzési mesterkurzusai felépítéséért, amelyek a gazdaság, a dizájn vagy a technoló­gia területéhez kapcsolódnak.

5. Online Business School, Spanyolország

Az iskola szorosan együttműködik két stratégiai partnerével, amelyek a legismertebb üzleti főiskolák közé tartoznak Spanyolországban. Üzleti adminisztráció, marketing, projekt­menedzsment található a kínálatukban.

6. Wageningen University, Hollandia

A világ száz legjobb egyeteme közé sorolt intézmény a világ második legjobbjának számít a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, egészséges élelmiszer-előállítás területén.

7. Instituto Europeo Campus Stellae, Spanyolország

Az intézmény teljesen személyre szabott posztgraduális távoktatási lehetőségeket kínál a diákoknak. Remekül felépített kommunikációs környezet, videokonferencia, egyedi digitális platform segít az önképzésben.

8. International School of Management, Franciaország

A francia iskola az időt illetően nyújt rugalmas megoldást: egy év alatt kell elvégezni a három hónapos kurzusokat.

9. Cork Institute of Technology, Írország

Az intézet három területen kínál online képzést: felhő technológia, környezetmérnöki és e-learning tervezés és fejlesztés. Saját alkalmazásukkal segítik a virtuális együttműködést az oktatók és a diákok között, akik az összes szoftverhez, szolgáltatáshoz hozzáférhetnek ugyanúgy, mint offline tanuló társaik.

10. Helsinki Egyetem, Finnország

Az egyetem folyamatosan jelen van a világ száz legjobb egyetemének listáján. Mester- és PhD-képzéseiket angol nyelven tartják, néhány mesterprogramban pedig nincs tandíj. Rövid kurzusaik tananyaga rendkívül sokrétű, a tudományos-fantasztikus irodalomtól a kognitív idegtudományig.

Miért fontosak a rangsorok?

Ezek a rangsorok az idestova húszéves múltra visszatekintő képzések fejlődését mutatják meg, azon képzésekét, amelyekhez a világ minden tájáról lehet csatlakozni, életkortól, bizonyos esetekben végzettségtől függetlenül. Megfigyelhető, hogy az online képzés nemcsak a diákoknak, de az intézményeknek is fejlődési lehetőséget nyújt, illetve remek terep és alapanyag a technológiai fejlesztések tesztelésére. Az egyes kurzusok érdekesebbé, elérhetőbbé, maximálisan kihasználhatóvá tétele nem csak az oktatók kreatívitását teszi próbára, online jellegéből adódóan rendszeroptimalizálást, stabil eszközgazdálkodást is fel kell mutatniuk az intézményeknek és szakmai partnereiknek.

Ha valaki online egyetemi tanulmányokra szeretne jelentkezni, viszonylag rövid idő alatt megtalálhatja azokat a hálózatokat, ahol megbízhatóan kezelik a regisztrációtól a jelentkezésen át a kezdeti lépések meg­tételéig, illetve örömmel veszik, ha egy-egy végzett diák megosztja tapasztalatait a többiekkel. Az egyik legpraktikusabb és összetettebb felület a Distance Learning Portal (http://www.distancelearningportal.com/), ahol csaknem kilencezer képzés található hatvan országból – Monacótól Vietnamig –, az egyes képzésekhez pedig több mint nyolcvan ösztöndíjprogramot mutatnak be, amelyek közül egy-egy kurzushoz akár negyven is elérhető. A rövid önfejlesztéstől a PhD-képzésig minden szinten van lehetőség a tanulásra; az üzletviteltől a mérnöki tanulmányokig, a művészetektől a jogtudományig jószerével minden megtalálható.

Az oktatás ma nagyrészt angol nyelven folyik, vagy az adott egyetem országának nyelvén: németül, franciául, spanyolul. Természetesen ezekre idegen nyelvet ismerő magyar diákok eddig is jelentkezhettek. Azonban egy nyelvi és anyagi nehézségeket leküzdeni segítő hazai program akár a más országban élő magyar diákok számára is anyanyelvi képzést tesz lehetővé.

Ilyen a jelenleg egyetlen magyar, akkreditált online kurzusokat kínáló, az Óbudai Egyetem által működtetett K-MOOC rendszer (lásd keretes írásunkat – a szerk.), melyről annak igazgatójával, Száraz Dénessel beszélgettünk.

Hogyan vált a MOOC magyar felhasználású rendszerré?

– Az alaprendszer 2012-ben robbant a világba, a K-MOOC, a Kárpát-medencei Online Oktatási Centrum tulajdonképpen annak mintájára jött létre. A mozaikszó maga is tükrözi ezt a valóságot, amely előző rektorunk, dr. Rudas Imre frappáns megoldása volt az egyébként mindig nehéz névadásra.

Mi is a MOOC?
A MOOC a Massive Open Online Courses kifejezésből származó mozaikszó, szabadon hozzáférhető tömegcélú oktatási rendszer, amely elérhető bármilyen, online kapcsolatot biztosító eszközön keresztül. A MOOC egyik fő célja, hogy nagyobb tömegek számára legyenek elérhetőek a felsőoktatás kurzusai. A lehetőség mindenki előtt nyitott, a kurzusok nem helyhez kötöttek, a tananyag elsajátításának ütemét a hallgató szabályozza.
A legismertebb három MOOC gyűjtőhely a Coursera és az Udacity (Stanford Uni­versity), valamint az edX (Harvard, MIT); ezek közül a Coursera kínálja a legtöbb és legszélesebb körű kurzusokat, a szociálpszichológiától az adatelemzésen át a hálózatok felépítéséig.
A K-MOOC tagjai magyarországi egyetemek, főiskolák és határon túli magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények, a rendszer nyelve magyar, működtetője az Óbudai Egyetem. A kurzusok mindenki számára elérhetőek mind az anyaországban, mind a határon túli magyar közösségekben.
Információ a csatlakozó felsőoktatási intézményekről és civil szervezetekről, az elérhető kurzusokról, továbbá regisztráció a kurzusokra a www.kmooc.uni-obuda.hu oldalon.

A 2015/2016-os tanév I. félévében meghirdetett K-MOOC kurzusok: A dzsessz kultúr­története I–II., A pedagógia alapjai, Alkalmazás és fejlesztés Drupal alapokon, Bevezetés az ergonómiába, Digitális rendszerszervezés, Digitális technika, Digitális videók készítésének alapjai, Döntéstámogató rendszerek és módszerek, Egyéni és csoportos problémamegoldó technikák, Felnőttoktatás módszertana – innovatív oktatási módszerek a felnőttképzésben, HTML5, Kommunikáció a társas kapcsolatokban, Mobil­alkalmazás-fejlesztés FireFox platformon, Munkavédelmi alapismeretek, Kutatásmód­szertan, Különleges energiaforrások, Tartalomkezelés a felhőben – Orchard CMS, Vállalati pénzügyek, Irányítástechnikai rendszerek.

Természetesen nem csupán a név, hanem a kurzusok is – mind formai, mind minőségi szempontból – az angol nyelvű kurzusok mintájára készülnek. Azt is mondhatjuk, hogy annak mintájára, de azt is mondhatjuk, hogy tulajdonképpen annak kiegyensúlyozására jött létre. Ugyanis a robbanásszerű megjelenést követően a rendszernek mára mintegy harmincmillió hallgatója lett, a kurzusok viszont még mindig főleg angol nyelvűek. Ennek ellensúlyozására szerettünk volna létrehozni magyar nyelven hasonló képzési formát, mégpedig ingyenesen elérhetőt. Azért emelem ki az ingyenességet, mert ezeknek a MOOC típusú, kreditértékkel is bíró kurzusoknak a többsége fizetős. Amellett, hogy a fő célunk elsősorban a magyar egyetemek bekapcsolása volt, másodsorban pedig mindez a hallgatók számára ingyenes legyen, harmadszor pedig fontos volt, hogy ez a fajta képzés az élethosszig tartó tanulásnak is új lehetőséget adjon. Amikor 2014. szeptember elsején megkezdtük a munkánkat az Óbudai Egyetem szenátusi döntésének értelmében, már a megnyitó is előrevetítette, hogy ez fontos kezdeményezés, hiszen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár jelenléte világossá tette, hogy ez a rendszer a határon túli magyarság számára is fontossá válhat. Ez aztán később nem csupán szavakban és megjelenésben, de a támogatásban is megmutatkozott állami részről; a támogatást a kurzusok anyagának előállítására és fejlesztésére tudtuk fordítani.

Az indulást követően első lépésben a határon túli egyetemeket szólítottuk meg, amelyek nem minden esetben önálló egyetemek, főiskolák, hanem például egyetemen belül működik magyar kar vagy magyar tanszék, vagy van magyar nyelvű oktatás. Annak ellenére, hogy a mai napig bizonyos nehézségekbe ütközik például a tantárgyak elismertetése, hiszen országonként eltérő az akkreditációs folyamat, rendkívül jó együttműködés alakult ki. A nehézségek abból is fakadhatnak, hogy amíg, mondjuk, egy magyarországi egyetemen professzor tanítja az adott tantárgyat, előfordulhat, hogy más országok egyetemén eltérő súlyú ugyanannak a tárgynak az oktatása. A cél, hogy adott tantárgyat adott kreditértékkel képes legyen az adott egyetem átemelni.

Az említett együttműködésnek köszönhetően 2014 őszén már tizenhárom határon túli felsőoktatási intézmény kapcsolódott a programba, következő lépésként pedig megszólítottuk a hazai egyetemeket és főiskolákat azzal, hogy csatlakozzanak ehhez a Kárpát-medencei kezdeményezéshez egyenrangú intézményként. Eddig tizenhat egyetem jelzett vissza pozitívan, azóta egyfajta kibővített együttműködés folyik a tizenhárom határon túli, valamint a tizenhat hazai intézmény között.

A közös cél tehát az, hogy a már bevezetett kurzusokat a többi intézmény is be tudja illeszteni a tanmenetébe, illetve a saját on­­line kurzusaikat azonos kreditértékben tudják „cserélni”. Hány MOOC tantárgy vehető most fel?

– Ahhoz, hogy a rendszer kiválóan működjön, a tulajdonképpeni jövőkép az, hogy ezek az intézmények belátható időn belül maguk is készítsenek ilyen tananyagokat. Az lesz majd az ideális, amikor ugyanolyan számban indítanak saját online kurzusokat az egyetemek, mint amilyen számban azt az Óbudai Egyetem teszi. Az induláskor az első félévben négy, a másodikban kilenc, most pedig már húsz tantárgy érhető el a K-MOOC-ban. Ehhez egyébként két hazai egyetem is csatlakozott már, két saját fejlesztésű kurzussal.

Természetesen mindehhez szükség van szakmai felkészülésre, és szükség van anyagi eszközökre is. Az egyetemi oktatót támogatni, motiválni kell ebben, hiszen amikor arról beszélünk, hogy a MOOC típusú online kurzussá kell átírni az általa leadott, tanított anyagot, alapvetően tantárgyfejlesztési folyamat elvégzésére kérjük. Ezek az anyagok például nagyon sok videót tartalmaznak, sok szemléltető részt találunk, és ezek átadása ugye nem a hagyományos tantermi keretek között történik. A megtekintések, letöltések mellett persze a hallgatók egymással is és a professzorral, oktatóval is tudnak kommunikálni, online módon. Ahogyan hagyományosan az egyetemeken, itt is félév egy kurzus, tizenkét tananyagrészre felosztva. Minden tananyagrész végén van számonkérés, ami feltétele a tovább­haladásnak. Minden félév vizsgával zárul, aminek megfelelő számú kreditkimenetele van. Ugyanolyan kreditértékűek ezek a vizsgák, mintha a tanulók bejárnának a hagyományos iskolarendszerű oktatásban az iskolába. Saját hallgatóink mellett már más egyetemek hallgatói is megjelentek szép számban, és mivel egy kurzus négy félévig tart, a kredites rendszernek köszönhetően bármelyiket el lehet kezdeni.

Néhány kérdés az Óbudai Egyetem K-MOOC hallgatói elégedettségi vizsgálatából
Van egyéb műszaki feltétel, amelyet az intézményeknek még biztosítani kell, vagy meg kell teremteni?

– Nem igazán, mert a kommunikáció keretrendszere a MOODLE (nyílt forráskódú, ingyenes [GNU GPL] licenc alatt terjesztett, PHP nyelven íródott eLearning keretrendszer). Az egyetemek természetesen szintén tudják ezt használni, tehát nem kell újra és újra létrehozni új rendszereket – csak a kurzusok anygát kell megfelelően elkészíteni. Ezekhez viszont szükség lehet eszközberuházásra. Az online kommunikáció pedig sok esetben eleve adott az oktatók és diákok között egyaránt. A fejlesztések támogatására tervezünk létrehozni egy élő, interaktív oldalt, blogot, ahol az egyetemeknek mint felhasználóknak szakmai fórumot tudunk biztosítani a kurzusok létrehozására, a rendszer működtetésére vonatkozóan. Emellett az első negyedévre tervezünk a bekapcsolódó intézmények számára kurzuskészítő workshopot, olyan szakmai összejövetelt, ahol megoszthatjuk a már működő rendszer részleteit, illetve a tantárgyak online anyaggá fejlesztéséhez tudunk támpontokat adni.

Az induló kurzusok egyike a dzsessz történetét dolgozta fel. Ez, mivel alapvetően műszaki egyetemről van szó, első hallásra furcsának tűnik, még akkor is, ha tudjuk, hogy a magyar dzsessz területén nagy múltú Benkó családban sok a mérnök …

– Igen, furcsának tűnhet… de a tematika bevezetésénél lényeges szempont volt, hogy sok, a különböző egyetemeken akár különböző szakokon tanuló diákot meg tudjunk szólítani. Vagy akár olyan nyelvi területen, ahol, mondjuk, egy speciális szaktantárgyat nem magyar nyelven tanulnak – fontos, hogy a magyar nyelv, mint kommunikációs eszköz, használható legyen a diák tartózkodási helyétől függetlenül. A másik szempont egy általános kulturális kurzus létrehozása volt, hiszen itt nem csupán a dzsesszzenéről van szó, hanem egy kultúrtörténeti áttekintésről abból az időből, amikor maga a dzsessz megjelent a világban. És bár úgy tűnhet, hogy ez a kurzus – a Benkó Dixiland Bandnek köszönhetően – könnyed koncertek sorozata, magát a tényanyagot ugyanúgy tudni kell, mint például a Tartalomkezelés a felhőben kurzus esetében.

Ezzel együtt arra is példa, hogy nem a tan­tárgy határozza meg, miből készülhet online kurzus, hiszen nem feltétlenül kell digitális, kommunikációs vagy akár műszaki tárgynak lennie…

– Abszolút. Az élethosszig tartó tanulásban pedig nem is kell különösebb magyarázatot adnunk erre a törekvésre. Hiszen aki nem iskolarendszerű oktatásból érkezik, „csupán” továbbképezné önmagát, fejlődne bármelyik területen, az is csatlakozhat. A különbség annyi – egyelőre –, hogy lezárásképpen természetesen nem akkreditációs igazolást kap, hanem oklevelet az elvégzett kurzusról. Bízunk benne, hogy ahogyan a MOOC rendszert beindító országokban is megfigyelhető a tendencia, miszerint egyre növekvő súlya van egy-egy ilyen kurzusról kiállított oklevélnek a munkaerőpiacon, sikerül ezt felismertetni a magyar, a Kárpát-medencei vonatkozásban is.•

 
2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017

Innotéka