2018. január–február: jegyzet, orvostudomány, portré, lézer, innováció, tudomány, atomenergia, energiagazdálkodás, startup, agrárium, zöldkörnyezet, genomika, fenntarthatóság, kiállítás/konferencia, robotika, it

Tedejen robban a „zöld bomba”?

A lucerna a takarmányok királynője – így tartották már Dél-Amerika meghódítói is, hiszen lovaikat azzal etették. A királynői hatás azonban csak a friss leveleket, hajtásokat jellemzi, ezek fele elvész, ha nem zölden kapja a takarmányt a jószág. A kérdés tehát az, hogyan lehet ezeket a jótékony hatásokat változatlan formában megőrizni, konzerválni.


A válasz már elvileg pontosan száz esztendeje megszületett, a gyakorlatba azonban mind ez idáig nem sikerült átültetni. A Tedej Zrt. a Debreceni Egyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és az NF Mikrotech Kft. több mint 15 évvel ezelőtt indult, és 2021-ben befejeződő nagyszabású kutatási programja, a Proteomill projekt éppen erre a problémára keresi a megoldást. Már kidolgoztak egy folyamatos üzemű koncentrálási technológiát, amelynek alapján rövidesen megépül az első prototípusüzem is.

A Proteomill – lucernaalapú fehérjetermékeket és egyéb nö­vényi termékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, va­la­mint mintaüzem kialakítása GINOP-2.2.1 kutatási program az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költség­vetési előirányzatból 1 281 071 286 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesül.

A zöld fehérjemalom elvét, a lucerna levelének nedvéből készülő „zöld bomba” gyártásának technológiáját a világon elsőként egy zseniális magyar mérnök, Ereky Károly dolgozta ki. Megoldását a „Vepex” (Vegetable Protein Extract – növényi fehérjekivonat) program keretében az 1960-as években elővették Magyarországon, de a megvalósítás drágaságára hivatkozva ejtették is. Ám most újra reneszánszát éli ez a százéves innováció: Franciaországban, Angliában, sőt a sertéstartásban világelső Dániában egyaránt foglalkoznak a zöld fehérjemalom továbbfejlesztésével, mint ahogyan teszik azt a Debreceni Egyetem közreműködésével a Hajdú-Bihar megyei Tedejen.

A frissen kaszált lucerna leveléből kivont fehérje aminosav összetétele kedvezőbb a szójánál.

A téma szakértőjétől, Fári Miklós professzortól tudjuk, hogy a sertéshizlalás hatékonyságát megtöbbszöröző zöld lucerna feldolgozására épülő technológia karrierje egy súlyos ellátási problémával indult 1917-ben. Alapanyag hiányában a hadvezetés felére csökkentette a hadi célokat szolgáló sertéshizlaldák takarmányadagját. Olyan katasztrofális volt a helyzet, hogy a katonák ellátásában a németek már élesztőből előállított zsírral szándékoztak kiváltani, kiegészíteni a sertészsírt.

Ereky Károlynak, a kiváló magyar mérnöknek azonban ennél jobb ötlete volt: azt javasolta, hogy zöld lucerna nedvességtartalmának kivonatával növeljék meg a sertések takarmányhasznosí­tási képességét. A kivonat készítéséhez kidolgozott egy technoló­giát is, amelyet a hadi üzemként szolgáló tízezer sertés éves ka­pa­ci­tású nagytétényi sertéshizlaldában ki is próbált, és bizonyította is a később zöld bombaként emlegetett biotáp hatékonyságát.

Ereky alapos tudós volt, technológiai újítását a természettudomány fő módszerével, azaz a megfigyeléssel alapozta meg. Feltűnt neki ugyanis, hogy a vaddisznó – csakúgy, mint a mangalica – „bagózik”, vagyis tavasszal megrágja a friss füvet, a rostot azonban kiköpi. Ennek miértjén eltöprengett, és arra a jutott, hogy nagy valószínűséggel a fűben, a lucernában lévő nedv tartalmazhat olyan értékes bioaktív anyagokat, amelyek az állat növekedése, hízása szempontjából igen fontosak. Hogy ellenőrizze feltevését, egy nagy vasmozsárban összetörte a lucernát, a levét pedig hozzáöntötte a kukoricadara- és árpakeverékhez, és láss csodát: fele mennyiségű takarmányból ugyanannyi húst tudott előállítani.

A virágzás előtt betakarított és frissen feldolgozott lucerna értékes fehérjetartalma nem megy veszendőbe.

A lucerna kivételes tápértéke régóta ismert, a gond viszont az, hogy a benne lévő értékes anyagokat a fiatal, friss hajtások hordozzák, ezek tartalmazzák ugyanis azokat a vitaminokat, ásványi anyagokat és fehérjéket, amelyeknek a fele a levélpergés, erjedés és napégetés következtében a növény szárításakor elvész. Ereky nevéhez ezeknek az értékes anyagoknak a változatlan állapotban történő megőrzését lehetővé tevő technológia kifejlesztése fűződik. Ez az a zseniális innováció, amely ma is aktuális.

A lucerna természetesen Tedejen sem új növény, hiszen nagy szarvasmarha-állományuk van, tejelő szarvasmarha pedig lucerna nélkül nem létezik – mondja Bódi László, a Tedej Zrt. vezérigazgatója. Büszkén jelenti ki, hogy miközben az országos átlag 4-5 tonna körül van hektáronként, addig ők tavaly 15 tonna, idén pedig 18 tonna széna értéket állítottak elő gyakorlatilag vegyszermentes technológiával. Ez azt jelenti, hogy igény esetén 100 százalékban GMO mentes tejet tudnak szállítani a tejiparnak.

A frissen préselt lucerna rostfrakciója kiváló takarmány a tejelő szarvasmarhák részére.

Deme Albert üzemgazdasági igazgató szerint a megtermelt lucerna mennyisége még tovább növelhető, főként a betakarítási menetszám csökkentésével; a fonnyasztás, rendkezelés elhagyásával a betakarításkor bekövetkező levél- és frisshajtás-veszteség is csökkenthető, a lucerna nedvében található értékes anyagok kivonása után visszamaradó rost, illetve a koncentrátum előállításakor keletkező savó pedig melléktermékként szintén értékesíthető. Mindezek eredményeként a lucernakoncentrátum előállításának önköltsége 70-80 forintra csökkenthető. Ez azért fontos, mert ha nagy mennyiségben kívánják előállítani az új terméket, akkor annak olyan dömpingáron hozzáférhető takarmánnyal kell versenyeznie a piacon, mint a GMO technológiával előállított extrahált szójadara, amelynek kilogrammonkénti ára jelenleg 100 forint körül van.

Popp József, a Debreceni Egyetem másik professzora úgy látja, hogy a lucernakoncentrátum közép- és hosszú távon lesz versenyképes a GMO technológiával előállított szójával. Ezt a folyamatot elősegíti, hogy egy minőségi piaci szegmensnek termelő, egészségtudatos vásárlókat kiszolgáló termelői vertikum egyre inkább igényt tart a lucernakoncentrátumot fogyasztó állatok tejére, hú­sára. Úgy véli, a szója, mint eminens fehérjeforrás fokozatosan váltható ki lucernakoncentrátummal.

A projekt gazdái egyébként úgy gondolják, hogy a zöld malom technológia nem csak az övék: szeretnének egy szaktanácsadási hálózatot kiépíteni, illetve szívesen közreműködnének abban is, hogy az általuk kifejlesztett lucernatermesztési, betakarítási és feldolgozási technológiát alkalmazva az ország minden táján jöjjenek létre koncentrátum előállítására alkalmas zöld malmok.•

 
Innotéka