Tudjuk, hogy rengeteg kritika éri a hazai közoktatás színvonalát, hogy a kevés elhivatotton kívül azok mennek tanárnak, akik jobb híján választják az oktatói munkakört. A következmény a jelentkezők egyre szerényebb tudása. Mindannyian találkozunk ilyen oktatókkal, de olyanokkal is, akik nem elégednek meg a minimálisan elegendővel. Minden tiszteletem azoké az iskoláké, oktatói közösségeké, amelyek többet akarnak, felvállalnak egy célt, és saját iskolájuk tehetségein túl országos szinten is példát adnak.
A számos ilyen kezdeményezés egyike a bő húsz esztendővel ezelőtt Kecskemétről elindított Zrínyi Ilona és a Gordiusz Matematikaverseny, amely immár az egész Kárpát-medence magyarságának felmérője. Évről évre 60-65 ezer gyerek verseng az általános iskola harmadik osztályától az érettségizők évfolyamáig a döntőbe jutásért. Soprontól Csíkszeredáig, Kassától Szabadkáig jönnek a kis matematikusok – az országos döntőkre a legjobb hétszáz gyerek a meghívott. És a megmérettetésen nem csak a – méltán híres, elitképzőnek is számító – fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium diákjai nyernek. Idén például Csíkszereda is adott győztest.
A nyertesek, a díjazottak további útja attól is függ, hogy miként értékeli eredményüket az iskola, a család, hogy lesz-e, aki felkarolja és a továbbiakban segítse a tehetséget.
A szervezők jó példaként szokták emlegetni a vásárosnaményi Paulin testvéreket. Dániel minden évben bejutott az országos döntőbe – doktoriját valószínűség-számításból Szingapúrban szerezte. Öccse, Roland hatszor nyerte meg az országos versenyt – most a Zürichi Egyetemen matematikus.
Őket felfedezték, útnak indították. Talán ez a pálya egyszer itthon fog kamatozni.•
