Termékenyítő fenomenológia

Tizenhat országból hívott meg filozófusokat a Várnegyedbe a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Filozófiai Intézete (MTA BTK FI) – a június 17. és 19. között tartott nemzetközi konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatta.


A Horizons Beyond Borders. Tra­di­tions and Perspectives of the Phe­no­­menological Movement in Central and Eastern Europe című tanácskozásra több mint hatvan filozófus érkezett 16 országból: a régióból (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Románia, Szlovákia), a kontinens távolabbi részeiről (Belgium, Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország) és a tengerentúlról (Amerikai Egyesült Államok, Kanada) is. A konferencia témája a fenomenológiai kutatás volt, ami a filozófia mellett a pszichológia és a kognitív tudományok számára egyaránt érdekes.

A német filozófus, Edmund Husserl (1859–1938) által kezdeményezett filozófiai irányzat a 19-20. század fordulóján éppen ebben a régióban, az Osztrák–Magyar Monarchia területén keletkezett. „A fenomenológia egykor minden megelőző filozófia elleni tiltakozásként és tabula rasa újrakezdésként indult. Ami a fenomenológia művelőit összeköti – fogalmazott 1913-ban a fenomenológia orgánumát bejelentő kiáltvány –, »az nem egy tanrendszer […], hanem az a közös meggyőződés, hogy csak a szemlélet eredeti forrásaihoz és az azokból merítő lényegbelátásokhoz visszatérve lehetséges a filozófia nagy tradícióit fogalmak és problémák szerint kiértékelni, és csak ezen az úton lehetséges a fogalmakat intuitív módon tisztázni és a problémákat […] alapjaiban megoldani«” – írja Varga Péter András, az MTA BTK munkatársa a mozgalom indulását rekonstruáló könyvében (A fenomenológia kezdetei. L’Harmattan, Budapest, 2013). Ez a filozófiai forradalom újra meg újra továbbgondolható kérdéseket vet fel a kapcsolódó tudományok számára. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a pszichológia születése, ami éppen a fenomenológia kialakulásával párhuzamosan, részben közös feltevésekből kiindulva vált önálló tudományággá. Ezzel a gazdag hagyománnyal foglalkozott a nemzetközi konferencia a tudományág hazai, közép- és kelet-európai, valamint nemzetközi kutatóinak részvételével.

A tanácskozást a házigazda intézmény igazgatójaként megnyitó Hörcher Ferenc professzor szerint a fenomenológiai filozófia nem csupán Közép- és Kelet-Euró­pából ered, hanem szerepet játszott a régió közelmúltjának nagy politikai és intellektuális fordulatában is. A konferencia nyitónapján Nicolas de Warren (Leuven, Belgium) Az örökkévalóság elviselhetetlen könnyűsége címmel tartott előadásában mestere, a közelmúltban elhunyt lengyel Krzysztof Michalski utolsó könyvéből, a The Flame of Eter­nity (Princeton University Press, 2012) kiindulva tett kísérletet az egyediség, időbeliség és örökkévalóság kérdéseinek termékeny újragondolására az egészen a vallásig vezető gondolati ív keretében.

Nicolas de Warren

A konferencia egyben különleges találkozási lehetőséget biztosított a fenomenológiai filozófia neves magyar és külföldi művelői számára. Fehér M. István professzor és Vajda Mihály professzor, az MTA rendes tagjainak előadása után élénk eszmecsere alakult ki a fenomenológia történetét kutató külföldi tudósok, így Marci Shore (Yale University) és Michael Gubser (James Madison University) részvételével.

A konferencia egyik kiemelkedő mozzanata volt a tragikus hirtelenséggel, 2014 nyarán hatvanévesen elhunyt magyarországi születésű, a németországi Wuppertalban alkotó nemzetközi hírű fenomenológus, Tengelyi László munkásságáról szervezett emlékszekció. Ez nemcsak az első idegen nyelvű konferencia volt Magyarországon Tengelyi László életművéről, hanem azt kifejezetten a közép- és kelet-európai fenomenológia kontextusába ágyazva vizsgálta. Ezt az emlékszekciót Tengelyi László németországi munkatársa, Inga Römer (Wuppertal) nyitotta meg, majd Ullmann Tamás, az ELTE professzora vezetésével magyarok – Bakos Gergely (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola), Boros Bianka (ELTE/Bergische Universität Wuppertal) és Marosán Bence (Budapest Business School) – tartottak előadást a filozófus életművéről. Németországból, Olaszországból és Oroszországból érkezett kutatók is csatlakoztak hozzájuk.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka