2014. május: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, biotechnológia, disszemináció, egyetem, megújuló energia, innováció, startup, agrárium, zöldkörnyezet, közlekedés, it
2014. május 5.

Szerző:
Bencze Áron

Fermentia Mikrobiológiai Kft. • fermentia.hu

Tiszta formában

Új fehérjetisztítási módszerek, illetve ezek gyors optimalizálására alkalmas automatizált technológiafejlesztő rendszer kialakításának lehetőségeit kutatja a Fermentia Mikrobiológiai Kft. vezette konzorcium. A kutatás-fejlesztési program részleteit dr. Erdélyi Balázs ügyvezető és dr. Poppe László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszékének professzora ismertette.


A 2006-ban alakult Fermentia Kft. biotechnológiai kutatás-fejlesztéssel, mikrobiológiai termékek fermentációval történő előállításával foglalkozik, ezen belül elsősorban az agráriumban használatos műtrágyák jelentős részét kiváltó talajbaktériumok gyártására specializálódott. A volt Gyógyszerkutató Intézet telephelyén működő cég azonban a bérmunkák mellett minél előbb saját fejlesztésű termékekkel is szeretne megjelenni a piacon.

Dr. Erdélyi Balázs a jövőbeli tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy olyan enzimek előállítására törekednek, amilyenekre a gyógyszeripari szintézisekkel foglalkozó szakembereknek lehet szükségük. A kutatás-fejlesztés megvalósítására a feladat komplexitása miatt konzorciumot hoztak létre, melyet a Fermentia mellett a BME és a Bibus Kft. alkot.

Dr. Erdélyi Balázs a Fermentia Kft. ügyvezetője a fehérjetermelő törzseket ellenőrzi

A résztvevők kiválasztása természetesen tudatosan történt – mondta az ügyvezető. Poppe professzor csapatával a Fermentia Kft. közel tíz éve szoros munkakapcsolatban áll, és egyebek között részt vettek már egy királis molekulákat érintő kutatásban, illetve számos közös publikáció elkészítésében.

Az enzimek előállításával és vizsgálatával foglalkozó BME Bioorganikus Kémia Kutatócsoport vezetője, dr. Poppe László szerint a fehérjék hatékony tisztítása során felhasználható affinitáshordozók fejlesztése területén van lehetőség az előrelépésre. Mint fogalmazott, a jelenleg elterjedt drága és nedvesen tárolható hordozók mellett szárazon is stabilan tárolható, könnyen kezelhető és emellett viszonylag könnyen előállíthatókra van szükség.

A Fermentia Kft. ezerliteres fermentorának terepi állomása

Ennek megvalósításához az Új Széchenyi Terv által finanszírozott, 2013 januárjában indult kutatásban a világszerte használt, toxikus tulajdonságú nikkel- vagy kobaltionokat alkalmazó affinitáshordozók helyett ritka földfémeket (mint például a fénycsövekben is megtalálható európium, lantán és erbium) tartalmazó új hordozókkal kezdtek el kísérletezni. Ezek ionjai nagyobbak, mint a korábban használtak, így megkötési képességük is előnyösebb lehet – érvelt az új alternatívák mellett a professzor. A minőségbeli különbség mértéke azonban egyelőre a kutatók számára is kevéssé ismert, kiemelkedő eredményeket eddig a lantán esetében tudtak feljegyezni. A további vizsgálatok nagy száma miatt egy automatizált folyadékkezelő rendszert fejlesztenek, ebben a járműiparban és automatizálásban tevékenykedő Bibus Kft. vállalt szerepet. Segítségükkel történik első körben a négy-, majd idővel nyolccsatornás automatizált rendszer kialakítása, amely a fehérjék tisztításának vizsgálatára lesz alkalmas. A fejlesztésben szintén komoly szerep jut a dr. Vértessy Beáta professzor asszony vezette BME-s kutató­csoportnak, amely a polihisztidin affinitásjellel rendelkező rekombináns fehérjék előállításával foglalkozik.

Dr. Erdélyi Balázs szerint a 2015 első fél évében záruló, öt munkafázisra bontott kutatás-fejlesztési program jelentős hatással lehet az egyébként néhány multinacionális cég uralta fehérjegyártási piacra. Egyes tisztítógyanták 500 millilitere akár kétmillió forintba is kerülhet, ráadásul ezek a gyanták nem is egy adott fehérjére optimalizáltak – jegyezte meg az ügy­vezető, rámutatva: a konzorcium által kifejlesztett eszköz egyedi fehérjetisztítási feladatok optimalizálására is alkalmas lesz. A projekt érdekessége, hogy a konzorcium két résztvevője, a Fermentia Kft. és a BME közös, magyar és nemzetközi szabadalmi bejelentést is tett a fejlesztés kapcsán.•



 
Innotéka