2013. július: jegyzet, portré, tudomány, agykutatás, innováció, it, disszemináció, építés, paragrafus, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, megújuló energia, atomenergia
2013. július 3.

Szerző:
Szegedi Imre

Tizennégy nyertes a Lendület programban

Tizennégy újabb tehetséges kutató alakíthat önálló kutatócsoportot a Lendület pályázatnak köszönhetően – öt kutatóorvos, három kémikus, két fizikus, két közgazdász, egy matematikus, illetve egy biológus dolgozhat hazai viszonyok között kiemelkedően jó körülmények között. A legfiatalabb nyertes csupán 31 esztendős, a legidősebb 45 éves. Egy kutató az Egyesült Államokból, egy Kana­dából, egy pedig Nagy-Britanniából tér haza. A Lendület keretében nyolcan a Magyar Tudományos Akadémia valamely kutatóközpontjában vagy kutatóintézetében, hatan pedig hazai egyetemen dolgoznak majd.


Az MTA immár ötödik alkalommal hirdette meg Lendület programját. A Pálinkás József akadémiai elnök által 2009-ben indított pályázati modell a kutatói életpályát, a kutatóműhelyek kialakítását, a nemzetközileg is versenyképes kutatási témák kiválasztását és összekapcsolását, valamint a befogadó kutatóintézeti környezet fejlesztését hozza „lendületbe”.

A 2013-as pályázati felhívásra két kategóriában – önálló kutatói pályát kezdők, illetve sikeres önálló kutatói pályát folytatók – lehetett jelentkezni. A 105 pályázó közül idén tizennégy fiatal tudós alakíthat az első évre biztosított 633,7 millió forintos akadémiai támogatásból önálló csoportot – a nyertesek között azonban egyetlen nő sincs. 2013 nyarától a korábban megalapítottakkal együtt már 79 Lendület-kutatócsoport folytathat nemzetközileg is számottevő eredményeket ígérő kutatásokat. A nyertesek neveinek ismertetésekor Pálinkás József arra is kitért, hogy nagyobb mobilitást vár el a kutatóktól. Azt kérte, merjenek intézményt váltani, mert az új helyeken új impulzusok érhetik őket.

2009-ben az Akadémia maga teremtette elő a program anyagi keretét jelentő 214 millió forintot, ahogy a 2010-es év 523 millió forintja is az MTA-tól érkezett. 2011-ben már a költségvetésből is jött támogatás, ami azt jelentette, hogy abban az esztendőben 1,09 milliárd forintot fordíthattak ilyen célra. Tavaly a csoportok működésére 2,4 milliárd forint jutott, idén már 3,05 milliárd forint a teljes keret.

Az önálló kutatói pályát folytatók közül a Torontói Egyetemről hazatérő Szegedy Balázs matematikus az emberi agyhoz, az internethez, a szociális hálózatokhoz hasonló, nagyon nagy struktúrák statisztikai elemzéséhez szükséges matematikai eszközök kidolgozását tűzte ki célul. Mócsai Attila kutatóorvos korábban nem látott részletességgel kívánja feltárni a gyulladásos betegségek kialakulásának mechanizmusát, emellett új gyógyszerfejlesztési célpontok azonosítását is reméli. Kállay Mihály kémikus kutatásainak célja olyan, a jelenleginél kisebb számításigényű modellek kifejlesztése, amelyek – a sokszor pontatlan elméleti eredményekkel szemben – a kísérleti adatokhoz mérhető paraméterekkel szolgálnak a nagyméretű molekulák egyes kémiai tulajdonságairól. Katona István neurobiológus az agysejtek aktivitását irányító jelpályák molekuláris alkotóelemeit vizsgálja. Reményi Attila biológus a rákos és gyulladásos folyamatok kialakulásában meghatározó szerepet játszó, úgynevezett molekuláris kötőfelszínek feltárására vállalkozik. Vankó György kémiai fizikus ultragyors lézer- és röntgenspektroszkópiákkal, illetve elméleti modellezéssel kívánja felderíteni az elektronszerkezet és a működés kapcsolatát molekuláris rendszerekben. Gyurcsányi E. Róbert kémikus célja olyan új kémiai nanoszenzorok fejlesztése, amelyek vírusok, fehérjék, nukleinsavak és ionok rendkívül érzékeny és költséghatékony diagnosztikai célú meghatározását teszik lehetővé.

A fiatal kutatók között nyertes Berényi Antal neurofiziológus a világon először fogja az idegaktivitást regisztráló legmodernebb eljárásokat és a térben fókuszált, az agyi ideghálózatokat a koponyán kívülről érkező elektromos impulzusokkal időzítetten ingerlő (TES) eljárást az epilepsziás rohamok evolúciójának vizsgálatában alkalmazni. Varga Dezső fizikus új típusú, gáztöltésű részecskedetektorok kifejlesztését tervezi. Maurovich Horvát Pál kardiológus a koszorúerekben kialakuló, nagy kockázatú, olykor közvetlen életveszélyt jelentő lerakódások korai felismerését szeretné elérni. Muraközy Balázs közgazdász a Kaliforniai Egyetemről hazatérve a vállalati stratégiákat és versenyképességet vizsgáló csoportot alakít. Kele Péter kémikus olcsó, hatékony és könnyen hozzáférhető fluoreszcens jelzővegyületek kifejlesztését tervezi. Patócs Attila Balázs orvos a hormonrendszert és az endokrin mirigyeket érintő, örökletes daganatos megbetegedések esetében pontosabb diagnózis és prognózis felállítására vállalkozik. A nagy-britanniai Hull Egyetemről hazatérő Varju Márton jogász hazánk közpolitikai lehetőségeit vizsgálja az Európa Unió jogrendszerének keretei között.•

 
Innotéka