Holló Előd

Mi volt az átmeneti időszaknak,az elmúlt három évnek a legfőbb tanulsága?
– Talán az, hogy a tartalom és nem a forma számít. Az intézetünk létrehozásakor felmerült ugyanis az a kérdés, hogy a korábbi fontos partnereink továbbra is számítanak-e majd közreműködésünkre feladataik megoldásában, ha nem egy állami vállalat részeként, hanem önálló kisvállalkozásként kerülünk velük kapcsolatba. Nos, az aggodalom felesleges volt: ez idő alatt az Országos Atomenergia Hivatallal hosszú távú szakértői támogatási megállapodást, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel ötéves főkonzulensi társvállalkozói szerződést kötöttünk, és az Európa Unió K+F pályázatain is több alkalommal sikerrel vettünk, veszünk részt. Azt gondoljuk, hogy ezeket a kapcsolatokat szakmai eredményeink alapozták meg – működési formánktól függetlenül.

Melyek azok a főbb feladatok, amelyekkel a közelmúltban foglalkoztak, illetve jelenleg foglalkoznak?
– A feladataink elvégzésével támogatjuk az atomerőművet stratégiai céljai megvalósításában, a hatóságot az atomenergia biztonságos alkalmazásának ellenőrzésében annak műszaki megalapozásán keresztül, valamint egyes nemzetközi kötelezettségek teljesítését. Munkáink szerteágazó jellegének bemutatására néhány példát említek:
Az atomerőmű harmincéves üzemidejének meghosszabbítása jelenleg engedélyezés alatt áll. Az üzemidő-hosszabbítás egyik műszaki feltétele a berendezések hatékony karbantartása, a hatékonyság folyamatos monitorozása. Részt veszünk e monitorozó rendszer kidolgozásában és bevezetésében a karbantartás hatékonyságát minősítő mutatók definiálásán, a mutatók számításához szükséges üzemeltetési és karbantartási adatgyűjtő rendszer specifikálásán, a gyűjtött adatok feldolgozási eljárásának kidolgozásán keresztül.

Az újabb blokkok potenciális elhelyezése a Paksi Atomerőmű területén

Az atomerőmű felkészült a tervezési alapon túli üzemzavarok és potenciálisan súlyos baleseti helyzetek kezelésére. Munkatársaim dolgozták ki a balesetkezelés stratégiáját és tettek javaslatot mind a balesetek megelőzését, mind a következmények csökkentését célzó intézkedésekre. Az intézkedések egy része baleset-kezelési eljárások, utasítások, útmutatók (mint az SBKU – súlyos baleset-kezelési útmutató) kidolgozását, jelentős része pedig technológiai átalakítások (például reaktortartály külső hűtése) fizikai megvalósítását igényli.
A hatóság kidolgozta az EU által a fu­ku­si­mai események után elrendelt célzott biztonsági felülvizsgálat (CBF vagy stresszteszt) hazai követelményrendszerét. Az atomerőművel és az MTA Energiatudományi Kutatóintézettel együttműködtünk a követelményrendszer alapján a CBF végrehajtásában, a biztonsági tartalékok feltárásában, a szükséges vészhelyzeti intézkedések meghatározásában. Az elkészített CBF jelentést egy nemzetközi team pozitívan értékelte, a Paksi Atomerőmű biztonsági tartalékait – néhány biztonságnövelő intézkedési javaslata mellett – megfelelőnek ítélte.

A Paksi Atomerőmű 2011-ben az ország villamosenergia-termelésének több mint 40 százalékát adta. Ön szerint ez a részarány a jövőben hogyan fog változni?
– Az atomerőmű jelenlegi blokkjainak üzemidő-hosszabbítása középtávon, a ka­pa­­citásának tervezett bővítése hosszabb tá­von azt eredményezi, hogy az atomenergia továbbra is meghatározó tényező lesz az ország villamosenergia-ellátásában. Új blokkok építésének terve szerepel a Nemzeti Energia­stratégiában, a kapcsolódó Erő­mű­építési Cselekvési Tervben. A kabinet nem­rég kor­­mánybizottságot állított fel a Paksi Atom­erő­mű bővítésével kapcsola­tos stratégiai döntések előkészítésére. A kormány­bi­zott­ság bizonyára támaszkodni fog a bő­vítés előkészítését szakmailag jelenleg koordi­náló Lévai Projekt eredményeire, amelynek munká­jában a NUBIKI is több területen aktívan részt vesz.•