2019. május: jegyzet, egészségipar, portré, űrtevékenység, tudomány, nanotechnológia, anyagtudomány, bioinformatika, startup, innováció, neutronkutatás, fizika, ökológia, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, egyetem, hulladékgazdálkodás, disszemináció, energiagazdálkodás, okostechnológia, it, kiállítás/konferencia
2019. május 3.

Szerző:
Szegedi Imre

Túlfogyasztott Föld

Idén húsvéthétfőre esett a Föld napja, de nem az utóbbira figyeltünk, hanem a sonkákra, tojásokra, kalácsra. Evésre, falásra, fogyasztásra.

Túlfogyasztásra, aminek a következményeit egyre jobban megszenvedjük. Nem csak azzal, hogy mind több az elhízott ember, ami személyes tragédia is, hiszen az egészségtelen táplálkozás megannyi betegség okozója. A belapátolt fölösleges kalóriák ára iszonyatos mennyiségű csomagolóanyag, elhasznált tiszta víz, földből kiszipolyozott tápanyag. A WWF, a Természetvédelmi Világalap kétévente megjelenő Élő bolygó jelentése az 1970-es adatokhoz hasonlítja bolygónk állapotát, és a kép egyre elkeserítőbb. Azóta a gerinces fajok (különösen sok édesvízi hal) populációi 60 százalékkal csökkentek; Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizes élőhelyek 35 százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdőt termeltünk le a bolygó színéről. 1950 óta a világ óceánjaiból közel 6 milliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtunk ki. Becslések szerint a tengeri madarak 90 százalékának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és ha így folytatjuk, akkor hamarosan a kihalás szélére juthatnak a virágállatok.

Jövőre a világ vezetői újabb célokat határoznak meg a biológiai sokféleség védelmében. Újabb egyezmény, amelyet – az elmúlt év­tizedek tapasztalatai legalábbis ezt mutatják – kevéssé tartunk majd be. Előre borítékolható, hogy a következő Élő bolygó jelentésben az előzőnél is elszomorítóbb adatok lesznek. Bárcsak ne így lenne!•

 
Innotéka