A jövőre induló ciklusban stratégiaváltásnak lehetünk tanúi: a mindenki kapjon egy keveset elv helyett koncentráltan pumpálják a pénzt a gazdaságba, így 2020-ra sokkal előkelőbb helyen lehetünk a régióban és az Európai Unióban is. Kormányzati ígéret a csökkenő bürokrácia, az átalakuló intézményrendszer, az elérhető stratégiai célok és ebből fakadóan új operatív programok. Az új költségvetési időszakban a visszatérítendő támogatások mind nagyobb hangsúlyt kapnak a vissza nem térítendőkkel szemben. Ez a folyamat garantálja – ígéri az e havi magazinunknak nyilatkozó Csepreghy Nándor helyettes államtitkár –, hogy a jövőben nem feneketlen pénznyelőkbe tűnik el a sok ezermilliárd, hanem hatékony és versenyképes vállalkozásokat segíthet a brüsszeli pénz.
Ha ez teljesül, jelentős támadási felülettől kíméli meg magát a majdani kormányzat, hiszen a közvélekedés szerint enyhén szólva sincs minden rendben az uniós pénzek felhasználásával.
A legfontosabb üzenet mégis az, hogy kutatás-fejlesztésre a jelenlegi GDP-arányos 0,7-0,8 százalék helyett 1,8 százalékot tervez fordítani a kormány, ami még mindig nem az optimális szint, de több mint a duplája a mostaninak. Tizenöt-húsz éve halljuk, hogy arcpirító a kutatás-fejlesztésre fordított, a GDP egy százaléka körüli ráfordítási arány, és ennél többet kell adni, hogy versenyképes gazdaságunk legyen. Ez az 1,8 százalék már olyan sok kormányzati és stratégiai dokumentumban szerepel, hogy már csupán az önbecsülésünk, a szavahihetőségünk miatt is be kellene tartani ezt a vállalást. 2020 azonban nagyon közeli, iparkodni kell, hogy ne írjuk át ismét a céldátumot. Csakhogy a megduplázódó ráfordítást valakinek fel kell tudni használni. Nem lehet kétszer annyi pénzt egyik napról a másikra ráönteni a hazai kutatás-fejlesztési szférára. Több kutatóra, kiválóan felszerelt kutatóhelyekre és élvonalbeli programokra van szükség. Lépésről lépésre kell építkezni, valahogy úgy, ahogy az akadémiai Lendület program vagy éppen a szegedi szuperlézer. Utóbbinál lassan kezdődik az építkezés, de már most azon dolgoznak, hogy a megnyitás idejére mindenképpen rendelkezésre álljon a csúcsberendezést működtető – minél nagyobb arányban magyarokból álló – szakembergárda.
Az idén közel 80 milliárd forintot fizetett ki az NFÜ kutatás-fejlesztésre. Évente 10-20 milliárdos pluszráfordítást felvesz a rendszer, azonban többet nem bír el. Erre is figyelni kell.•