2013. december 3.

Szerző:
Paulik Katalin

MTA TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet • ttk.mta.hu

Új épületben, új lendülettel

Homolya László biológusmérnök több éven át az Egyesült Államokban vé­gezte kutatómunkáját. Hazatérése után az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézetének (MTA TTK MFI) munkájába kapcsolódott be, jelenleg két alapkutatási témában közel húszfős kutatócsoportot irányít.


Rövidesen az MTA TTK új, korszerű épületébe költöznek. Mit vár ettől?
‒ Elsősorban azt, hogy a jelenleg öt telephelyen dolgozó kutatókkal még szorosabbra fűzhetjük a ma is meglévő együttműködésünket, valamint azt, hogy az új épületben létre tudunk hozni egy fluoreszcens módszereket integráló műszercentrumot. Azt gondolom, hogy egy inspiráló szellemi közösség és korszerű infrastrukturális háttér újabb lendületet adhat a kutatásainknak.

Szekréciós fehérjék és membránfehérjék sejten belüli vándorlása

Milyen tudományos területekkel foglalkozik az ön által irányított kutatócsoport?
‒ Két kutatási területtel foglalkozunk, az egyikben a sejtfelszínen megjelenő fehérjék sejten belüli vándorlását tanulmányozzuk polarizált, más szóval aszimmetrikus sejtekben. Ehhez a témához az MTA Lendület program támogatásával közel másfél éve kutatócsoportot hozhattam létre az intézetben. A másik témánk a szöveti, illetve a pluripotens, azaz a minden testi sejt felépítésére képes őssejtekhez kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatás. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával (KTIA_AIK_12-1-2012-0025) tavasszal megalakult őssejtkutató csapatnak nem az oly sok vitát kiváltott terápiás célú felhasználás a kutatási témája, sokkal inkább olyan sejtes modellek létrehozása, amelyek közelebb vihetnek a betegségek mechanizmusának megértéséhez, valamint a gyógyszerek hatásának vizsgálatát teszik lehetővé – akár személyre szabottan.

Korábban azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokban elsajátított technikákat szeretné a jelenlegi kutatásaiban is alkalmazni. Milyen módszerekre gondol?
‒ Elsősorban az élő sejteken végzett fluoreszcens mikroszkópi módszerekre utaltam, mivel ez a technológia mindkét kutatási témánkban fontos eszköz lehet. A KTIA_AIK pályázat keretében lehetőségünk nyílik egy igen korszerű berendezés megvásárlására. Ezzel a microplate-alapú automata (High Content Screening) készülékkel a sejtek mikroszkópos képeiről rengeteg információt tudunk majd egyszerre begyűjteni, feldolgozni és analizálni. Az új műszer segítségével számos különböző körülmény között tudjuk vizsgálni a sejteket, de reményeink szerint nem csak mi leszünk a felhasználói ennek a berendezésnek, hiszen már most nagy érdeklődés mutatkozik a többi kutatócsoport részéről is.

A Molekuláris Sejtbiológiai Csoport (MTA TTK MFI)

Az a terve, hogy az intézetben létrehoz egy korszerű fluoreszcens képalkotó centrumot.
‒ Még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. A High Content Scree­ning készülék az egyik pillére lesz ennek a centrumnak, a hiányzó műszerekre pedig kollégáimmal közösen igyekszünk pályázati forrásokat találni.

Idén az orvosi-élettani Nobel-díjat megosztva három olyan tudósnak ítélték, akik kutatásaikkal hozzájárultak a sejtek szállítórendszerét szabályozó mechanizmus megértéséhez. Az önök kutatása mennyire kapcsolódik ehhez?
‒ Lendület kutatócsoportunk témája szorosan kapcsolódik ehhez, ugyanis azokkal a membránfehérjékkel (ABC transzporterekkel) foglalkozunk, amelyek általában a sejtfelszínen jelennek meg, és életútjuk során számos tekintetben hasonló mechanizmust használnak, mint a Nobel-díjas kutatók által vizsgált szekréciós fehérjék. A sejten belüli vándorlásukban ugyanúgy kulcsszerepük van a vezikuláknak, azoknak a parányi hólyagoknak, amelyekbe a sejtek által termelt fehérjék kerülnek, és amelyek segítségével célállomásukra jutnak.

Miért választotta ezt a területet, miért fontos önnek ez a téma?
‒ Az ABC transzportereknek nagyon fontos élettani szerepük van, és ha nem működnek jól, az betegséget okozhat. Sokszor csak azért nem képesek ellátni a feladatukat, mert rosszkor vannak rossz helyen. Kutatásainkban arra keresünk választ, hogy milyen mechanizmusok határozzák meg ezeknek a fehérjéknek a sejten belüli eloszlását és vándorlását. Az ilyen típusú alapkutatások elengedhetetlenek, hiszen ennek során szerezzük meg azokat az ismereteket, amelyekre a későbbiekben alkalmazott kutatás, illetve kutatás-fejlesztés épülhet.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka