2012. március: jegyzet, portré, tudomány, megújuló energia, innováció, paragrafus, ipari automatizálás, energiagazdálkodás, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, disszemináció, it
2012. március 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Új programhoz új szemlélet kell!

Az Európai Bizottság 2011. november 30-án ismertette a Horizon 2020 elnevezésű, a kutatás, az innováció és a versenyképesség előmozdítását egységes keretprogramba foglaló intézkedéscsomagját. A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló új program meghatározó szerepet játszik az intelligens, fenntartható és intenzív növekedést célul kitűző Európa 2020 stratégia meg­valósításában. Február közepén, a Semmelweis Egyetemen rendezett konferencián ismertették a program részleteit.


Az intézkedéscsomagra – 2011-es árakon számolva – 80 milliárd eurót javasol az Európai Bizottság a 2014–20 közötti időszakra. Ezt a pénzt a strukturális alapokból a kutatáshoz és innovációhoz nyújtott – várhatóan mintegy 60 milliárd euró összegű – támogatás egészíti ki a következő tervezési időszakban. A 80 milliárdos keret komoly növekedést jelent, hiszen a jelenleg is futó, azaz hetedik ciklusban ilyen célokra 53,2 milliárd euró jutott. (A hetedik támogatási programban a magyar kutatók eddig 159 millió eurót nyertek el – 1008 benyújtott pályázat járt sikerrel –, ami a teljes támogatási összeg 0,77 százaléka.)

A Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar azt hangsúlyozta, hogy az intézményben folyó kutatás és innovációs tevékenység ismertsége és elismertsége nemzetközi szinten is jelentős, a hazai tudományos rangsorban, a különböző összehasonlító elemzésekben az egyetem mindig dobogós helyet ér el. „Nagyon fontos, hogy bizonyos progra­mokat, reformokat, új kereteket hol hirdetnek meg. Úgy vélem, Magyarországon most és itt, a Semmelweis Egyetemen indul el az EU egyik legjelentősebb, tudományra, kutatásra, innovációra és kohézióra fordítható alapja” – fogalmazott a rektor, aki szerint a tudományos kutatás, illetve annak eredménye, az innováció, nagyon költséges. Ahhoz, hogy a 2014-től induló programban mi, magyarok sikeresek legyünk, a megfelelő információk birtokában, időben el kell kezdenünk a felkészülést.

Siegler András, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának igazgatója szerint a következő hétéves időszakban a tervek szerint 1025 milliárd euró szolgálja az uniós fejlesztéseket. Ebből 491 milliárd oktatás, sport és kutatás-fejlesztési célokra, 383 milliárd a fenntartható fejlődéssel összefüggő feladatokra, 18,5 milliárd pedig biztonsági célokra jut. Hetvenmilliárd euró a globális Európa megvalósulását segíti, míg a fennmaradó 62,5 milliárdot az uniós adminisztráció viszi el.

Az uniós javaslat szerint 80 milliárd euró jut kutatás-fejlesztésre és innovációs fejlesztésekre. A cél nem kevesebb, mint a gazdasági válság leküzdése, munkahelyek teremtése, élhetőbb környezet és javuló életminőség biztosítása. A legfontosabb, hogy Európa állja a versenyt a világ többi részével. Siegler András szerint a Horizon 2020 egyik újdonsága, hogy integrált programon keresztül támogatja az európai kutatási-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységeket; egyesíti a korábbi keretprogramokat, továbbá a budapesti igazgatási székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet keretében nyújtott támogatásokat. Az elképzelések szerint ezzel párhuzamosan a pályázati eljárásrend is egyszerűsödni fog. Jelenleg átlagosan 350 nap telik el, mire a pályázat nyertesével szerződést kötnek. Ezt az időt száz nappal szeretnék lerövidíteni.

A Horizon 2020 program három alap­pillére: a tudományos kiválóság, a vezető szerep az ipari technológiák területén és a társadalmi kihívások kezelése. A tervek szerint 27,8 milliárd euró jut a tudományos kiválóságra, 35,9 milliárd a társadalmi kihívások kezelésére, 20 milliárd pedig az ipari technológiákra. Ez a három tétel azonban nem a bevezetőben említett 80 milliárd euró, hanem összesen 87,7 milliárd euró. A különbség magyarázata, hogy a ciklus végére az infláció növekedése miatt ennyivel többe kerül majd a program. „A javaslatcsomag lényege az innovációs unió megvalósítása, illetve hozzájárulás az európai kutatási térség működéséhez” – mondta Siegler András. A pályázati keretből a finanszírozás szempontjából nagy kockázatot jelentő új ötletek éppúgy számíthatnak támogatásra, mint a feltörekvő technológiák, illetve a vállalkozások innovációs képességét javító projektek. Brüsszel fontosnak tartja, hogy a kis- és középvállalkozások is támogatáshoz jussanak. Olyan cégeket támogatnak, amelyek működése nyomán minél több innovatív megoldás születik, munkahelyek teremtődnek és növekszik a gazdaság.

Siegler András szerint az unió nem ebből a keretből támogatja a fúziós kutatásokat, mint ahogy nem ad pénzt a nukleáris energetika további elterjedését szolgáló kísérletekre sem – ez ugyanis számos uniós országban kényes témának számít, amitől igyekeznek távol tartani magukat a politikusok. Ugyanakkor forrásokat biztosítanak a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutatásokra. Jut pénz a biotechnológiára, az energiahatékonyság növelésére, az intelligens közlekedés kutatására, az egészségügyi programokra és a demográfiai változások pontos nyomon követésére is.

A magyar kormányt képviselő Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiai államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy a következő két évben fel kell készíteni az egyetemi, kutatói és a vállalkozói szférát arra, hogy minél több forrást tudjanak megszerezni a Horizon 2020 keretében. A kormány célja, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP-hez viszonyítva a jelenlegi 1,14 szá­zalékról 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen. Az uniós átlag már most 1,9 százalék, de messze elmarad a célként emlegetett 3 százaléktól. És messze elmarad Európa az Egyesült Államoktól, ahol ez az arány 2,7 százalék, illetve Japántól, ahol a GDP 3,4 százalékát költik kutatás-fejlesztésre.

Az államtitkár szerint a vén kontinens számára a gazdasági válságból a kutatás-fejlesztés támogatása jelentheti a kiutat. De le kell számolni egy mítosszal: ez a terület nem az egyéni teljesítményről szól, hanem közösségi erőfeszítésről. Erősen iparszerű vállalkozás a kutatás-fejlesztés-innováció. Példaként említette, hogy a Procter and Gamble amerikai központú multinacionális cégnél több PhD-fokozattal rendelkező szakember dolgozik, mint amennyi a három nagy amerikai egyetemen összesen oktat és kutat. Európa esélyeit növeli, hogy a hatalmas belső piac komoly motivációs erőt jelent. Cséfalvay Zoltán szerint Európa számára a GDP-hez viszonyított 3 százalékos kutatás-fejlesztési ráfordítás elérése számos előnnyel járna. Az egyik, hogy 3,7 millió új munkahely jönne létre, illetve 800 milliárd euróval növekedne az uniós tagállamok összesített GDP-je.

Az uniós szellemi termékek védelmére is figyelni kell. Itt a legfontosabb, hogy egyszerűsödjön a folyamat, és csökkenjen a szabadalmaztatás költsége, mely uniós szinten eléri a 18 ezer eurót, míg az Egyesült Államokban mindössze kétezer euró. Ehhez a témához tartozik, hogy még az idén döntés születik arról, hol legyen a szabadalmibíró-képzés európai központja – az esélyesek között emlegetik Budapestet is.

A kormányzat kutatási-fejlesztési céljai között szerepel, hogy a vállalati ráfordítások érjék el az összes kutatási-fejlesztési kiadás kétharmadát. Továbbá az is cél, hogy a hazai kutatás-fejlesztés-innováció rendszere minél több külső forrást tudjon bevonni. Az érintettek nagy örömmel fogadták azt a bejelentést is, hogy közel kétéves szünet után idén újra kiírnak pályázatokat. A strukturális alapokból 38,6 milliárd forintot, míg az innovációs alapból további 36 milliárdot lehet megpályázni. Ebből az összesen 74,6 milliárdból 23,3 milliárd jut vállalati technológiai fejlesztésre, 17,5 milliárd kutatás-fejlesztés-innovációs együttműködés segítésére, 28,3 milliárd kutatás-fejlesztési projektekre és vállalatok támogatására, valamint 5,5 milliárd nemzetközi kutatás-fejlesztési programokra. Az első pályázati kiírás megjelenése március közepén várható.

A Semmelweis Egyetem – mint kutató-elitegyetem – eddigi pályázati eredményeiről beszámoló Szél Ágoston rektorhelyettes azt emelte ki, hogy manapság a pályázati keretekben való gondolkodás újfajta szemléletet követel a kutatóktól. A pályázati pénzekre ráutalt egyetemen a minősített kutatók 2010-ben fejenként négymillió forint kutatás-fejlesztési bevételt hoztak, míg a nem minősített kutatók kétmilliót. A kutatóegyetem alapvető célja az elitképzés, ugyan­akkor a tömegképzésnek is kiválónak kell lennie – jegyezte meg.

A rektorhelyettes kiemelte: tudományos publikációk terén – a Web of Science kimutatása szerint – a hazai egyetemek között a Semmelweis Egyetem áll a legjobb helyen. Az uniós kutatási-fejlesztési keretprogram kapcsán Szél Ágoston – ahogy fogalmazott, a pályázó szemszögéből – kitért arra: bízik benne, hogy a pályázati rendszert valóban egyszerűsítik, s átláthatóbbá és egyszerűbbé válik. A rektorhelyettes fontosnak tartja, hogy a magyar pályázati rendszer világos legyen, kiszámítható ütemezéssel több évre szóló stratégia alapján működjön. Azt is alapvetőnek nevezte, hogy a magyar kutatók kapjanak központi segítséget a nemzetközi pályázaton való részvételhez. Érdemi egyszerűsítésre van szükség a pályázatoknál, például ésszerű határidőt kell adni a pályázóknak – s nem néhány napot a hiánypótlásra – és a döntéshozóknak. Utóbbiak ne fél év alatt döntsenek egy-egy pályázati anyag alkalmasságáról. Kívánatos lenne olyan pályázatok meghirdetése, amelyek esetében nincs szükség önerőre.

A konferencián előadó Freund Tamás professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniónak az eddiginél lényegesen több pénzzel kellene támogatnia az idegrendszerrel kapcsolatos kutatásokat. Az agykutató, aki az Akadémia Kísérleti és Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, egy-egy 2005-ös és 2010-es, egymáshoz kapcsolódó európai szintű kutatás eredményeit ismertette. Eszerint a vizsgált tizenkét idegrendszeri betegség – szorongás, depresszió, fejfájás, agytumor stb. – 2005-ben 127 millió embert érintett, 2010-ben már 299 milliót. A tizenkét betegség éves költsége 2005-ben 386 milliárd euró volt, öt évvel később 644 milliárd. (Magyarországot illetően a professzor 2010-re 10 milliárd eurós költséget mondott.) Az összes többi betegség – keringési, daganatos stb. – éves uniós szintű kiadása 500 milliárd euró. Egy agytumoros beteg éves kezelési költsége például 21 ezer euró, de egy krónikus fejfájás sokkal kevesebb pénzből is kezelhető.

A professzor szerint az előbbi adatok is ékesen bizonyítják, hogy a klinikai és felfedező kutatások kiemelt támogatása halaszthatatlan feladat. Azonban most sincs elegendő pénz az agy működésének és betegségeinek kutatásaira. Freund Tamás úgy véli: az agykutatásba fektetett pénz megtérülési rátája meghaladja bármely más tudományágba való befektetését. Európának koordinált egészségpolitikára van szüksége, amelynek része kell hogy legyen az idegrendszer és betegségeinek alaposabb oktatása. Ám arra is figyelni kell, hogy a gyógyszeripar kivonulóban van Európából, az idegrendszerrel kapcsolatos gyógyszerkutatások terén pedig különösen elszomorító a helyzet.

Siegler András, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának igazgatója úgy látja, most még befolyásolhatóak az események. A programot a következő hónapokban véglegesítik, a döntés előtt minden véleményre számítanak. A magyar vélemény is fontos, miként az is, hogy a megfelelő helyeken kell elmondani.•

 
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka