2014. december: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, innováció, anyagtudomány, disszemináció, egyetem, közlekedés, építés, megújuló energia, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás, it, paragrafus
2014. december 3.

Szerző:
S. K.

Fotó:
Forrás: PACITA 2014

Úszunk a szemétben

Milyen módszerekkel lehetne hathatósan csökkenteni az Európai Unióban keletkező hulladék mennyiségét? Mit tehetünk, és mit vagyunk hajlandók megtenni a fenntartható fogyasztás érdekében a saját környezetünkben?


Egyebek között ezekre a kérdé­sekre keresték a választ a Magyar Tudo­mányos Akadémia októberben megrendezett konzultációjának a résztvevői. Az eseményre az Európai Bizottság által finanszírozott Parliaments and Civil Society in Technology Assessment (PACITA) elnevezésű projekt keretében került sor.

A tizenöt európai szervezet által indított négyéves program során a szervezők a szakértői módszerek bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektetnek az érintettek bevonására és az állampolgári konzultációkra. A társadalmi szereplők közötti kommunikáció erősítésével a projekt célja a tudományos tényeken és széles körű egyeztetésen alapuló döntéshozatal intézményi alapjainak a javítása a tudományt, a technológiát és az innovációt érintő kérdésekben. A legfontosabb területek interaktívak abban az értelemben, hogy a párbeszédben részt vesznek a tudomány és a kormány képviselői mellett civil szervezetek és állampolgárok is. A konzultáció eredményei pedig hasznosak lehetnek a nemzeti és az európai döntéshozók számára a társadalom támogatását bíró szakpolitikai intézkedések bevezetésében.

Az Európai Unióban évente hárommilliárd tonna hulladék keletkezik. Bár ennek a mennyiségnek a nagy része ipari eredetű, a probléma a háztartások esetében is megoldandó feladatot jelent. Egyes becslések szerint ugyanis 2020-ra 45 százalékkal lehet több az uniós polgárok éves hulladéktermelése, mint 1995-ben volt.

Az Akadémia rendezvényén „az állampolgári konzultációra 120 embert hívtunk meg, akik nemük, végzettségük, életkoruk és lakóhelyük alapján a magyar lakosságot reprezentálják” – mondta Mosoni Fried Judit, a projekt szakmai tanácsadója. A kérdéseket a programban részt vevő tíz másik európai ország polgárainak is feltették ugyanabban az időben, hogy a válaszokat egyszerre összesíthessék.

„A konzultációk révén összesen mintegy 1100 európai polgár véleménye, illetve azok összehasonlító elemzése kerülhet majd az EU döntéshozói elé” – hangsúlyozta Mosoni Fried Judit. A kérdőívekre adott hazai válaszokból az derül ki, hogy a természeti erőforrások és környezetünk védelmét még a gazdaság növekedését elősegítő intézkedéseknél is fontosabbnak tartja a résztvevők döntő többsége.

A válaszadók szerint a fogyasztási szokások átalakítását jutalmazó-ösztönző eszközökkel lehetne elérni, például csökkentett árú környezetbarát termékek forgalmazásával vagy kedvezményes közösségi közlekedés bevezetésével. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy a tartósabb, hosszabb élettartamú termékek forgalmazására kellene kötelezni a gyártókat.
A fenntartható energiagazdálkodás elterjesztése érdekében a legtöbben a technológiai fejlesztések támogatását várnák az uniós politikusoktól.
Az egyes országok konzultációs eredményeit decemberben összesítik, a végleges jelentés 2015 januárjában kerülhet a szakpolitikusok, köztük az Európai Parlament képviselői elé.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka